HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Járóka: a Fidesz is hibázott romaügyben

betűméret csökkentése betűméret növelése
2009 Március 09    Forrás: Róna Ervin, Brüsszel - fn.hu


Ez a cikk archív

Járóka Lívia szerint a bűnözésnek sokkal több köze van a szegénységhez, mint az etnikumhoz, és az árok nem a romák-nem romák, hanem a tisztességes emberek és a bűnözők között húzódik. A Fidesz roma származású EP-képviselője szerint pártja is hibázott a romakérdésben. Bayer Zsolt írásait nem kommentálta. FN-interjú.

Hirdetmény

Magyarországon az utóbbi hetekben, Veszprém és Tatárszentgyörgy után, újra felszínre törtek az indulatok. Ön szerint miért lehet káros cigánybűnözésről beszélni?

Mert nincs értelme, zsákutca, amely hamis állításokat, és bántóan egyoldalú megközelítést takar, és azok igazolására szolgál. Ez pedig csupán a társadalom szétfeszítését, a félelmek felerősödését, a romák és mások társadalmi kirekesztését táplálja. A kirekesztés megvetéshez és gyűlölethez, a gyűlölet pedig végső soron tragédiákhoz és borzalmakhoz is vezethet. Lehet azt firtatni, hogy bizonyos típusú bűnelkövetéseknél milyen mértékben felülreprezentált a roma lakosság, bár több kutatás is igazolja, hogy ennek sokkal több köze van a szegénységhez, mint bármi máshoz. Ezért talán azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a szegregált oktatással és egyéb etnikai diszkriminációval sújtottak, a családjukból kiszakított gyermekek, az alacsony képzettségűek, a tartós munkanélküliek vagy a komfort nélküli lakásokban élők között milyen arányokat tapasztalhatunk. És még sorolhatnám.

A miskolci rendőrfőkapitány mellett mégis sokan kiálltak.

Meggyőződésem, hogy ami a miskolci rendőrkapitány kijelentése vagy a veszprémi gyilkosság kapcsán az érdeklődés fókuszába került, egy centiméterrel sem vitt minket közelebb a kérdés megoldásához. Ez szimpla hangulatkeltés volt. Bizonyos politikai és médiaszereplők ezzel erősítettek rá a választók általános kedélyállapotára, és a Jobbiknak is ez az egyedüli esélye arra, hogy szavazatokat szerezzen. Érdekes módon tőlük senki sem kérdezi meg, hogy a cigányok elleni uszítás hogyan fér össze az ő nagy nemzetmentő kapálózásukkal. Ez egy sokkal komplexebb kérdés annál, mint amilyen megvilágításba került, és a jelenlegi fősodor szinte minden olyan diskurzustól mentes, amely valódi társadalmi felelősségérzetet tükrözne, és gazdasági realitásokkal is számoló megoldási lehetőségekről szólna.

Azok, akik a roma bűnözők magas számáról beszéltek, azt mondják: nem hajlandók egy valós társadalmi jelenségről álszent módon hallgatni tovább.

Persze, a valós képet esetleg meg lehet mutatni, ahogy a romák az elmúlt rendszerben is időről időre nemzetbiztonsági kockázatot jelentő tényezőként tűntek fel a különböző kormányzati jelentésekben. Ez a megközelítés egyébként a diktatúrák sajátja. A határ nem a romák és a többségi társadalom, hanem a tisztességes emberek és a bűnözők között húzódik. Lehet ezt a kérdést feszegetni, csak az a baj, hogy ez elveszi a figyelmet az ennél sokkal lényegesebb kérdésekről és törekvésekről. Sokkal inkább beszélnünk kellene a munkahelyteremtés, az átképzés és a minőségi oktatás megteremtésének a lehetőségeiről. Vagy arról, hogyan kell és lehet kiküszöbölni a hátráltató tényezőket. Arról, hogy miért tűnhetett el 120 milliárd forint használhatatlan és kimutathatatlan eredményű roma programokra. És a cigány vezetők hozzá nem értéséről, a roma civilszervezetek gyengeségéről, és a nem roma politikusok azzal kapcsolatos alkalmatlanságáról, hogy a saját szakterületükön belül kezelni tudják a cigánykérdéssel és a mélyszegénységgel összefüggő problémákat. Azt kell megértenünk, hogy az egymásra uszítás, az egymás iránti gyűlölet sehová sem vezet. Minden magyar, roma és nem roma ember gazdasági és erkölcsi érdeke a szegények visszajuttatása a társadalom vérkeringésébe. Magyarország e nélkül nem tud kilábalni ebből a válságból.

