Az áramszolgáltatók extraprofitjukból 2-2,5 milliárd forinttal járulnak hozzá az alaphoz.

Kiss Péter bejelentette: a kormány elfogadta azt a határozatot, amely szerint augusztus 1-jén indul a szociális kríziskezelő program, amely november 30-ig tart. A programot a kabinet által egymilliárd forinttal létrehozott nyitott alapból finanszíroznák - közölte a miniszter.

Kiemelte, hogy az alap - amelybe már a szerdától élő számlaszámra fizethet be bárki - ennél jóval több, akár 4 milliárdos összeggel is gazdálkodhat, hiszen forrásait gyarapítja a PSZÁF banki bírság bevételeiből származó 800-1000 millió forintnyi plusz forrásra számítanak. Ezek mellett az alapba kerül az állami vállalatvezetők kétmillió forintos fizetése feletti összeg, illetve Bajnai Gordon miniszterelnök fizetése is.

Az áramszolgáltatók extraprofitjukból 2-2,5 milliárd forinttal járulnak hozzá az alaphoz, erről a Magyar Energiahivatal hozott döntést - közölte Kiss Péter.

Elmondta még, hogy a kormány tagjai is jelezték, tesznek felajánlásokat, ő maga egy havi fizetését utalja át a krízisalapba. Leszögezte, hogy a kormány másoktól is vár felajánlásokat - a kormány és a szocialista frakció több tagja is él ezzel - , amelyeket közérdekű kötelezettségvállalásnak minősítetett a jogszabályban.

A program részleteiről szólva a miniszter kiemelte, hogy az abban résztvevők egyszeri, 20-50 ezer forint közötti, különös méltánylást igénylő esetben 100 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ha a családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér összegét; az idén ez havi 57.817 forint.

Támogatást azok kaphatnak, akik családjában a jövedelem legalább 30 százalékkal csökkent, illetve ha a lakáshitel törlesztő részletének növekedése elérte a 30 százalékot - mondta még el Kiss Péter, hozzátéve: a program egyszeri segítséget kínál a krízishelyzetbe került aktív korúaknak, akik nem részesülnek önkormányzati támogatásban.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az érintettek augusztus 1-jétől fordulhatnak az önkormányzati jegyzőhöz, aki a szociális szolgálatokon keresztül azt állapítja meg, hogy a beérkezett kérelem megfelel-e jogszabályi feltételeknek. Ha igen, akkor azt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság regionális szervezeteihez továbbítja, amely gyors eljárásban, 30 napon belül intézkedik a kiutalásról.

A kormány arról is döntött szerdán, hogy létrehoz egy szociális szakemberekből, civil szervezetek képviselőiből álló tanácsadó testületet, amely szempontrendszert dolgozna ki a szociális krízishelyet megítélésére.

A kabinet döntött arról is, hogy megemeli a méltányossági nyugdíjra fordítható keretösszeget, emellett lehetőség lesz egyedi támogatásra is. E célra a kormány 500 millió forintot szán, szintén a költségvetés általános tartalékának terhére. Kérdésre válaszolva Kiss Péter elmondta, a nehéz helyzetbe jutott lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvényben szereplő önkormányzati elővásárlási joghoz a helyhatóságok a Magyar Fejlesztési Bank 60 milliárd forintos keretéből igényelhetnek kedvezményes hitelt.

A krízisalap működési költségeit firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta, hogy az az átlagos alapoknál szokásos működési költség felét teszi ki, 2 százalék alatt marad.