A diszkriminatív esetek kezelése érdekében a civil szervezeteknek fel kell lépniük kapcsolataikat felhasználva is.

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű szervezet elnöke az Emberi jogi mérleg 2002-2010 című rendezvényen azt mondta: a különböző délutáni beszélgetős műsorokban, amelyekben a szereplők egymással összeverekednek és súlyos bűncselekmények elkövetéséről esik szó, a társadalmi arányuknál jóval nagyobb arányban jelennek meg a romákként azonosított emberek.

Setét Jenő, a Roma Polgárjogi Alapítvány tagja a roma integráció évtizede programjainak kapcsán azt közölte: az igazán fontos kérdés az, hogy "az állam felveszi-e végre a deszegregáló pozíciót". Milliárdokat ad ugyanis a szegregáló iskoláknak vagy vállalkozásoknak, amelyek nem hajlandók romákat alkalmazni. Amíg ez így működik, nem lehet áttörést várni ezen a téren, a megoldás az lenne, ha az állam nem finanszírozna ilyen intézményeket - mutatott rá.

Megemlítette, hogy esélyegyenlőségi intézkedések történnek ugyan országszerte, azonban csak elszórtan vannak olyan települések és intézmények - vélekedett -, ahol "képesek elfogadni az integrációban lefektetett értékeket". Közvetlenül a rendszerváltás után is sok volt az etnikai konfliktus, de akkor nem emelkedett politikai programmá a romákkal szembeni gyűlöletkeltés. Véleménye szerint most ez megtörtént, sőt ugyanez a hozzáállás nyomon érhető a hivatalok, állami intézmények egy részében is.
www.romnet.hu
Újlaky András, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány kurátora elmondta, hogy több településen indítottak pert a helyi iskolai szegregációval szemben, és ahol jogerősen lezárultak a perek, ott mindenütt nyertek. Az alapítvány szerint az Oktatási és Kulturális Minisztérium nem él azzal a jogával és kötelességével, hogy betartassa többek között a szegregációval kapcsolatos jogszabályok végrehajtását, holott adott esetben szankcionálnia kellene azokat az iskolákat, ahol szegregált oktatás folyik - tette hozzá.

Mint mondta, a szegregáció felszámolásához szükséges politikai akarat jelenleg egyik oldalon sincs meg, erre példaként említette a miskolci és tatai polgármestereket, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyik korábbi vezetőjét.

Juhász Péter, a TASZ mediátora a konferencián utalt arra, hogy alulról jövő kezdeményezésekre van szükség leginkább a politikai akaraton túl a roma integráció területén. Meglátása szerint az "érdekérvényesítő képessége a romáknak a nulla alatt van". Példaként hozta fel erre, hogy előfordult, amikor a gyámügyi hatóság elvette a gyermekeket a szülőktől, mondván, hogy alultáplált, ám később az orvosi vizsgálta az ellenkezőjét állapította meg.

Az ilyen diszkriminatív esetek kezelése érdekében a civil szervezeteknek fel kell lépniük akár sajtókapcsolataikat és egyéb intézményi kapcsolataikat felhasználva - fűzte hozzá.