Ön szerint a hazai politika szereplői közül kit mennyiben terhel a felelősség azért, hogy romaügyben idáig süllyedt a közbeszéd, és a cigányellenességet nyíltan vállalni bocsánatos bűnné vált?

Sokszereplős játék ez, ahol az okok szerteágazóak. Előítéletekkel terhelt bűnbakkeresés zajlik, amely a rendszerváltás utáni gazdasági-társadalmi feszültségek következményeként várható is volt. De sajnos sem erre, sem a romák és más alulképzett rétegek egzisztenciális ellehetetlenülésére nem volt és azóta sincs adekvát válasza a politikának. Pedig azonnali beavatkozásra van szükség, hogy elkerülhetőek legyenek a tragédiák. Európán belül csak Magyarországon 100 olyan térség van, ahol az emberek szubszaharai, tehát afrikai szegénységben élnek, és ezek a rétegek már nagyon messze kerültek a társadalmi sikeresség lehetőségétől, ami pedig a kitaszítottságukat erősíti.

Saját pártjának a felelősségét hol látja ebben?

A Fidesz-kormány elhibázott lépésének tartom, hogy az igazságtalan és sok esetben funkcióját be nem töltő cigány önkormányzati rendszert érintetlenül hagyta. De a rendszerváltás után egymást követő kormányokra általában igaznak gondolom, hogy egymásnak adták át a stafétabotot. Évekig ugyanazokat a cselekvési terveket dolgozgatták át, valós, hozzárendelt költségvetés nélkül, és olyan struktúrákat tartottak életben, amelyek működésképtelennek bizonyultak.

Sokak szerint a Fidesz olykor összedolgozott a szélsőjobbal, majd átvett tőlük bizonyos témákat. Erről mi a véleménye?

Ez nagyon nehéz kérdés. Én arra koncentrálok, ami a dolgom, tehát a szakmai ügyekre, és ebben erős elmozdulást látok a Fideszben az elmúlt évekhez képest. Folyamatosan beszélgetek és egyeztetek erről az otthoni képviselőtársaimmal, és nem tagadom, gyakran különbözik a véleményünk egymástól. De van bennük nyitottság és fogadókészség az új gondolatokra, és ami még fontosabb, szándék arra, hogy a PR- és látványtervek helyett komplex programokat valósítsanak meg és valódi eredményeket érjenek el a romák integrációjában. Ezért én azt tekintem elsősorban a feladatomnak, hogy a Fidesz programjához szakmai muníciót szolgáltassak.

Mi a véleménye a Fidesz-vezérkarral kifejezetten jó viszonyt ápoló Bayer Zsolt cikkéről?

Nem szeretném kommentálni.

Ön szerint a sok fronton zajló mai harci állapotokat figyelembe véve mikor lesz itt nemzeti konszenzus romaügyben?

Úgy hiszem, hogy most olyan krízist élünk át, amely új lendületet adhat, és végre talán széles társadalmi párbeszéd alakulhat ki a témában. Amit egyelőre hiányolok, az a szakmai érvek és programok ütköztetése, és bajnak tartom, hogy a politika az erről folyó diskurzus irányítását átengedte a sajtónak, ahol gyakran a romák egzotizálása és a különbségek hangsúlyozása zajlik. Ezzel a gyakorlattal pedig szakítani kell, mert ennek épp az ellenkezőjére van szükség.

Ön szerint a hazai cigányságnak, a hazai roma szervezeteknek miben kellene változniuk?

