HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Nincs más út - Baráth Szabolcs

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  interjú, szabolcs, baráth
2009 Január 11    Forrás: Kissné Oláh Anita - RomNet


Ez a cikk archív

A valódi integráció létrejöttéhez szükséges az IPR által felkínált eszközrendszer. Ezen eszközrendszer legfontosabb elemei a szülői házzal való hiteles együttműködés, az egyéni fejlesztés megvalósítása, az együttműködésen alapuló oktatási forma megteremtése. (...) Lehet elszeparálva különböző kognitív kompetenciákat fejleszteni sikeresen, de az együttélést megtanulni máshogy nem lehet csak együtt élve, együtt tanulva. - állítja többrétű tapasztalataira hivatkozva Baráth Szabolcs, az Educatio Kft. Közép - dunántúli régió irodavezetője.


Hirdetmény

A közép-dunántúli régióban az országos viszonylathoz képest, jóval alacsonyabb a roma érdekképviselettel és ügyekkel foglalkozó civilek önszerveződése, kevesebb az integráló intézmény, ugyanakkor a többi régiókhoz képest, nincs leghátrányosabb helyzetű kistérsége, ami miatt több pályázati forrástól is elesik. Ráadásul a gazdasági válság leginkább ezt a térséget sújtotta.

Mindez előre vetítheti azt, hogy a régió veszíthet eddigi előnyeiből; nő a munkanélküliség, az anyagi és pszihés problémákkal küszködő családok gyermekei olyan iskolába kerülnek, ahol az integrációval talán elméletben, de gyakorlatban még véletlenül sem találkoztak intézményvezetők, pedagógusok ez idáig.

Az alábbi beszélgetés során Baráth Szabolcs, az Educatio Kft. Területileg illetékes irodavezetője mutatja be a jelenlegi helyzetet, illetve szakértőként és gyakorlati menedzserként erősít meg bennünket abban, amire a címben is már utalás történt, miszerint az integráción kívül nincs más út.

Az esélyegyenlőség és integráció fogalmak szorosan kapcsolódnak az Educatio Kft.-hez. Bemutatnád nekünk az Educatio Kft-t? - Az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot - 2009. június 30-ig a Közhasznú Társaságot - az Oktatási Minisztérium alapította és jogutódja a SuliNova Kht-nak is. A Társaság tevékenységének elsődleges célja a közoktatás és a felsőoktatás tartalmi, módszertani és nyilvántartási fejlesztéseivel kapcsolatos szolgáltatások kialakítása, fejlesztési programjainak lebonyolítása, a közoktatás megújulását célzó fejlesztések szakmai koordinációja, valamint az oktatási esélyegyenlőség megteremtése. Információinkat és szolgáltatásainkat diákoknak, hallgatóknak, pedagógusoknak, oktatóknak, szülőknek, köz- és felsőoktatási intézményeknek és intézményfenntartóknak, oktatási ügyekkel foglalkozó civil szervezeteknek, az Oktatási Hivatalnak, illetve magának az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak nyújtjuk.

2004-től a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program központi program alapvető célja volt, hogy a befogadó iskolarendszer és a pedagógiai környezet meghonosodjon Magyarországon, a hátrányos helyzetű, különösen a roma, illetve fogyatékos tanulók továbbtanulási, munkaerő-piaci beilleszkedését elősegítse. Az oktatási fejlesztési folyamatok nem álltak le, most az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program kiemelt program keretében folytatódnak.

A befogadó iskolarendszer elterjesztésében az Országos Oktatási Integrációs Hálózat szerepet vállalt. Az OOIH-nak milyen más feladatai vannak?

- Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat 2003-ben jött létre, most az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Esélyegyenlőségi Igazgatóságának része. Fő célkitűzés volt, hogy az integrációt, esélyegyenlőséget segítő szakmai szolgáltatások markánsabban jelenjenek meg régiós, kistérségi és települési szinten egyaránt, valamint, hogy a központi irodában zajló fejlesztések, innovációk minél szélesebb körben juthassanak el a partnerekhez. A hálózat hét régióban nyolc irodát működtet - többek között Székesfehérváron is -, melyek az OOIH és az Esélyegyenlőségi Igazgatóság által kifejlesztett szolgáltatásokat közvetítik az intézmények és fenntartók felé, illetve biztosítják a folyamatos visszacsatolást.

