A Bajnai-kormány új csapásiránya egy központilag, felülről vezérelt egységes koordinációjú romaügyi politika lesz.
A Bajnai-kormány új csapásiránya egy központilag, felülről vezérelt egységes koordinációjú romaügyi politika lesz. Az egyes ügyek megmaradnak a tárcáknál, egy kézbe, pontosabban kettőbe összpontosulva. Láttunk, tapasztaltunk már ilyet az elmúlt évek szocialista kormányaiban, és inkább kudarcokról mint sikerekről tudtunk beszámolni. Lásd Romaügyi Hivatal, Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, A Miniszterelnöki Hivatal Romaügyi Államtitkársága.
Az új változat szerint Kiss Péter - akinek neve többször felmerült az utóbbi hat évben, mint lehetséges és esélyes szocialista miniszterelnök -, most már nem mint kancelláriaminiszter, hanem a Bajnai-kormány társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter koordinálja majd a teljes magyar romaügyet. Az újonnan alakuló intézmény vezetője lett a miniszterelnök helyettes is. Ide emelték vagy száműzték - ki hogyan értékeli - Teleki Lászlót, a Medgyessy-kormány volt romaügyi politikai államtitkárát, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottját is. Kiss Péterről, aki volt már szociális és munkaügyi miniszter is, jelöltségekor az Országgyűlés emberi jogi bizottsági meghallgatásán Teleki László mindenesetre azt mondta, szerinte a tárcavezető szakmai tapasztalata alapján jó kezekbe kerül a kisebbségek ügye.
Arról, hogy az újonnan alakult válságkezelő kormányban mi lesz a feladata Telei Lászlónak, az érintett roma politikus a RomNetnek úgy nyilatkozott: Kiss Péterrel való egyeztetése után abban állapodtak meg, továbbra is miniszterelnöki megbízottként koordinálja, felügyeli majd a romaügyet. Szavai szerint a feladatot közvetlenül a tárca nélküli minisztertől kapja, és neki tartozik beszámolóval is. Teleki Lászlónak egy olyan időszakban kell megbirkóznia a még kicsit sem nevezhető hálás feladattal, amikor a Bajnai-kormány végleges, részletes válságkezelő csomagja szerint idén a lakosság fogyasztása 7-8 százalékkal, a reáljövedelmek pedig jelentősen csökkennek, míg a beruházások 10 százalékkal esnek vissza, az export pedig 12-14 százalékkal zsugorodhat, az infláció éves szinten 4,5 százalék alatt marad. A kiadásokat összességében két év alatt 1300 milliárd forinttal csökkentenék, átalakítanák a családtámogatási rendszert, bevezetnék az általános értékalapú ingatlanadót, megnyirbálnák és átreformálnák a személyi jövedelemadó rendszert. A kiadáscsökkentés vélhetően a romaügyeket, így közvetve és közvetlenül a legszegényebbeket, köztük a legtöbb számban a romákat érintené és érinti majd.
A romaügy fő leágazásán Herczog László, szociális és munkaügyi tárca újonnan kinevezett vezetője áll, aki Szűcs Erikától vette át a stafétabot. A tárca korábbi társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkára kinevezése előtt az Országgyűlés emberi jogi bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, az esélyegyenlőségi politikának nem a pénz a lényege, hanem az ember. Valószínűleg ekkor még nem tudta, vagy nem akarta, hogy a kormány a gazdasági válságra való hivatkozással zárolta az Országgyűlés által megszavazott, telepfelszámolásra szánt egymilliárd forintos összeget. Szintén zár alatt van több programfinanszírozásra, jelentősebb roma ügyre fordítandó összeg, nem beszélve arról, hogy nagy a káosz az oktatási tárcánál, a Borovszky-ügy miatt zajló vizsgálatok miatt is. A kifizetések ott is leálltak.
Az új szociális miniszter a meghallgatásán még bizakodó volt, ugyanis arról beszélt, az esélyegyenlőség megteremtése minden kormány elemi kötelezettsége. Úgy látja, a romák helyzetének a rendezése a leginkább megoldást igénylő probléma, s elfogadhatatlannak tart mindenfajta szegregációt és bűnbakkeresést. Kitért arra, hogy 2010-re és 2011-re kétéves intézkedési tervet szeretnének kidolgozni, s továbbra is számít a roma integrációs tanács tevékenységére. Herczog László elképzelései szerint minisztersége alatt ütemtervet készítenének a települési-, térségi szegregáció megszüntetésére, antidiszkriminációs rendszert alkotnának.
Az SZMM-nél tehát továbbra is megmarad a roma integrációs főosztály, élén Ürmös Andorral, és koordinálhatják majd a romaügyet. A főosztályvezetőt az a remény élteti, hogy a telepprogramra szánt forrás létezik, de sajnos addig nem lehet felhasználni, amíg a kormány másként nem dönt. Ürmös Andor abban bízik az év második felében felszabadul az egymilliárd forint, és ki tudják majd írni a pályázatokat. A hatékonyságot jól jellemzi, hogy bár zajlik a tavalyi, mintegy 880 millió forintos kerettel kiírt telep-felszámolási program, de sok nyertes pályázóval még csak most kötik meg a szerződéseket. Ha mindez lezajlik, talán az év második felében kiírhatnak egy új, 250 millió forintos keretösszegű pályázatot.
