A 900 lakosú, harminc százalékban cigányok lakta Nagycsécs a hetedik falu, ahol ismeretlenek roma házakat támadnak meg éjszaka.

A 135-ös kilométerkőnél tűnik fel az első gémeskút. Keletnek megyünk, a síknak, Borsodnak.
 
Miskolctól nem messze, Nagycsécsen a kárpitos hirdeti magát, másik háznál futómuskátli kapható - a felirat szerint. Ennél is figyelemreméltóbb tábla ez: Éléskamra vendéglő. Aki cigányvezetőnek szava van a megyében, mind itt gyülekezik; négy asztalt kellett összetolni. Tizenkét dühös ember: köztük kisebbségi önkormányzati képviselő, egyesületi elnök, megyei vajda. Mert ez már sok. Volt jó néhány Molotov-koktél, lövöldözés is, de eddig emberhalál nem történt.
 
A legtöbbjüket a megyei rendőrkapitányság telefonja ébresztette, volt, akihez személyesen mentek ki. Egyeztetésre hívta őket a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főrendőr; csitítsák az embereket, baj ne legyen.

- Mindig csak ilyen helyeken tudunk találkozni.

- Így akarja a jóisten.

- Szomorú helyzet, már nem tudnak békében egymás mellett élni cigányok és nem cigányok. Pedig évszázadokon át tudtak.

A rendőrség majd elrendezi

Abban egyetértés van: további erőszaknak helye nincs, béke kell legyen, a rendőrség majd elrendezi a dolgot.

- Hogy ilyet egy országban meg lehet csinálni, erre már nincs mit mondani. Találgatásba nem fogok belemenni, hogy rasszista - nem rasszista. Annak látszik. Mer' nagyon annak látszik.

- Ennél rosszabb már nem lehet. És ez csak fokozódni fog cigányok és magyarok között. Az lenne a legnagyobb hülyeség, ha most folytatódna. Ha oda-vissza menne az erőszak. Mi csak annyit tudunk ebben tenni, hogy a kedélyeket megcsillapítjuk. Itt tűrőképesek az emberek, nem tülekednek, nem gyülekeznek, nem adnak hangot. Annyira védtelen családot ért ez a tragédia. Ezeknek ebben a faluban még rokonuk sincs.

- Ez az eset még egyszer nem történhet meg. A rendőrség minél előbb fogja el az elkövetőt, vonják felelősség alá. Se magyar, se cigány ártatlan embereket nem lehet lemészárolni. Ezek le lettek mészárolva.

- Törvényt követő, törvényt tisztelő emberek a cigányok. Kérjük a lakosság segítségét, ezeknek az atrocitásoknak vessünk véget, találjuk meg a bűnösöket. Ezt bosszúval nem lehet megállítani.

- Egy a lényege az egésznek: a cigányságot meg kell nyugtatni. mert azt érzik, veszélyben vannak.

Tetthely

A vendéglőből a "helyszínre" megyünk, ahol "sajtótájékoztató" lesz. Hármasával-négyesével kocsikba csapódnak a helyi tekintélyek, mi Farkasékkal kerülünk egy autóba.

- Hogy milyen indíttatásból, vagy kik követhették el? Senkit nem akarunk gyanúsítani - mondja Farkas Félix, megyei közgyűlési képviselő.

- Ha lett volna bármiféle előzménye, akkor rá lehetne következtetni, de így sehogy. Olyan dologgal állunk szemben, hogy hihetetlen.

- Az uzsorát száz százalékban ki lehet zárni, ez olyan szegény család volt, hogy még kölcsönt se tudtak volna felvenni - véli Farkas Géza - Kamatos pénz? Hát ilyen nincs, az uzsorásnak az a célja, hogy megkapja a pénzét, nem az, hogy megölje az adósát. Logikus dolog. Ezt csak olyan rasszista elméletre lehet visszavezetni.