Az integrációs és képesség-kibonatkoztató támogatás szorosan kapcsolódik az IPR-hez. Röviden ismertetnéd, hogy mit is értünk IPR alatt?

- Az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) egy oktatási-nevelési keretrendszer, melynek középpontjában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, családja és a velük foglalkozó pedagógus, iskola áll. Az IPR oly módon kínál fel pedagógiai eszközöket, intézményi innovációt, hogy abból a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek úgy profitáljon, hogy nem kell kiemelni őt az osztályból, nem kell külön intézményt számára létrehozni. Az IPR jogszabályi háttérrel, illetve a tartalmi megvalósításhoz kormányzati forrással rendelkezik. Fontos kihangsúlyozni, hogy immár a közoktatás egyharmada vesz részt ebben a támogatási formában.

A Közép-dunántúli Régióban mióta működik iroda?

- Az Esélyegyenlőségi Igazgatóság Közép-dunántúli Régiós Irodája 2009. február vége óta létezik, egy irodavezetővel, és két asszisztenssel. 2009. október 31-éig Székesfehérváron a Malom utca 2-ben volt megtalálható az iroda, jelenleg pedig az Fürdő Sor 3. alatt vagyunk, a Szabad Művelődés Házában.

A Közép-dunántúli Régió különbözik-e a többi régiótól az esélyegyenlőségi pályázatok kiírása tekintetében?

- Esélyegyenlőségi pályázatok terén szinte már semmiben sem különbözik a többi régiótól. Jól látható viszont, hogy ez a régió kevésbé volt megérintve esélyegyenlőségi programokkal az elmúlt években, ugyanis sokan azt gondolták, hogy a térség jó gazdasági mutatói nem indokolják a kiemelt szakmai figyelmet. A régióban az esélyegyenlőséggel foglalkozó programokat 2008 májusa óta szervezzük, ennek eredménye, hogy a régióban 70 tagintézmény igényelte 2008/2009-es tanévre az "integrációs és képesség-kibontakoztató támogatást" illetve az "óvodai fejlesztő program"-hoz szükséges támogatást, míg országos szinten ezt már több mint 1600 tagintézmény igényli. Viszonyításként a 2007/2008-as tanévben 38 tagintézmény igényelte régiónkban a támogatást.

Hány integráló intézmény van itt, ki kezdte, illetve melyik csatlakozott utoljára?

- 70 tagintézmény veszi igénybe azt a támogatást a Közép-Dunántúli Régióban, amely az IPR bevezetéséhez, működtetéséhez szükséges. 2003/2004-es tanévben még csak tíz általános iskola vette igénybe ezt a támogatást. Idén már 20 tagintézmény csatlakozott az előző tanévi rendszerhez. Nem szándékoznék egyetlen intézményt sem kiemelni, inkább azt említeném meg, hogy a három megye közül Fejér Megyében található a legtöbb IPR-t működtető intézmény.

A Bajna községi szakmai fórum, milyen céllal szerveződött?

- Fontos megemlíteni, hogy a Bajnán megrendezett IPR szakmai fórum egy sorozatnak az őszi "záróakkordja" volt. Nyáron a régiós iroda elhatározta, hogy olyan fórumsorozat létrehozását segíti elő, melyben a Közép-dunántúli Régióban található összes IPR-es intézmény részt tud venni. Négy, több éves IPR alapú fejlesztéssel és gyakorlattal rendelkező intézményt kerestünk meg, hogy lennének-e ennek az együttműködő szakmai közösségeknek "bázisai", gazdái. Fontos volt számunkra, hogy ne mi találjuk ki ezeknek a szakmai fórumoknak a menetét, hanem maguk az intézmények. Így mind a négy fórum más-más tematikájú volt. Célként azt fogalmaztuk meg magunknak, hogy minden újonnan csatlakozó intézmény vegyen részt legalább egy ilyen fórumon. Hosszú távú célunk, hogy ezek az IPR-es közösségek - tehát négy csoport - szakmailag tartsák egymással a kapcsolatot, segítsenek egymásnak, tehát legyenek összetartóak és a horizontális és hálózati tanulást erősítsük. A folyamatban az irodánk kizárólag facilitátori szerepet tölt be. A fórum eredménye lett, hogy a régióban lévő IPR-t folytató intézmények 90 %-a csatlakozott egy-egy ilyen intézményhez. Ezt a programsorozatot természetesen tavasszal szeretnénk folytatni, illetve továbbfejleszteni.

