Etnikai csoport tagja elleni erőszakért ítélték el a támadókat.

Wirth Béla büntetőtanácsa M. Gyulát 1 év (3 év próbaidőre felfüggesztett) börtönbüntetéssel, J. Mátét 1 év 6 hónap (4 év próbaidőre felfüggesztett) fogházbüntetéssel, S. Zsoltot 1 év 6 hónap, M. Rolandot 2 év 2 hónap, K. Balázst pedig 2 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta. A vádlottak első fokon enyhébb büntetéseket kaptak.

A tényállás szerint az egymással részben baráti, részben ismerősi viszonyban álló, külsejüket tekintve akkor skinhead-benyomást keltő, ma 19 és 24 év közötti barcsi fiatalok többször italoztak együtt egy vendéglátóhelyen. Ennek során kiderült, "nem szeretik a romákat".

Egyikük azt mondta, "ha a cigányok verhetnek magyarokat, akkor a magyarok is verhetnek cigányokat".

Így vetődött fel, hogy "meg kellene verni valakit a romák közül". A vádlottak 2008. január 22-én, italozás után azzal a céllal szálltak fel a Barcsról Pécsre tartó vonatra, hogy a baranyai megyeszékhelyen romákat bántalmaznak. Mivel jegyet nem váltottak, és ezért a kalauz Szigetvárnál leszállította őket, úgy döntöttek: hazautaznak, de előbb vernek. Fejüket és arcukat kapucnival, sállal, sísapkával takarták el, és amikor a roma asszony és a lánya a Mozi parkon keresztül hazafelé tartott, rájuk támadtak. Egyikük előzetes szóváltás nélkül megütötte a nőt, aki ettől földre került. A bántalmazásba a többiek is bekapcsolódtak, áldozatukat többször megrúgták, melyektől nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A lány eközben elrohant segítségért, az egyik vádlott utána futott, de nem érte utol. A rendőrség a gyanúsítottakat rövid időn belül elfogta és eljárást indított ellenük. Az ügyben korábban eljárt városi bíróság a fiatalok tettét garázdaságnak és testi sértés kísérletének minősítette. Mindezt azzal indokolta, hogy a rasszista motivációt nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, és a támadás valódi célja egyfajta "bátorságpróba", "balhézás" volt.

A Baranya Megyei Bíróság azonban úgy ítélte meg: a városi bíróság helytelen következtetései miatt a tényállás részben megalapozatlan volt. Az elkövetés módja, körülményei, a tanúk beszámolói, a vádlottak rendőrségen tett beismerő vallomásai, az egyikük bőrére tetovált cigányellenes vers, a házkutatások során talált, önkényuralmi jelképekkel díszített tárgyak, valamint nyilvános helyen tett nyilatkozataik, miszerint ellenszenvvel viseltetnek a romák iránt, a bizonyítékok zárt láncolatát alkotják.

Ebből pedig kétséget kizáróan megállapítható, azért bántalmazták áldozataikat, mert a cigány kisebbséghez tartoznak.