Egy lépést sem tett a kormány a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdésében annak ellenére, hogy a II. Kisebbségi Kerekasztal több mint fél éve átadta a szakállamtitkárnak a javaslatot.

A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa még tavaly szeptemberben hívta életre a 13 nemzeti és etnikai kisebbség képviselői között a II. Kisebbségi Kerekasztalt, hogy kidolgozzák a parlamenti képviseletük megteremtésére vonatkozó egységes javaslataikat. A javaslatot azzal a céllal dolgozták ki, hogy az Országgyűlés még ebben a választási ciklusban eleget tudjon tenni jogalkotási kötelezettségének.

"A parlament több mint másfél évtizede fennálló mulasztásos alkotmánysértést követ el, így a kisebbségi közösségek nem tudnak intézményesített módon részt venni a törvényhozás munkájában" - mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman.

A kidolgozott koncepció szerint a választás és a választhatóság jogával a kisebbségi közösségek azon tagjai rendelkezhetnének, akiknek választójoga van, és szerepelnek az e célra készített kisebbségi választói jegyzékben. A névsort nyilvánosságra hoznák, a névjegyzéket összeállító bizottság rendelkezne azzal a jogosultsággal, hogy megítélje: a kérelmező az adott kisebbség tagjai közé tartozik-e, így kizárható lenne a nem valós identitáson alapul, hanem a választási visszaélés szándékával történő regisztráció. A választáson a kisebbségi jelölő szervezetek (pártok) állíthatnának listát, és ehhez a választói jegyzékbe felvett választópolgárok 10 százalékának, de legalább 500 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.

A legkézenfekvőbb javaslat, hogy az ország területe kisebbségenként egy-egy választókerületet alkotna, tekintettel arra, hogy a 13 nemzeti és etnikai kisebbség szórványban él. A kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok az egyéni képviselőjelölt mellett vagy a kisebbségi listára, vagy a területi párlistára szavazhatnak.

A kisebbségi választópolgárok két szavazattal rendelkeznek, vagyis el kell dönteniük, hogy a kisebbségi listán vagy a pártok által állított területi listán szereplő jelölt mandátumszerzését kívánják támogatni. A kisebbségi listára csak a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár szavazhat. A kisebbségi választópolgár azonban dönthet úgy is, hogy nem a kisebbségi listára adja le a szavazatát, hanem a területi listára. Ennek megfelelően vagy a kisebbségi lista vagy a területi választókerületi lista szavazólapját veheti át. A kisebbségi választópolgár az egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazatával kifejezheti politikai preferenciáját.

A kisebbségi önkormányzatokkal egyeztetett javaslatot Kállai Ernő ombudsman február 5-én adta át Gémesi Ferencnek, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkárának, hogy a koncepciót terjessze a kormány elé.

A II. Kisebbségi Kerekasztal a kormányhoz címzett pénteki nyílt levelében azt kérte, hogy alakítsa ki álláspontját a kisebbségek parlamenti képviseletéről, dolgozza ki törvényjavaslatát, amit legkésőbb jövő tavaszig terjesszen is be az Országgyűlésnek. "Ahhoz, hogy a kisebbségi jelöltek indulhassanak az országgyűlési képviselők következő, 2010-ben esedékes általános választásán, a törvényjavaslatot legkésőbb a 2009. évi parlamenti tavaszi ülésszakon napirendre kell tűzni" - fogalmaztak, hozzátéve, a "kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvény megalkotása nem a részükre juttatott kiváltság, hanem az Alkotmány rendelkezéseiből eredő kötelezettség".

Az egyeztető fórum megjegyezte, az Országgyűlés 2000 novembere, a Választási Rendszer Reformját Előkészítő eseti bizottság jelentésének benyújtása óta érdemben semmit nem tett a fennálló mulasztásos alkotmánysértés orvoslása érdekében, és kormányzati szinten sem készült olyan koncepció, amely alapján meg lehetne kezdeni a törvény kidolgozásához, megalkotásához szükséges politikai egyeztetéseket".



A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét szabályozó törvény koncepciója.

Nyílt levél
a Magyar Köztársaság Kormányához
a nemzeti és etnikai kisebbségek
országgyűlési képviseletének megoldása érdekében

Az országos kisebbségi önkormányzati elnökök, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa által létrehozott egyeztető fórum, a II. Kisebbségi Kerekasztal arra kéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy alakítsa ki álláspontját a nemzeti és etnikai kisebbségek részére az országgyűlési képviselő-választáson biztosítandó kedvezményekről.

Ahhoz, hogy a kisebbségi jelöltek indulhassanak az országgyűlési képviselők következő, 2010-ben esedékes általános választásán, a törvényjavaslatot legkésőbb a 2009. évi parlamenti tavaszi ülésszakon napirendre kell tűzni.

A kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvény megalkotása nem a részükre juttatott kiváltság, hanem az Alkotmány rendelkezéseiből eredő kötelezettség.

Ennek ellenére az Országgyűlés 2000 novembere, a Választási Rendszer Reformját Előkészítő eseti bizottság jelentésének benyújtása óta érdemben semmit nem tett a fennálló mulasztásos alkotmánysértés orvoslása érdekében, és kormányzati szinten sem készült olyan koncepció, amely alapján meg lehetne kezdeni a törvény kidolgozásához, megalkotásához szükséges politikai egyeztetéseket.

A II. Kisebbségi Kerekasztal ezért arra kényszerült, hogy hónapokig tartó egyeztetések eredményeként kidolgozza saját javaslatait. Az országos kisebbségi önkormányzatok egyetértenek abban, hogy csak olyan törvényt tartanak elfogadhatónak, amely mind a 13 kisebbségi közösség számára reális esélyt kínál az országgyűlési képviselet megvalósításához.

Az elkészült koncepciót a II. Kisebbségi Kerekasztal - egyhangú döntés alapján - 2008. február 5-én átadta Gémesi Ferenc úrnak, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős szakállamtitkárnak. A javaslatokat a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló is tartalmazza.

A beszámoló országgyűlési vitája során valamennyi képviselőcsoport kinyilvánította azon szándékát, hogy kész a kérdés megoldására. Az érdemi politikai egyeztetéseknek azonban az az előfeltétele, hogy a Kormány előterjessze javaslatait.

A Kormány ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy csak olyan koncepcióról tud tárgyalni, amelyben a kisebbségi közösségek konszenzusra jutottak. Jelen pillanatban egyetlen egységes megoldási javaslat létezik, és ezt az országos önkormányzati elnökök is megfelelő vitaalapnak tekintik.

A II. Kisebbségi Kerekasztal ezért arra kéri a Kormányt, hogy ennek a koncepciónak a figyelembevételével kezdje meg a kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslat kidolgozását és egyeztetését a politikai döntéshozókkal.

Budapest, 2008. szeptember 5.