Melyik négy intézményt kerestétek meg?

- Dégen az Általános Művelődési Központ Dr. Kovács Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményét , Ráckeresztúron a Petőfi Sándor Általános Iskolát, Sümegen a Ramassetter Vince Általános Iskolát, és Bajnán a Gróf Széchenyi István Kistérségi Közös Fenntartású Általános Iskolát kerestük meg. Ezen intézmények már komoly tapasztalattal rendelkeznek az IPR alkalmazása terén. Ezt a tapasztalatot fontos, hogy átadják más intézményeknek is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincs más IPR-es tapasztalattal rendelkező intézmény a régióban, de a kiválasztásnál fontos volt az irodával kialakított szoros kapcsolat is.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján, szerinted miért érdemes mondjuk egy iskolának integráló intézménynek lennie?

- Sok intézményvezetővel találkoztam az elmúlt másfél év során, és sokan fogalmazták meg, hogy ők először kizárólag anyagi megfontolások miatt csatlakoztak az IPR rendszeréhez, de rájöttek, hogy ennek komoly pedagógiai hozadéka van. Az iskola és a szülői ház közötti kapcsolat minőségi változását említik leggyakrabban az IPR-es intézmények vezetői, pedagógusai. Azt látjuk, hogy az IPR-ben részt vevő iskolákban szép lassan átalakul az iskola-szülő együttlét addig megszokott értelmezése, és egy teljesen új értelmezés jelenik meg. Ez egy látványos és hasznos siker egy olyan intézmény életében, ahol nagy számban tanul halmozottan hátrányos helyzetű diák.

Sok intézményvezető fogalmazta meg számunkra, hogy az IPR egy tudatos, önreflexív intézményfejlesztést hívott életre az intézményben. A hospitálás, amelyet a program nemcsak előír, hanem támogatási forrást is rendel hozzá egyre népszerűbb az intézmények életében. Azt látom, hogy a pedagógus közösségek számára ez a tanulási forma az egyik leghitelesebb út, ugyanis gyakorlatban látják, hogy egy velük hasonló helyzetben lévő iskola, hogyan old meg különböző pedagógiai kihívásokat a horizontális tanulás során. Mondok két példát: 2009. októberben Fejér megyei óvodapedagógusok mentek a Zala megyében található Alsónemesapátiba, óvodai hospitációs napra, illetve 2009. decemberben a Cecei Általános Iskola ment Gödöllőre az ott működő egyik IPR-es intézménybe.

Egy integráló intézményben szép lassan megjelennek új tanítási formák (kooperatív tanulásszervezés, projektoktatás stb.). Olyan módszerek, eszközök, melyek addig nem voltak jelen az iskola életében. Ezen formák közt a legfontosabb az együttműködő kiscsoportos tanulási forma, az egyéni differenciálás, vagy a drámapedagógia. Ezen módszerek növelik a tanárok esélyét a hatékonyabb tanulási, nevelési környezet megvalósítására.

Milyen nehézségek jelentek meg az IPR alkalmazása során?

- Nagyon jó és fontos a kérdés. Tapasztalatom, hogy a legtöbb "hiba" abból származott/származik, hogy az intézmények nem kapnak minden egyes forrásfelhasználással, vagy az IPR-ben foglalt egyes pedagógiai elemmel kapcsolatos kérdésre egyértelmű választ. Azt viszont világosan látni kell, hogy ez nem is lehetséges. Az IPR egy olyan komplex intézményfejlesztési folyamat, melyben az intézmények csupán egy pedagógiai, filozófiai keretrendszert kapnak, amin belül ők maguk találhatják ki saját intézményfejlesztési mechanizmusukat.

Látva az érintett intézmények gyakorlatát, Te milyen változtatást tartanál jónak a jelenlegi törvény szövegében, illetve a rendszerben?

- Erre a kérdésre így nem tudok válaszolni. Ami fontos, hogy ez egy olyan rendszer, ami szorosan az élethez kötődik, ebből kifolyólag mindig változik, javul. Lényeges, hogy a változtatások valós társadalmi-szakmai párbeszédek útján történjenek meg.

Melyek azok a körülmények egy iskola életében, amely elősegíti az integrációt?

