Kállai Ernő a bizottság előtt a rendőrségről szóló, tavaly novemberben elkészült jelentését ismertette.

A testület egyhangúlag határozott így. Ezzel a döntéssel a három, kedden meghallgatott ombudsman közül csak Szabó Máté beszámolóját nem tartotta általános vitára alkalmasnak a honvédelmi és rendészeti bizottság.

Az ombudsman beszámolóját írásban nyújtotta be. Kállai Ernő a bizottság előtt a rendőrségről szóló, tavaly novemberben elkészült jelentését ismertette.

A kisebbségi ombudsman még 2008. április elején jelentette be, hogy átfogó vizsgálatot indít a rendőrség és a kisebbségek kapcsolatáról. A több mint fél éven át tartó vizsgálat a rendőrség és a kisebbségi csoportok közötti konfliktusok kezelésére, a rendőrség toborzási gyakorlatára, annak társadalmi hatására, a humánpolitikai változásokra, a vezetők, parancsnokok kiválasztására, valamint az igazoltatási gyakorlatra, a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségére és az állomány képzésének minőségére fókuszált.

A vizsgálat eredménye szerint a rendőrségen belül jelenősen érezhető a romákkal szembeni diszkrimináció. A vizsgálat eredményeire alapozva az ombudsman a rendőri vezetés, a rendészeti miniszter és a kormány számára is megfogalmazta ajánlásait, és a problémákra való felhívással azt szeretné elérni, hogy létrejöjjön az a garanciarendszer, amely a kisebbségi jogok érvényesülését, az emberi méltóság tiszteletben tartását, valamint az egyenlő bánásmód követelményeinek betartását biztosítja a rendőri ügyintézésben és eljárásokban.

Keddi beszámolójában Kállai Ernő elmondta: tapasztalatuk szerint a cigány közösség és a rendőrség együttműködése a legtöbb esetben csak formális - tette hozzá. Ezen kívül hangsúlyozta, hiányzik az előállítások körülményeinek részletes jogi szabályozása, és a fogvatartottak helyzete is - amellett, hogy bizonyos területeken jelentős a javulás - komoly aggodalomra ad okot. Példaként említette a fővárosi fogdák "meglehetősen rossz" állapotát.

A jelentést az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőinek is elküldték, és a legtöbb pontban egyetértés volt a rendőrség és az ombudsman között - összegzett Kállai Ernő.

Bencze József országos rendőrfőkapitány Kállai Ernőnek tavaly december közepén levélben úgy válaszolt, a rendőrség állományában nincs előítélet a romákkal szemben, nem különböztetik meg őket hátrányosan, viszont a rendőrséget a cigánysággal szembeni előítéletességgel vádoló vélemények maguk sem előítéletmentesek.

Kállai Ernő azt javasolta az országos főkapitánynak, több roma származású szóvivőt alkalmazzanak, így ellensúlyozva, megcáfolva a cigánybűnözés kifejezést. Néhány hónappal később az altábornagy Makula Györgyöt kinevezte az országos főkapitányság szóvivőjének.

Gál Zoltán (MSZP) a keddi bizottsági ülésen azt hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a kisebbségi ombudsman foglalkozott a rendőrséggel, hiszen a cigányság konfliktusainak jelentős része itt csapódik le. Erőteljesen befolyásolja a társadalmi reagálást, hogy az állami erőszakszervezet hogyan kezeli ezeket a konfliktusokat - fűzte hozzá.

Az idén összesen hét bizottság tárgyalja a múlt évi tevékenységének beszámolóját, így a meghallgatások után akár már május közepén az Országgyűlés előtt is ismertetheti 2008-ban végzett vizsgálatait, kezdeményezéseit és állásfoglalásait.

Kállai Ernő beszámolóját múlt kedden az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága előtt kezdte meg. A kisebbségi ombudsman ott kijelentette: a "cigánybűnözés" fogalmának használata napi, bevett gyakorlattá vált, és szerinte ez a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályozás körüli vita következménye, mivel a társadalom önszabályzó rendszerei, úgy tűnik, akadozva működnek.

