Tízmillió forintra emelik a nyomravezetői díjat a nagycsécsi kettős gyilkosság ügyében - mondta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, a Rádió C reggeli műsorában.
Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke ma és holnap mindkettőjükkel tárgyal, az utóbbi időkben a romákat ért fizikai támadások miatt. Hétfőre virradóra a Borsod megyei Nagycsécsen, Molotov-koktélt dobtak két házra, a támadásban egy roma nő és egy roma férfi halt meg. Semmi sem biztos a Borsod megyei Nagycsécsen történt támadással kapcsolatban.
Hiába tűnik egyértelműnek, hogy rasszista indíttatású, ha egy cigánytelep két házának ablakán Molotov-koktélt dobnak be - vajon be is lehet azt bizonyítani? Ki lehet-e szabni a szigorúbb büntetéseket, vagy marad "csak" a rongálásért, emberölésért és más erőszakos tettekért járó büntetés? Ez mind-mind kérdés.
Két nappal a nagycsécsi események után a helyi romák értetlenül állnak az történtek előtt, kétségbeesve találgatják, mi lehet a hétfő hajnali támadás oka. A roma polgárjogi mozgalom Borsod megyei elnöke, Dancs Mihály a helyszínen próbálta nyugtatni a helyieket.
Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoporthoz tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető - ezt mondja ki a Btk nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjai elleni erőszakról szóló része. A közvélemény röviden ugyanezt csak rasszista indítékú cselekményeknek nevezi, vagyis általában így könyveli el, ha a hírekben azt hallja, hogy valahol sírköveket rongálnak meg, vagy ha bizonyos vidékeken lakóházba dobnak Molotov-koktélt.
Bűntető eljárás, vádemelés és ítélet azonban, ritkán követi ezeket az eseményeket. A rendőrség adatai szerint az elmúlt öt évben csak egy-két eljárás indult. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója, Dr. Kárpáti József szerint azt bebizonyítani, hogy egy bűncselekmény rasszista indíttatású-e avagy sem, nagyon nehéz - hiszen az ilyen esetekben a nyomozóknak egyfajta tudatállapotot kell vizsgálniuk. Meg kell nézni azt, hogy milyen volt az elkövető és az áldozat viszonya, ismerték-e ezt megelőzően egymást, milyen okok vezettek a bűncselekmény elkövetéséhez, milyen módszerrel követték el a bűncselekményt, milyen az elkövető életvitele - mondta el Kárpáti József. Van-e az elkövető múltjában olyan jel, ami arra utal, hogy bizonyos kisebbségek ellen gyűlölködő, esetleg bizonyos szélsőséges csoport tagja-e, tett-e az elkövetés előtt a tettes gyűlölködő kijelentést általánosságban a kisebbségekre, vagy konkrétan arra a személyre, aki ellen a bűncselekmény irányult. Tehát széles körű nyomozást kell lefolytatni, és ha fölmerül a rasszista motiváció, akkor kifejezetten ki kell térni a nyomozás minden szegmensének arra, hogy az összes tanút és az összes tárgyi bizonyítékot abból a szempontból is vizsgálják meg, hogy van-e olyan körülmény, amely arra utal, hogy a motiváció kifejezetten a gyűlölet bűncselekmény volt.
Közvetett tárgyi bizonyíték lehet például egy fotó, amin valaki egy bizonyos csoportra jellemző egyenruhát visel. Aztán ilyen bizonyíték lehet egy hang- vagy videofelvétel. A Molotov-koktél - bár típusosan hasonló bűncselekményekhez kapcsolódik, - önmagában csak annyit bizonyít, hogy egy rendkívül durva és kegyetlen tettről van szó. A közvetett bizonyítékokat pedig csak be lehet illeszteni az események okozati láncolatába. De mindezek még nem bizonyítják a rasszista motivációt. Így aztán ilyen témában nem is nagyon szoktak vádat emelni, épp azért mert általában kevés a valódi bizonyíték. És a tettesek sem vallanak szinte soha arról, hogy indítékuk valóban rasszista volt.
- Bolondok lennének bevallani, ez nyomatékosan súlyosító körülmény bármely bűncselekménynél. A vádlott azt mond amit akar, egyetlen korlátja van a vádlott védekezésének: mást a bűncselekmény elkövetésével nem vádolhat. Egyébként a vádlott jogszerűen a magyar büntetőeljárás szerint valótlant is állíthat, hazudhat is - folytatta a szakértő. Tehát a védelemnek számos lehetősége van arra, hogy kitalálja, hogy valójában mi volt a célzata annak a bűncselekménynek. Ki lehet háromszáz más dolgot találni: csúnyán nézett rá, megugatta a kutyája, rossz kedve volt, be volt rúgva, számos olyan dolgot ki lehet találni, amivel meg lehet próbálni kijátszani azt, hogy valójában mi volt a bűncselekmény valós motivációja.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodához - annak ellenére, hogy most már több alternatív jogvédő iroda is létezik - évente 100-150 bejelentés érkezik. Ezek főleg munkahelyi diszkriminációról szólnak. Utoljára 10 évvel ezelőtt sikerült bebizonyítani egyik ügyüknél, egy erőszakos cselekménynél a rasszista motivációt. Azokat a tetteseket el is ítélték.
