Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékű a diszkrimináció.

Ennek a vizsgálatnak egyes eredményeit a mai napon tette közzé az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (EU Fundamental Rights Agency, FRA). A vizsgálat Magyarországon a romák körében készült, Budapesten és Miskolcon, 2008 májusában és júniusában. A felvétel során a két városban összesen 500 roma válaszadót kerestek fel, a népszámlálás szerinti létszámuk arányában.

Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékű a diszkrimináció Az EU területén élő nagyobb roma közösségek közül (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Görögország, Szlovákia, Bulgária, Románia és Magyarország) a magyar romák számoltak be második legmagasabb arányban arról, hogy őket, személy szerint, hátrányos megkülönböztetés érte az elmúlt 12 hónap során a vizsgált területek (munkakeresés, munkahely, lakáskeresés, egészségügyi intézmények, iskolák, szociális intézmények, vendéglátóipari egységek, boltok, illetve bankok) bármelyikén. Összesen 62 százalék érezte úgy, hogy ezen területek bármelyikén kifejezett a származása miatt bántak vele rosszabbul.

Magyarországon is - akárcsak a többi országban ahol jelentős roma kisebbség él - a munkakeresés területén tapasztaltak a legnagyobb arányban diszkriminációt a kérdezettek: az interjút megelőző egy évben munkát kereső roma származású magyarok közel fele (47 százalék) érezte úgy, hogy az álláslehetőségek betöltésekor roma mivolta miatt hátrányos megkülönböztetés érte.

A magán-szolgáltatások területén - vendéglátás, üzletek, bankok - 41 százalék érzékelt diszkriminációt, a magyar (városi) romák az összes vizsgált kisebbségi illetve bevándorló csoport közül a harmadik legrosszabb eredményt elérve az Európai Unió egyik leginkább hátrányosan megkülönböztetett kisebbségét alkotják. 100 főre vetítve összesen 736 diszkriminációs esetről számoltak be a roma származású magyar kérdezettek.

Ezek az esetek többnyire láthatatlanok maradnak: a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők 82 százaléka nem jelentette az esetet sehol; sem ahol a diszkrimináció érte, sem pedig az e célt szolgáló jogvédő szervezeteknél. Főleg azért nem, mert a többség (79 százalék) rendkívül szkeptikus a várható eredményt illetően, a legtöbben úgy gondolják, hogy még ha be is jelentik az esetet, akkor sem történik semmi.

A vélekedések tekintetében rosszul állunk: a roma származású magyarok 90 százalékának véleménye szerint az etnikai alapú diszkrimináció meglehetősen vagy nagyon elterjedt az országban. Ez az eredmény a legrosszabb a roma közösségek viszonylatában, és összességében a második legrosszabb az EU-MIDIS által a 27 tagállamban vizsgált 46 veszélyeztetett csoport között.