Kiss Péter miniszterjelölti meghallgatásán ígéretet tett arra, hogy kezdeményezi: a kormány korrigálja a források befagyasztásáról szóló bejelentését, és kifejtette: azt szeretné, hogy a befagyasztott összeget nagyságrendekkel jelentősebb európai fejlesztési programmal váltsák ki. Az a szándéka, hogy az ország 550 cigánytelepének felszámolására néhány 10 milliárdos, komplett programot indítsanak el, s erről az uniós szakértőkkel a tárgyalások megindultak. Ha reálisan nézzük, erre éppen akkora esély van, mint az oly sokat hangoztatott Cigány Színházra, Múzeumra, Országos kulturális központra, még több Gandhi Gimnáziumra, stb.
Ha már oktatás és kultúra: az oktatási tárcánál az esélyegyenlőséget most Sárközi Gábor felügyeli. A főigazgató körüli vizsgálódások idejére Borovszky Tímeával a romaügyre szánt pénzek kifizetését is felfüggesztették. Hiába döntött az Országgyűlés a Rádió C, a 100 Tagú Cigányzenekar, a Rajkó az Oktatási és Kulturális Minisztérium célzott támogatásáról, vagy a roma zenészek és a roma gyermekek táboroztatására szánt 740 millió forintot biztosításáról, minden megállt. Egyelőre azt az embert sem találják a tárcánál, aki jogosult lenne a kifizetések aláírására.
Az ostor újra Teleki Lászlón csattanhat majd, ugyanis az év első munkanapján tartott sajtótájékoztatóján még büszkén sorolta, hogy idén 400 millió forint fordítható a roma tanulók ösztöndíjának támogatására a Cigányokért Közalapítványon keresztül, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium költségvetésében 60-80 millió forintot biztosítottak a krízishelyzetek megoldására és a Romaintegrációs Program továbbvitelére, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnál 200 millió forintos támogatási forrás van azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek romákat foglalkoztatnak.
A MeH-ben, Molnár Csaba mint új kancelláriaminiszter alatt megmarad a kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkári poszton Gémesi Ferenc. Itt is foglalkoznak majd a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályon romaüggyel, a másik 12 nemzeti kisebbség mellett. Õk tartják az országos kisebbségi önkormányzatokkal is a kapcsolatot, a finanszírozást is tőlük kapják a kisebbségek. A főigazgató egyelőre nem változik, marad továbbra is Németh Erika.
Az új kormány megszorító tervei ellenére a koalícióból kilépett, de a Bajnai-kormányt kormányt kívülről támogató SZDSZ újabb ötlettel állt elő: miniszteri biztost akarnak kineveztetni az oktatási és a szociális tárcánál. Az ötletet Magyar Bálint SZDSZ-es képviselő vetette fel, mert szerinte jelenleg ezekhez a tárcákhoz köthetők azok a feladatok, amelyek a romák társadalmi integrációját előmozdíthatják. Jelenleg mindkét tárcánál főosztályvezetői (tehát alacsonyabb) szinten koordinálják a romákkal kapcsolatos programokat.
Magyar Bálint szerint nem volt elég hatékony a romák ügyét a Miniszterelnöki Hivatalhoz rendelni, ezért javasolta a miniszteri biztosi poszt létrehozását a Bajnai-kormány oktatási és a szociális miniszter jelöltjeinek meghallgatásán. Herczog László, a szociális tárca új és Hiller István, az oktatási minisztérium régi-új vezetője is nyitottan fogadta a javaslatot. Magyar személyeket nem ajánlott, mindössze annyit javasolt, hogy a biztosokat a témában érintett főosztályokon dolgozók közül válasszák ki.
Hogy kiket, azt egyelőre nem tudni. Jó eséllyel pályázhat a kijelölt posztra Ürmös Andor jelenlegi főosztályvezető, vagy akár a korábbi miniszteri biztos, Mohácsi Viktória, azt biztosra vehetjük, hogy sem Borovszky Tímea, sem az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság bűncselekmény gyanújába keveredett munkatársai t nem nevezi ki majd Hiller István.
Először 2002-ben, a Magyar Bálint által vezetett oktatási minisztériumban neveztek ki a hátrányos helyzetű és roma gyerekek oktatási integrációjáért felelős biztosokat. A 2006-ig tartó kormányzati ciklus alatt ketten töltötték be ezt a posztot: Mohácsi Viktória, majd Daróczi Gábor. 2002-ben nevezték ki Teleki Lászlót is, aki két évig volt a MeH roma ügyekért felelős politikai államtitkára. A Medgyessy-kormány idején Horváth Aladárt miniszterelnöki tanácsadó volt, majd a Gyurcsány-kormány alatt rövid ideig esélyegyenlőségi miniszteri biztosként koordinálta a Roma Évtized Program cselekvési tervét és a II. nemzeti fejlesztési terv roma programjait.