Feketébe öltözött karavánként fordulunk le a Nagycsécs melletti táblánál, rögtön a faluvégen a dagonyás földútra. Megismerjük, mondják, ahol az aszfalt véget ér, ott kezdődik a cigánytelep.

Romos, kidőlő-bedőlő falú házak, girbegurba fakerítés, száradó ruhák, gyerekek és kutyák siserehada: ahogy az országban mindenütt.

Két csoport támasztja magát: a romák egy helyen, a sajtó egy másikon. Az utolsó ház kormosra kiégve, rendőrségi szalaggal kerítették körbe. Itt is, ott is feltűnik egy-egy kék folt a mezőn; folyik a helyszínelés.

- Ott jöttek be - mutat egy férfi a végenincs határba. Terepjáróval voltak. Úgy követték a nyomot kutyákkal végig.

- De már korábban voltak itt - kontráz egy másik. - Fekete BMW-vel jöttek. Terepszemlézni.

- Körömbe' is volt támadás, meg Sajóörösön, ott házat gyújtottak fel.

- Tudod mit olvastam az interneten? Hogy Nagycsécs meg Köröm van soron, hogy itt lesz majd balhé.

- Volt már Hejőszalontán is.

- De hogy miért pont itt?

- Útba esett nekik. Idejön pár állat, és kinyírja őket.

- Épp ezeket a szerencsétleneket. A légynek se ártottak. A férfi nyomorék volt, menni se nagyon tudott. Ott a lány is, az visszamaradott.

- Az apjába' is volt golyó, délután szedték ki belőle.

- Hiába tudnánk ki volt, üres kézzel mit csinálsz ellenük?

Etnikai indítékra gyanakszanak

Fenyegetés nem volt, komolyabb helyi konfliktusról nem tudni sem a romák, sem a romák és nem romák között. A család állítja, nincs haragosa, sem uzsorakölcsöne. Ráadásul az utca túloldalán álló ház is kapott ötletszerűnek látszó, "nem célzott" lövéseket. Az egybegyűltek álláspontja egyértelmű: fajgyűlölők találomra választanak ki házakat a faluszéleken, és pusztítanak. Talán így akarnak rendszabályozni? Szorongást kelteni? Ezt már nemigen értik.

A vezetők megtartják rögtönzött sajtótájékoztatójukat a kiégett ház előtt

- Olaszliszka tükörképében állunk - mondja a Roma Polgárjogi Mozgalom képviselője. - Ez az ügy sajnos elindíthat valamit az országban. Mert ezeket az embereket gyakorlatilag kivégezték. Csak remélni tudjuk, hogy nem etnikai indíttatásból, de a jelek sajnos arra mutatnak. Legyenek óvatosak, vigyázzanak a családjukra - teszi hozzá.

Mohácsi Viktória, Európa Parlamenti képviselő felszólítja a rendőrséget, vegye komolyan az elmúlt hónapokban történt, véleménye szerint rasszista indítékú támadásokat. - Tudatosan olyan házakat keresnek, ahol védtelen emberek laknak, ahonnan a legkönnyebb elmenekülni; szántóval vagy erdővel övezett részen, a falu szélén - magyarázza.

A polgármester távol marad az eseményektől, az emberek sérelmezik is ezt. Mi egy hátsó portán találjuk meg Gulyás Ottót, a közelben beszélget egy asszonnyal. Biztos benne, hogy a tettesek nem falubeliek voltak.

- Ez a település eddig nem a bűnesetekről volt nevezetes. Nem volt több, mint bármelyik más helyen. Ez a család nem voltak benne olyan szabású dologban, ami ezt indokolná. Rasszizmus meg a faluban nincs. Kisebbségi önkormányzat sincs, eddig nem volt rá szükség.

- Mér', a cigány nem ugyanaz, mint a magyar? - szól közbe egy asszony. - Ugyanaz. Miért ölné a cigány a magyart vagy a magyar a cigányt? Rettegtünk este, a falak mozogtak, féltünk, a gyerekekre az ablak ráesik.

