A roma kisebbség hátrányos megkülönböztetése életük minden területén továbbra is tapasztalható.

A roma kisebbség hátrányos megkülönböztetése életük minden területén továbbra is tapasztalható, de a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transzszexuálisak ellen is történtek erőszakos cselekmények. Erre világít rá az Amnesty International Magyarországgal is foglalkozó világjelentése. Szlovákiában és Romániában tavaly is széleskörű megkülönböztetéssel szembesült a roma lakosság, és Oroszországból is "szinte napi rendszerességgel" érkeztek beszámolók rasszista támadásokról.

Magyarországon növekedett a radikális jobboldali, alapvetően cigányellenes Magyar Gárda támogatottsága, amely fellép az általa "cigánybűnözésnek" nevezett jelenséggel szemben. A Fővárosi Bíróság decemberben döntött a szervezet feloszlatásáról, mivel "annak célja a félelem légkörének megteremtése, amit a romák által lakott településeken rendezett felvonulásokkal, valamint a szervezet vezetőinek beszédeivel igyekeznek elérni, ezáltal sérti a többi polgár jogait". A Gárda vezetője bejelentette, hogy fellebbeznek a döntés ellen - írja jelentésében a világ legnagyobb emberi jogi szervezete.

Júniusban az Alkotmánybíróság elutasította a polgári törvénykönyv, valamint a büntetőtörvénykönyv 2007 novemberében, illetve 2008 februárjában a parlament által elfogadott módosításait. A módosítások megszavazásával a parlament 1992 óta negyedik alkalommal kísérelte meg a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvény átalakítását. Ezek alapján büntetnék bármely kisebbség ellen irányuló bujtogatást, és maximálisan két évig terjedő börtönbüntetésre számíthatna az, aki bizonyos etnikai csoportok méltóságát sértő, gyűlölködő kifejezéseket használ. Az Alkotmánybíróság ezeket a módosításokat alkotmányellenesnek nyilvánította, mondván, hogy korlátoznák a szólásszabadsághoz való jogot.

Továbbra is jelen van a roma kisebbség ellen irányuló diszkrimináció, ami megnyilvánul abban, hogy kiszorulnak az oktatásból, az egészségügyi szolgáltatásokból, a munkaerőpiacról, és a megfelelő lakáshoz jutásuk is akadályokba ütközik. A szervezet júliusi Évtized Értékelő Jelentésében Magyarország eddigi részvételét a Roma Integráció Évtizede programban az alábbiak szerint értékeli: "Azok a lépések, amelyek a romák szegregált oktatásának megszüntetésére irányultak, alkalmanként a helyi hatóságok ellenállásába ütköztek, és a rendelkezésre álló anyagi erőforrások vagy kihasználatlanok maradtak, vagy nem megfelelően használták fel őket, ami azzal magyarázható, hogy a helyi oktatási intézmények nem mutattak kellő érdeklődést a roma fiatalok integrált oktatásának elősegítésére." Igaz ugyan, hogy a Legfelsőbb Bíróság november 19-i döntése megállapította, hogy egy önkormányzatban és két iskolában szegregált oktatás folyt, az Évtized Értékelő Jelentés vizsgálata felfedte, hogy ténylegesen 170 településen továbbra is működik kizárólag roma diákokból álló, elkülönített iskola. Az idei év során a romákat ért erőszakos atrocitások számának növekedése arra késztette a rendőrséget, hogy egy 50 főből álló vizsgálati csoportot állítson fel, amely kifejezetten ezen esetek kivizsgálására alakult. A támadásokat Molotov-koktélokkal, kézigránátokkal és egyéb fegyverekkel követték el.

November 18-án egy roma házaspár életét vesztette egy támadásban, amikor gránátot dobtak a házukra, ami három gyermekük közül kettőt meg is sebesített. A sajtójelentések szerint a helyi rendőrség első nyilatkozataiban tagadta, hogy bármiféle faji indíttatása lett volna a gyilkosságnak. Azonban az országos rendőrfőkapitány november 20-i sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a romákat ért atrocitások esetében a faji előítélet általi motiváltságot soha nem szabad figyelmen kívül hagyni egészen addig, amíg az ellenkezője egyértelműen nem bizonyítható.

Leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzszexuálisak jogai

2008. június 11-én a budapesti rendőrfőkapitány a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek (LGBT) július elejére tervezett büszkeségi felvonulásának korlátozása mellett döntött, a 2007-es ellendemonstráción tapasztalt erőszakos összecsapások miatt, biztonsági okokra hivatkozva. A nemzetközi és hazai tiltakozás ellenére még június 13-án is fenntartotta döntését. Július 5-én körülbelül 450 ember vett részt a felvonuláson, amelyen a több száz szélsőjobboldali tüntető robbanószereket is dobált a rendőrökre, miközben fenyegető jelszavakat skandáltak. Másnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elítélte az LGBT-k jogait megsértő felvonulást és a szélsőségesek, illetve az intolerancia elleni hathatós fellépésre szólított fel.

Július 8-án, négy ellendemonstráló kisebb büntetést kapott, hármat pedig - akiket azért vettek őrizetbe, mert tojásokat dobáltak és nem engedelmeskedtek a rendőri rendelkezéseknek - felmentett a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Mind a hét személyt bíróság elé állították jogellenes magatartás vádjával, ami enyhébb, vagy súlyosabb vétségnek minősíthető. Ha az erőszakos jogellenes magatartás másokat is fenyeget, vagy tömeges elégedetlenséget eredményez, illetve csoportosan követik el, akkor súlyos vétségnek minősül. Ebben az esetben enyhe vétségnek minősítették.

Július 17-én, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy férfit, aki három alkalommal is rátámadt a rendőrökre a felvonulás ideje alatt, macskaköveket dobálva feléjük.

Szlovákiában és Romániában tavaly is széleskörű megkülönböztetéssel szembesült a roma lakosság, és Oroszországból is "szinte napi rendszerességgel" érkeztek beszámolók rasszista támadásokról.

A világ legnagyobb emberi jogi csoportjának 2008-as összefoglalója szerint a szlovák kormány különféle intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a roma gyerekek jobban hozzáférjenek a közoktatáshoz, de "gyakorlati elkötelezettség nem volt" az iskolai szegregáció felszámolására. A szlovák hatóságok továbbra is azzal érveltek, hogy a hátrányos társadalmi helyzet miatt van aránytalanul sok roma gyermek a szellemi fogyatékosoknak fenntartott különleges iskolákban.

Az AI szerint az új szlovák oktatási törvény sem tartalmaz hatékony intézkedéseket a romák által elszenvedett diszkrimináció megszüntetésére. A kassai területi ügyészi hivatal tavaly februárban ismét leállította a vizsgálatot három - gyanú szerint illegálisan sterilizált - roma nő ügyében, azzal, hogy a beavatkozást a nők előzetes tájékoztatáson alapuló szabad beleegyezésével hajtották végre.

A romániai helyzetről az Amnesty International azt írja, hogy ott a romák megkülönböztetése a köztisztviselők és a társadalom egésze részéről széleskörű és mélyen gyökerező, a román hatóságok nem hoztak megfelelő intézkedéseket a diszkrimináció és a roma közösség elleni erőszak felszámolására. A szervezet megemlíti, hogy Traian Basescu elnök a "büdös cigány" kifejezést használta egy újságíróra, és ezt a kijelentést bírósági végzés minősítette diszkriminatívnak, de elmarasztaló ítélet nem született, mivel a megjegyzés "magánbeszélgetés" során hangzott el.

Orosz emberi jogi szervezetek szerint tavaly legalább 87 személy vesztette életét Oroszországban faji indíttatású támadásokban. Az orosz kormányilletékesek is elismerik, hogy súlyos problémáról van szó, és az ilyen bűncselekményekért elítéltek kemény megbüntetését szorgalmazták. Mindazonáltal az év végéig nem született átfogó terv a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni fellépésre.

Azok az orosz emberi jogi aktivisták, újságírók és jogászok, akik nyíltan szót emeltek az emberi jogi visszaélések ellen, fenyegetésekkel és megfélemlítéssel szembesültek, és a rendőrség csak vonakodva vizsgálja ki ezeket a fenyegetéseket; a civil társadalom szószólói elleni támadásokat rendszerint nem követi büntetés - áll az Amnesty International jelentésében.

A szervezet szerint "a független nézetekkel szembeni növekvő intolerancia" légkörében inkább emberi jogvédők és ellenzéki csoportok támogatói ellen indulnak büntetőeljárások az elégedetlenség kifejezéséért vagy a hatóságok bírálatáért Oroszországban.