A nagyabonyi születésű Bihari János (1764- 1827) zeneszerző és cigányprímásra emlékeztek - harmadik alkalommal - vasárnap Dunaszerdahelyen a prímásról készített mellszobornál.

megemlékezésen többek mellett képviseltette magát a szlovákiai Magyar Koalíció Párt képviseletében A. Nagy László parlamenti képviselő és Hulkó Gábor Dunaszerdahely alpolgármestere. Magyarországról Szénási Ferenc az Oktatási és Kulturális Minisztérium Roma Integrációs Tikárság politikai tanácsadója.

Az újjáélesztett hagyománynak megfelelően a mellszobornál tett tiszteletadást követően Bihari-emlékkoncertet tartottak a művelődési központban. Számos előadó mellett a koncerten fellépett Banyák István és zenekara és a híres Romathan.

Bihari János Dunaszerdahelyen és Komáromban is élt, de Budapesten teljesedett ki a művészete, ott vált elismert művésszé. Munkásságát még életében elismerte és támogatta az arisztokrácia, a cigányzene egyik úttörője, a verbunkos muzsika megalkotója volt. 1802 körül került Pestre, ahol megalapította nagyhírű bandáját. Széchenyi István kétszer is megemlékezett róla Naplójában.

Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor elragadtatással írt játékáról, Liszt rajongva említette nevét a magyarországi cigánymuzsikusokról szóló könyvében.

Káldy Gyula szerint Beethoven is hallotta előadását Bécsben, és egyik dallamát felhasználta az István király nyitányban (1812). 1824-ben elszenvedett balesete vetett véget virtuóz pályájának. A verbunkos stílusú táncdallamaiból, illetve feldolgozásaiból kortársai körülbelül nyolcvanat jegyeztek le, amelyekből még életében három füzet is megjelent a neve alatt.

Bihari János - Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt - a magyar zenei romantika virtuóz triászához tartozott.