A polgármester többet nem mond

- Megkértek, addig ne nyilatkozzak, míg a nyomozás valami jobb vágányra nem megyen.

Arra ébredtek, hogy lángol az ágy

Elköszönünk, továbbállunk. Halljuk, hazahozták a kórházból a meglőtt Nagy Tibort; kiszedték testéből a sörétet. Egy szomszédos házban találunk rá, ott fog aludni ma éjjel. Visszamennie nincs hova. Háza, ahonnan hajnalban elvitték a mentők, lakhatatlan lett. Négytagú családja két tagúra apadt. Tegnap még volt felesége és testvére, hazaérve csak a lánya van. Oldalán kötés.

- Kicsit. Kicsit fáj. Kaptam tetanuszt, annak a helyét érzem. Lelkileg? Majd tán eztán fog. Így volt anyuval is, mikor meghalt. Míg el nem temették, nem is nagyon vettem fel. Utána kezdett hiányozni.

Tiborék aludtak. Álmukból ugrottak fel a hangra, hogy berobbant felettük az ablaküveg. Az ágyra esett a benzines palack, lángolt. Tibor bátyja, József ösztönösen az ablakhoz ment kinézni. Felesége vízért kiabált. De hozni már nem tudott, hang nélkül összeesett ő is, József is. Csak a lány nem ébredt fel, nem hallotta a robbanást: süketnéma. Így ő az egyetlen, aki nem kapott lövést.

- Azonnal meghaltak. Fejen találta mind a kettőt. Szóltam, beszéltem hozzájuk, de se nem nyöszörögtek, semmi. Megemeltem a feleségem fejét, láttam a tócsa vért. Kirohantam valami segítséget hívni, hirtelen még a telefont sem tudtam bekapcsolni.

Visszajönnek?

Tiborék huszonnégy éve voltak házasok. A férfi is azt mondja, ennek oka nem volt, haragban nincsenek senkivel, nem tartoznak. Fenyegetést nem kaptak.

- Itt a faluban még idős emberek is rám köszönnek, a fiatal gyerekek becsületesen megmagáznak. A bátyámat mi ápoltuk, gyerekkora óta béna volt a fél keze és a lába paralízis miatt, a vécén túl se volt soha. Nem tudom, a kislánnyal is mi lesz. Mindig az anyja mellett volt, ment utána örökké. Még nem fogta fel, csak majd este fogja keresni az anyját.

Már sötét van, mire visszaérünk a tetthelyre. Mindjárt kezdődik az emlékező virrasztás. A rendőrség befejezte a helyszínelést, levonult, újra magára maradt a telep. Néhányan aggódnak, így, hogy elmentek a rendőrök, ki vigyáz rájuk az éjszaka. Félnek, visszajönnek a támadók.

- Azok már nem jönnek ide vissza.

- Miért, ha ilyen elvetemültek voltak? Ónodba három napig járkaltak. Gyújtogattak, kövekkel dobálták az ablakokat.

- De ide lesz erősítés küldve. Mert a rendőrség úgyse fogja hagyni.

Most, hogy a helyszínelők levették az elkerítő szalagokat, szabaddá vált az út a kiégett házhoz. Villany már nincs, botorkálva keresünk fogást a falon, talpalatnyi helyet a maradék lépcsőn. Korom, és koromsötét a zegzugos harminc négyzetméteren. Csak vakuk fénye világítja meg villanásnyi időkre a megégett ágyakat, leszakadt szekrényajtókat, lövések szaggatta redőnyt

Lassan gyertyafény is érkezik, egyre több és több gyúl a kertkapunál. Csapatostul jönnek az emberek; szomszéd házakból, szomszéd falvakból. Elül a napközben heves zaja, csitulnak a felháborodott, izgatott hangok. Nincs több találgatás. Most már csend van.