A civilszervezetek függetlensége és felkészültsége kulcskérdés. A tervezés, a kivitelezés és az ellenőrzés terén komoly szerep hárulna a civilszervezetekre, ám ezek a szervezetek általában szűkös személyi és anyagi erőforrásokkal rendelkeznek, és nincs hiteles, szakmailag felkészült roma vezetői réteg. Ennek képzése ezért elsődleges feladat. Ráadásul a civilszervezetek többségét vagy a költségvetésből, vagy pedig a kormány által megítélt uniós forrásokból finanszírozzák, ami miatt érthető módon a programokkal szembeni kritikájukban tartózkodnak az éles megfogalmazásoktól. De azt is visszásnak tartom, hogy gyakran ugyanaz a szervezet a felelős egy program végrehajtásáért, mint az ellenőrzéséért.

Európai parlamenti képviselőként ön azt szorgalmazza, hogy sorvezetőként szülessen egy Európai Roma Stratégia. Ennyire elveszett a bizalma abban, hogy az egyes tagállamok önállóan is meg tudják oldani ezt a kérdést?

Az elmúlt húsz évben annyit sikerült elérnünk, hogy a diszkrimináció elleni jogi keretek léteznek. De ezen túl csupán annyi történt, hogy megfogalmazódtak divatos mondatok a romákról, a diszkrimináció pedig élő gyakorlat maradt. Az EU pedig hiába hajtja be papíron a kisebbségvédelmet, meg a szegénység elleni küzdelmet, ha az egyes országok ezekhez semmiféle költségvetési tételeket nem rendelnek. És azokban az országokban, ahol nagy számban élnek romák, láthatóan még mindig nem mérték fel igazán, hogy ez a kirekesztési folyamat milyen óriási társadalmi feszültségeket hordoz magában. Ezért van szükség egy Európai Roma Stratégiára. Ez nem feltétlenül jelent több beleszólást egy-egy ország belügyeibe, inkább egyfajta szakmai minimumról van szó, amely a tagállamok saját vállalásaiból, az Európai Bizottság ajánlásaiból és a szakértők tanácsaiból tevődik össze. A hangsúly pedig azon van, hogy a tagállamokat jogi eszközökkel lehessen ösztönözni a saját vállalásaik betartására. Ehhez pedig szükség van egy uniós szakmai felügyeletre és közösségi ellenőrzésre. A társadalmi ellenállás szempontjából pedig nagyon fontosnak tartom, hogy a többség ne higgye azt, megint milliárdokat költenek el az ő pénztárcájukból a cigányokra. Ez nem úgy működik, hogy a romák csak a többség rovására gyarapodhatnak. Sőt a romák és a többségi társadalom csak együtt nyerhetnek igazán.

Milyen ajánlásokat kellene megfogalmaznia az Európai Roma Stratégiának a tagállamok, így Magyarország számára?

Az eddigieknél jóval összetettebb, a roma és a nem roma civil társadalmat is megszólító, a tudomány, az egyházak és a gazdasági élet képviselőinek összefogásán alapuló, pártokon és ciklusokon átnyúló kezdeményezésre van szükség. Olyan útitervet kell készíteni, amely a foglalkoztatás, az oktatás, és a lakhatás területeit együttesen kezeli és fejleszti. Amely a romák társadalmi befogadásával szorosan összefüggő kérdésekkel is foglalkozik, így például a környezetvédelemmel, az egészségügyi helyzettel, a többszörös diszkriminációval, vagy a médiában és a társadalmi élet egyéb területein tapasztalható cigányellenességgel. És fontos, hogy ezeket a célkitűzéseket akár szankciók révén is biztosítsa.

Nem szeretne túl sokat?

Nem PR-akciókra van szükség. Nem hiszem, hogy valódi megoldás lehetséges komoly elhatározás, következetesen végiggondolt terv és következetesen végigvitt cselekvés nélkül.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 November   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Mit éreznek a romák az elmúlt évek növekedéséből?

  • Forgács István: A cigányság felzárkózása gazdasági kérdés

  • Segítségnyújtás a kárpátaljai magyar közösségnek

  • Cigány magyar - csapatépítő tréning a Jurányiban

  • Orbán Viktor védi, de az OLAF elővenné Farkas Flóriánt is



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt