2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Kállai Ernő gondolatai a nemzetközi romanap alkalmából
2009. 04. 08. 00:00

A magyar társadalom jövője nem választható el a hazai cigány emberek sorsától.

Mert kik azok, akik boldogan mondanának igent, választanák önként a cigány származást, és az ezzel járó, jellemző sorsot?

Ki az, aki szeretne szegénynek születni a falu végén lévő vagy a város leromlott kerületében álló házban? Ki az, aki szívesen azonosulna apjával, anyjával, akiknek 15-20 év óta nincs munkája? Ki az, aki váltócipő nélkül is szeretne óvodába vagy hátsó padban ülve, külön cigány osztályban tanulva az iskolába járni? Ki az, aki önként vállalná, hogy már ártatlan kisgyermekként is azt éreztetik vele, ő más, értéktelenebb ember, mint a többi. Ki az, aki a szakiskolát választaná a gimnázium helyett? És ki élné meg megalázottság-érzés nélkül, hogy az utcán a rendőr csak őt igazoltatja, s hogy mire a meghirdetett álláshely betöltésére megérkezik, addigra az már "nem aktuális"? Hogy miért? Csak. Mert cigány.

Mondhatni persze, hogy nincs tipikus cigánysors. A cigányok társadalmi-szociális helyzete valóban rendkívül tagolt. Az előítéletességgel azonban minden magyar állampolgárnak, aki sötétbőrű és cigány, szembe kell néznie. Az egyetemet végzett, jólöltözött, s egyébként is bizalomgerjesztő fellépésű cigány ember mögött is gyanakodva lépdel az áruház biztonsági őre.

Szociológiai kutatások tényszerűen igazolják, hogy a romákra nehezedő társadalmi előítéletesség az élet minden területén nyomasztó. Félő, hogy az aktuális gazdasági és a permanens politikai válság, a szavazatoptimalizálásra figyelő pártok, a felelőtlenül nyilatkozó (és ugyanígy: az ártó módon hallgató!) közméltóságok, közszereplők a cigányok kirekesztettségét - a bűnbakképzés jól bevált, ezeréves trükkjével - véglegessé, az integrációt lehetetlenné teszik.

A magyar társadalom jövője nem választható el a hazai cigány emberek sorsától. Az utóbbi 5 tanévben 96 ezerrel csökkent a közoktatásban résztvevők száma, miközben a cigány kisebbségi nevelésben-oktatásban részesülők száma 25 ezerrel nőtt.
www.romnet.hu

Milyen lesz a jövő: együtt vagy külön?

Budapest, 2009. április 8.

Dr. Kállai Ernő


A kisebbségi jogok országgyűlési biztosának köszönete a Duna Televíziónak a Nemzetközi Roma Nap alkalmából

Csodálkozó örömmel láttam, hogy a Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Duna Televízió a cigány tematikájú műsorok széles spektrumát kínálja a nézőknek: a kulturális műsortól a dokumentumfilmen át egy népszerű kortárs zenekar koncertjéig mindenféle programot találunk a palettán. A csatorna ezzel - egy kisebbségekért felelős országgyűlési biztos szemében - valódi közszolgálati televízióvá vált. A nemzeti és etnikai kisebbségek az Alkotmány értelmében államalkotó tényezők, így számukra is jutnia kell egy szeletnek a köz javaiból, így a közszolgálati médiából is. A Duna TV azáltal, hogy egy teljes napot szentelt Magyarország legnagyobb lélekszámú és legnehezebb sorsú kisebbségének, a kötelező adagnál ma nagyobb szeletet juttatott a cigány közösségeknek. Köszönet és dicséret illeti ezért, hiszen a média talán az egyik legfontosabb kapocs kisebbség és többség között: a többség roma-képe szempontjából meghatározó, hogy hogyan, milyen szerepekben jelennek meg cigány emberek a médiában, illetve, hogy milyen ismereteket, benyomásokat közvetítenek az egyes műsorok, híradások. Ha egy-egy adás vagy újságcikk kapcsán valaki empátiát, megértés, netán érdeklődést, sőt szimpátiát érez egy-egy roma ember vagy közösség iránt, talán munkáltatóként, szülőként, tanárként, munkatársként, útitársként vagy éppen bolti eladóként is másként tekint a cigány emberekre. A cél pedig - ezen a napon talán megengedettek a merész álmok - az lenne, hogy olyan világban éljünk, ahol az emberek egymás kultúrájára, értékeire nyitottan, tisztelettel tekintenek egymásra, származástól, bőrszíntől függetlenül, de mégsem "színvakon".

Budapest, 2009. április 8.
Dr. Kállai Ernő