Több millió roma származású európait sújt egyéni és intézményi szinten egyaránt folytonos diszkrimináció, illetve széles körű társadalmi kirekesztés.

"Ha azonban az EU, a tagállamok és a civil társadalom összefog, és hatékonyan koordinálja erőit, kezünkben van az eszköz a helyzet jobbá tételére" - szögezte le a brüsszeli bizottság.

A jelentés az EU vezetőinek tavaly decemberi felhívására ad választ, amelyben a romák integrációjának javítására rendelkezésre álló uniós szakpolitikák és eszközök megvizsgálását kérték.

"Noha a romák az unió egyik legnagyobb etnikai kisebbségét alkotják, gyakran mégis ők Európa elfeledett polgárai - fogalmazott a jelentés közzététele kapcsán Vladimír Spidla, az esélyegyenlőségért felelős európai biztos.

"A romák folyamatos diszkrimináció és széles körű társadalmi kirekesztés áldozatai. Az EU és a tagállamok közös felelőssége, hogy véget vessenek ennek. Az eszközök rendelkezésünkre állnak, de most már hatékonyabban kell őket használnunk" - hangsúlyozta.

A jelentés arra a következtetésre jut, hogy megvan ugyan a jogi, pénzügyi és szakpolitikai koordináció eszközeinek szilárd kerete, amelyeket egyre inkább alkalmaznak, ám a végrehajtás terén továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a tagállamokban. Az EU strukturális alapjai - beleértve az európai szociális alapot -, valamint előcsatlakozási eszközei elsőrendű fontosságúak a kirekesztés felszámolásában. Az európai szociális alapból 2000 és 2006 között 275 millió eurót fordítottak kimondottan a romákra irányuló projektekre. További 1 milliárd eurót a hátrányos helyzetű csoportokra - köztük romákra is - költöttek.

A siker záloga - állapította meg a brüsszeli bizottság - a szoros és hatékony koordináció, valamint a civil társadalom teljes körű bevonása az uniós fellépés megtervezésébe, végrehajtásába és ellenőrzésébe.

Az EU-nak - emlékeztetett a jelentés - egyértelmű hatásköre van a diszkriminációmentesség terén. Ezzel élt is akkor, amikor irányelvet alkotott a faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmódról. Az is az EU hatásköréből fakad, hogy ellenőrzi az uniós jogszabályok helyes átültetését a nemzeti jogrendszerekbe.

A roma integráció fontosabb területeinek - így az oktatásnak, a foglalkoztatásnak - a felelőssége azonban a brüsszeli bizottság szerint elsősorban a tagállamok vállán nyugszik. E területeken az EU csak koordinálhatja a tagállamok politikáit, illetve támogathatja azok végrehajtását, többek között a strukturális alapok segítségével.

A bizottsági dokumentum nem szorítkozik a meglévő eszközök és politikák felsorolására, hanem számos gyakorlati tapasztalatot is megemlít, amelyek ismeretében az adott eszköz hatékonyabban használható fel.

A jelentést az idén szeptember 16-án Brüsszelben megrendezendő európai roma csúcstalálkozó napirendjére tűzik - közölte a bizottság.