A rászorulók képzése és közalkalmazotti státusba vétele lehet az egyik megoldás a romák problémáira.
A rászorulók képzése és közalkalmazotti státusba vétele lehet az egyik megoldás a romák problémáira, de minden változtatást csak a civil szervezetekkel és kisebbségekkel való egyeztetés után lehet megkezdeni - összegezte lapunk kérdésére a szlovákiai reformok kapcsán szerzett tapasztalatait az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke. Kolompár Orbán elmondta, a szlovákiai reformokat e két lépés tette sikeressé. A különböző képzések, oktatási formák révén ugyanis több ezer romának sikerült munkát adni a szomszéd országban. Hozzátette, jelentős részüknek közalkalmazotti státust adtak, például önkormányzatoknál helyezték el őket. Õk most jobbára a romák szociális helyzetével foglalkoznak. A roma és civil szervezetekkel való egyeztetés pedig azért kiemelten fontos, mert a cigányok helyzetét, integrációját nem lehet megoldani az ő bevonásuk nélkül - hangsúlyozta Kolompár Orbán.
Az OCÖ elnökét azután kérdeztük, hogy helyszíni tapasztalatok alapján úgy nyilatkozott: a romák társadalmi integrációja szempontjából sikeresnek és követendőnek tartja a Szlovákiában végrehajtott szociális reformot. Kolompár szerint Szlovákiában a kormány felismerte, hogy a szociális ellátórendszer reformjába be kell vonnia a cigányságot, mert érdemi lépéseket csak akkor érhetnek el, ha a leghátrányosabb helyzetű emberek véleményét meghallgatva indítják el programjaikat. Úgy vélte, a szlovákiai romák társadalmi integrációja érdekében olyan lépések történtek, amelyek példa nélküliek Európában; a közigazgatási rendszerbe több ezer romát és civil szervezeteket vontak be, így a végrehajtó és a döntéshozó szerveknél az érintettek is ki tudják fejteni álláspontjukat. "Erre van szükség Magyarországon is, mert a hivatalokban, az önkormányzatokban csak elvétve találkozhatunk romákkal" - fogalmazott Kolompár Orbán. Farkas Antal, az OCÖ elnökhelyettese mindehhez hozzátette: a szlovákiai romák és roma civil szervezeti vezetők a magyarországi romák élethelyzetét, körülményeit jobbnak ítélik a sajátjuknál, mert nálunk a minimálbér magasabb, és az egészségügyi ellátórendszer, az oktatási helyzet és a családtámogatási rendszerből eredő juttatások is kedvezőbbek.
A társadalmi párbeszéd hazánkban is megvan, hiszen ez minden kormány számára kiemelt érdek - mondta lapunknak Pataky Éva. A Szociális Szakmai Szövetség elnöke szerint az, hogy ez elméletben megvalósul, még nem jelenti azt, hogy a párbeszéd tapasztalatait az ország vezetői meg is fogadnák. Pataky ráadásul kételyekkel fogadta a kinti reformok mindenek feletti sikerét, s bizonyos visszásságokra is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett például arra, hogy Szlovákiában még a párbeszédek ellenére is többen ellenérzéssel fogadták a szociális átalakításokat. Ráadásul néhány éve az országban ínséglázadások törtek ki éppen a most az OCÖ által jónak talált változtatások miatt.
A közalkalmazotti státusban történő munkaadás azonban nem tűnik járhatatlan útnak - vélte a szakértő. Mint mondta, elsődlegesen nem az a kérdés, hogy ki alkalmazza a szegényeket, hanem az, hogy egyáltalán alkalmazza-e őket valaki. A munkaadásnak - bármilyen keretek közt - csak úgy van értelme, ha amögött valódi értékek vannak. A munkának, amit a korábban különböző segélyeken élők végeznek, valóban fontosnak és hasznosnak kell lennie. Ha ezt meg lehet valósítani úgy, hogy a munkát az állam adja, akkor ez jó megoldás lehet - összegezte Pataky, aki emlékeztetett arra, hogy Magyarországon is voltak már kísérletek a rászorulók közalkalmazotti státusba juttatására. Ezeket azonban nem állami pénzből, hanem különböző pályázatok révén fizették ki, s amint ezek megszűntek, eltűnt a munka is. Mindebből kifolyólag a foglalkoztatás vagy a munkába visszavezetés fontos kérdése a fenntarthatóság - mutatott rá Pataky Éva.