"Cigánybűnözésről" beszélni "már önmagában, fogalmilag kizárt dolog", az elnevezés a kollektív bűnösségre utal, amely a jogállamban elfogadhatatlan, tudományos értelemben képtelenség, morálisan pedig szigorúan elítélendő általánosítás - mondta Kállai Ernő hozzátéve, hogy "ennek ellenére gyakorlatilag már az ingerküszöböt sem éri el, hogy ha ilyenről van szó". Mint mondta, annyira általánossá válik a közbeszédben, hogy az emberek azt fogják hinni, hogy "ez jó", "ezt lehet".

Az ombudsman hangsúlyozta, egy ilyen súlyosan általánosító kijelentés teljes népcsoportokat tud úgy megbélyegezni, hogy a társadalmi integrációt szinte lehetetlenné teszi. Kállai Ernő kitért arra is, hogy a társadalmi többség áldozattá válásának "időnként meglehetősen demagóg hangsúlyozása egyébként azért is veszélyes", mert szolidaritási reflexeket válthatnak ki olyan emberekben is, akik nem rendelkeznek rasszista jellegű előítéletekkel.

Közölte, a múlt évben sem csökkent azoknak a beadványoknak a száma, amelyek a különböző sajtótermékekben, internetes oldalakon és tévékben megjelenő sértő, előítéletes tartalmat kifogásolták. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy "a gyűlölködő tartalmak nemcsak szűk körben, a kifejezetten erre fogékony közönség számára állnak rendelkezésre", hanem abba bármikor "belefuthat" egy gyanútlan néző vagy olvasó.

A biztos felhívta a politikusok figyelmét, hogy "nem nagyon" tud mit kezdeni a dologgal, mert nincs hatásköre erre. Ha úgy gondolják, hogy el kellene járnia ilyen esetekben, akkor készen áll arra, hogy beavatkozzon, ha megkapja erre a megfelelő felhatalmazást - mondta.

Tellér Gyula (Fidesz) azon véleményének adott hangot, hogy szerinte a beszámolóból hiányzik a szociológiai háttér: nem tűnik ki belőle, mekkora létszámú a cigány kisebbség, milyen életviszonyai vannak. Nem ismerjük azokat a sajátos kulturális jellegzetességeket, amelyek a cigányságot jellemzik, már ha vannak ilyenek - mondta. Az ügynek árt "ez a homály", ugyanis a számtalan előítélet és fantázia azon az alapon tud kialakulni, hogy ilyen adatokkal nem rendelkezünk - jegyezte meg. Tellér Gyula közölte, szerinte sem kellene cigánybűnözésről beszélni, ugyanakkor úgy fogalmazott: "én azt gondolom, ha valakik (...) cigánybűnözésről beszélnek, lehetséges, hogy olyan kulturális sajátosságokat tételeznek fel (...), amelyek (...) kimondottan a cigányságra jellemzők, és amelyek valamilyen okból kifolyólag ütköznek (...) az általánosan elfogadott normákkal".

Fedor Vilmos (MSZP) a kisebbségek és a többségi társadalom közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. A politikus az ügyben albizottság felállítását javasolta.

Lukács Tamás (KDNP) a kisebbségi ombudsman gyűlöletbeszéddel kapcsolatos megnyilatkozásait bírálta. "Az a szerep, amiben önnek lenni kell, nem engedi meg az egyoldalúságot" - fogalmazott.

A testület általános vitára alkalmasnak találta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának a múlt évi tevékenységéről szóló beszámolóját.

A bizottsági tagok hozzáállását viszont jól jellemzi, hogy a képviselők összetévesztették a kisebbségi ombudsmant a magát országos cigány vajdának nevező Kállai Csabával, ugyanis azt kérdezték tőle, miért vett részt az elhíresült siófoki cigányvonuláson. Az is nagyon érdekelte a bizottsági tagokat, igaz-e, hogy a cigány lányok 12 éves korukban férjhez mennek. Ez bizonyára az ombudsman hatásköre, gondolhatták a képviselők.