A szegregáció országos szinten nem csökkent, bár azokon a településeken, ahol ez ügyben már folyt valamilyen eljárás, némi pozitív elmozdulás észlelhető.
Miskolcon annak ellenére sem sikerült a roma gyerekek integrációja, hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány már 2004-ben jogi úton kezdeményezte a szegregáció megszüntetését, és azóta jogerős bírósági ítélet is született. Még mindig a Selyemréti Általános Iskola tagintézményébe, a József Attilába járnak, pedig ezt ma már semmi se indokolja. Az utóbbi intézmény körüli cigánytelepet ugyanis porig rombolták, a családok a város különböző pontjaira költöztek. A roma gyerekek mégis oda járnak vissza iskolába. Az egyetlen eredmény, hogy a József Attila tagintézményben az idén már nem indítottak első osztályt.
A legpozitívabb benyomás Kis-kunmajsán érte az alapítvány tagjait, ahol pedig szegregációs eljárást nem is kezdeményeztek, pusztán néhány alkalommal jártak a településen. Azt tapasztalták, hogy a romák ugyan szörnyű körülmények között, marhavagonokban laknak, ám az önkormányzat úgy döntött, az intézményi összevonásokat felhasználja arra, hogy megszüntesse az iskolai szegregációt. Az összevonások után a városnak két iskolája maradt, most az egyikbe származástól függetlenül az alsó a másikba a felső tagozatosok járnak.
Hajdúhadházán eddig mindkét önkormányzati iskolában külön melléképületben oktatták a romákat. A várossal három éve pereskedik az alapítvány, most is a Legfelsőbb Bíróság ítéletére várnak. Ha nehézkesen is, de itt megindult a szegregáció felszámolása, az egyik ilyen melléképületet megszüntették, az ott tanuló diákokat "bevitték" a főépületbe, de külön cigányosztályban tanítják őket.
Kerepesen arra volt kíváncsi az alapítvány, milyen eredménnyel járt, hogy az Oktatási Hivatal a működése óta létező legmagasabb bírságot, egymillió forintot szabott ki az önkormányzatra, mert eltiltották az 5. és 7. osztályos roma tanulókat az iskola látogatásától. Azt tapasztalták, hogy a bírság gyakorlatilag semmilyen eredményt nem hozott. Igaz ugyan, hogy a legtöbb romagyerek átjelentkezett a környék településeinek iskoláiba, Kerepesen az ott maradó "túlkorosoknak" összevont osztályt indítanak, és a 7. évfolyamon egy külön cigányosztályt. Az is gyanúra ad okot, hogy volt olyan romagyerek, akinek a nyáron sikerült kilenc tantárgyból sikeres osztályozóvizsgát tennie. Hallani olyan hangokat, csak azért engedték át, hogy "szabaduljanak tőle".
Sződön a csörögi diákok miatt tett látogatást az alapítvány. Mint ismert, a település iskolája tavaly nem fogadta a csörögi roma diákokat. Úgy látták, az idén minden csörögi cigánygyereknek van hová iskolába járni, legtöbbjük Vácott, illetve Sződligeten tanul.
A Dunántúl két nagy városában, Győrben és Kaposváron sem kívánják megszüntetni a szegregációt. Mindkét helyen van olyan általános iskola, amelyikbe szinte száz százalékig csak cigánygyerekek járnak. Ráadásul Győrben semmi sem indokolja működését, mivel a szegregált iskola amúgy is csak ötvenszázalékos kihasználtsággal működik, ahol magas a hiányzások száma, a kompetenciamérések átlagon aluli eredményeket hoztak.
