Az olaszországi romák összeírása kapcsán elfogadott állásfoglalásában az EP tiltakozik az ujjlenyomatvétel alkalmazása ellen.
Az Európai Parlament július 10-én, csütörtökön fogadta el az olaszországi romákról szóló állásfoglalást, 336 igen, 220 nem, 77 tartózkodó szavazattal.
A parlament szocialista (köztük Lévai Katalin), liberális (köztük Mohácsi Viktória), zöldpárti és kommunista képviselők "A romák etnikai alapon történő olaszországi összeírásáról" című előterjesztéséről voksolt.
Olaszországi és magyarországi incidensek
A szöveg szerint "a romák a rasszizmus és a megkülönböztetés legfőbb célpontjai közé tartoznak, amint az kiderül a romák elleni támadásokkal és erőszakkal is járó közelmúltbeli olaszországi és magyarországi incidensekből" és az Eurobarometer felméréseiből.
Az állásfoglalás emlékeztet: "2008. május 21-én az olasz kormány rendeletet adott ki, melyben szükségállapotot hirdetett a Campania, Lazio és Lombardia területén letelepedett nomád közösségekkel kapcsolatban". A rendeletet 2008. május 30-án a miniszterelnök további utasításai követték, amelyekben Róma, Milánó és Nápoly prefektusát kinevezte "a roma szükségállapot biztosainak" A biztosok rendkívüli hatásköröket kaptak "személyek, köztük kiskorúak azonosítására, akár ujjlenyomatvétel segítségével is".
"Az olasz belügyminiszter többször kijelentette, hogy az ujjlenyomatvétel célja az Olaszországban élő roma népesség összeírása, és (...) hogy szándékában áll engedélyezni a táborokban élő romák, köztük a kiskorúak ujjlenyomatának összegyűjtését."
Ne gyűjtsenek ujjlenyomatokat
Az Európai Parlament "sürgeti az olasz hatóságokat, hogy tartózkodjanak a romák, köztük a kiskorúak ujjlenyomatainak begyűjtésétől, mivel ez egyértelműen az emberi jogokról szóló európai egyezmény 14. cikke által tiltott faji és etnikai alapon történő megkülönböztetést jelentene a roma származású vagy nomád uniós polgárokkal és más polgárokkal szemben".
A parlament "osztja az UNICEF aggodalmait és a gyermekek védelme érdekében elfogadhatatlannak tartja alapvető jogaik megsértését és kriminalizálásukat", és egyetért a Bizottsággal, amely szerint "az ilyen cselekedetek a közvetlen és közvetett megkülönböztetés tilalma megsértésének minősülnek".
A kirekesztés nem megoldás
A képviselők úgy vélik, "a kirekesztést fokozó politikák soha nem lesznek hatékonyak a bűnözés elleni küzdelemben, és nem fognak hozzájárulni a bűnmegelőzéshez és a biztonsághoz".
Az EP felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hozzanak létre uniós romastratégiát, amely támogatná és ösztönözné a romák - különösen a roma gyermekek - integrációját és beilleszkedését. A parlament EU-s és nemzeti szintű stratégiákat szeretne az iskolai szegregáció megszüntetésére, a roma gyermekek minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférésének biztosítására, a romák munkaerő-piaci, egészségügyi, gazdasági és lakáshelyzetének javítására.
A liberális Mohácsi Viktória az állásfoglalás hétfőn tartott vitájában azt mondta, nagyon örül, hogy az Európai Bizottság a romaproblémát súlyosnak és sürgősnek tartja. "Nem győzöm kifejezni, hogy mennyire örülök az új horizontális irányelv megalkotásának" - tette hozzá. Mohácsi szerint nagyon fontos uniós jogszabályban diszkriminációnak nyilvánítani az iskolai szegregációt.
Bauer Edit (Szlovákia) az Európai Néppárt és a szintén néppárti Járóka Lívia nevében azt mondta, a helyzet megoldására a társadalmi befogadást előmozdító programokra van szükség. A képviselőnő szerint Olaszországban "a pártok a valódi cselekvés ösztönzése helyett hisztériát keltenek és saját rövid távú, önös érdekeikre használják fel a romák ügyét". "Ami jelenleg Olaszországban zajlik, az nem etnikai kérdés, és a törvénytelenségek ellen fel kell lépni, bárkinek a részéről is jelentkezzenek" - mondta Bauer Edit.