- A legfontosabb az, hogy heterogén közegben együtt neveljük a gyerekeket, illetve az iskola az együtt-tanulás pedagógiai eszközeit teremtse meg. Hiszen csak együtt élve, együtt tanulva egy osztályban ismerhetjük meg a másikat, azt a másikat, aki nem én vagyok, aki nem az én társadalmi közegemből érkezik. Ez nem egy gyors és nem egy egyszerű folyamat. Sehol a világban. Ezt tanulni kell. Nyílván a pedagógus-társadalom erre nincs felkészülve, ezért segíteni kell nekik, hogy ezt megtanulják. Megtanulják, hogyan lehet foglalkozni teljesen különböző szociális, szocio-kulturális hátterű családi környezetből érkező gyerekekkel, oly módon, hogy senkinek az érdeke, joga ne sérüljön.

Ehhez a tanulási folyamathoz egyébként kifejlesztettünk kifejezetten a pedagógusképzésben megvalósuló képzéseket is, hogy az integráció szemléletét megerősítsük, és az ebben a szemléletben tanító jövőbeni pedagógusokat is felkészítsük. Amennyiben az intézmény nem teremti meg a megfelelő módszertani környezetet, úgy az integráció helyett rideg integráció valósul meg. A valódi integráció létrejöttéhez szükséges az IPR által felkínált eszközrendszer. Ezen eszközrendszer legfontosabb elemei a szülői házzal való hiteles együttműködés, az egyéni fejlesztés megvalósítása, az együttműködésen alapuló oktatási forma megteremtése.

A Te olvasatodban egyáltalán mi az az integráció?

Elmondok egy példát. Amikor nevelő voltam, több olyan diákom is volt, aki olyan családból érkezett, ahol nem az iskolához kötött írott, középosztálybeli kultúra volt a presztízs. Ők túlnyomórészt beás közösségből érkező gyerekek voltak. Nos, amikor hozzánk kerültek kollégiumba, akkor kezdték a kilencedik osztályt valamely jó színvonalú érettségit adó középiskolában. Tapasztalatunk 90%-ban a következő volt. Első két évben hihetetlen küzdelmen mentek át. Teljesen idegennek érezték magukat az osztályban. Nem mentek el osztálykirándulásra, nem vettek részt az iskola civil életében. Az osztálytársak egy láthatatlan falat húztak eléjük. Hihetetlen nehezen vették fel azt a tempót, amit az iskola diktált.

Viszont két év elteltével ezen túl tudtak lépni, ugyanis hatékony segítséget kaptak ők is és a iskolák is tőlünk. Egyre több barátság alakult ki az osztálytársaikkal, elmentek már osztálykirándulásra. Szalagavatón már teljesen együtt a többiekkel táncoltak, csináltak műsorokat. Eltörlődött a szakadék. Ez nem csak integráció, hanem kooperáció is volt, hiszen a különböző szocio-kulturális közösséghez tartozók egymást megtanulták, megismerték. Tudom azt, hogy ezek a gyerek sikeresen jelennek meg a munkaerő-piac világában, mely természetesen integrált világ. Számomra ez az integráció.

A jövőre nézve ezzel kapcsolatosan mik lehetnek a kilátások?

- Nincs más út, ez teljesen egyértelmű. Ha csak azt nézzük, a munkaerő-piac is integrált viszonyokat követel meg. Az iskolarendszernek a legfontosabb feladata, hogy felkészítse az ifjúságot a munkaerő-piacon való hatékony megjelenésre. Ezt elszeparált körülmények között nem lehet megvalósítani. Ugyanis lehet elszeparálva különböző kognitív kompetenciákat fejleszteni sikeresen, de az együttélést megtanulni máshogy nem lehet csak együtt élve, együtt tanulva.

Ma már szerencsére sok olyan település van, ahol a döntéshozók belátták, hogy hosszútávon az iskolai integráció nyereséget hoz a településnek.




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Agócs János lehet az ORÖ új elnöke

  • A Lungo Drom-ellenes koalíció zárhatja le a Farkas Flórián-féle korszakot az ORÖ-ben

  • Felfüggesztett börtönre ítélték az Országos Roma Önkormányzat elnökét

  • Fellebbezett az ítélet ellen az Országos Roma Önkormányzat elnöke

  • Nyílt levélben kérik Farkas Flóriánt ne zaklassa az ORÖ-s képviselőket



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt