Magyarország a felelőse egy éven keresztül a Roma Integráció Évtizede Programnak, az ambiciózus cselekvési terv 2005-2015-ig tart. Tervekből és célkitűzésekből nincs hiány.

Lakhatatlan, életveszélyes roma telepek, szegregált osztályokba járó tanulók, nagyarányú munkanélküliség és elkülönített kórtermekben szülő kismamák - csak néhány életkép a romák mindennapjaiból. A magyarországi cigányságot egyértelmű kirekesztettség sújtja hazánkban.

Magyarország idén októbertől vette át a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) vezetését. A tárca felelőse egy éven át Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter, aki megnyitó beszédében kijelentette: "a roma és nem roma lakosság életkörülményei között meglévő szakadékot csökkenteni kell, és a magyar elnökségnek közben kell járnia, hogy az Évtized Program nemzetközi és hazai szinten is ismertebb legyen".

A cigányság integrációját kitűző cselekvési terv 2005-2015-ig tart. Az Évtized Programhoz már korábban csatlakozott kilenc országon kívül, a csúcsvezetését ellátó Nemzetközi Irányító Bizottság első lépésként új résztvevőket hívott a programba, így hamarosan a tagok között üdvözölhetik majd Bosznia-Hercegovinát, Moldáviát, Portugáliát, Spanyolországot és Szlovéniát.

A nagyívű programok és elképzelések mellett (amelyekből a rendszerváltás óta van elég) a többségi magyar társadalom már eredményeket is szeretne látni.

Kezdjük a gettókkal

2005-ben a kormányzat Teleki László akkori államtitkár révén adta hírül, hogy felszámolják a cigánytelepeket. Mára a kezdeti nagy lendület elcsitult, 2005-2006-ban 7 cigánytelepet újított fel a kormányzat 512 millió forintból, amely nemcsak a lakóházak renoválását foglalta magában, hanem sok esetben az úthálózat megépítését és a jórészt roma gyerekek által látogatott óvodák bútorzatának a felújítását is. A telep-felszámolási program most is zajlik, az idei évben nyolc cigánytelep rehabilitációjára számíthatunk.

"Csak komplex lakhatási és szociális integrációról lehet beszélni, amellyel egy ütemben kell megoldani a foglalkoztatási, és oktatási kérdéseket is. Ami a cigánytelepek felszámolását illeti, annyira fognak felszámolódni, amennyire van hozzá politikai akarat" - mondta a Hírszerzőnek Teleki László képviselő.

A RIÉP-et programjai megvalósításában a Roma Integrációs Titkárság (RIT) segíti. Vezetője, Dr. Ürmös Andor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársa kérdésünkre elmondta: "Ma már nem az a kérdés, fel tudjuk-e számolni a roma telepeket, hanem az, meg tudjuk-e akadályozni, hogy újabbak létrejöjjenek".

"Az a célunk, hogy antiszegregációs útmutatók készüljenek. Az oktatás- és lakhatás- politikát kell átalakítanunk, hogy ne segítse elő a diszkriminációt" - fogalmazott a főosztályvezető, hozzátéve: "Valószínű, hogy az iskolakörzeteket át kell alakítani, hogy a szegény és nem szegény gyerekeket ne lehessen külön oktatni. Az iskolák szabad gyermekválasztási lehetőségét is korlátozni kell, hogy a felvételnél a hátrányos helyzetű gyerekek előnyhöz jussanak".

Meddő próbálkozások

A rendszerváltás óta minden kormány kísérletet tett a "cigányügy" rendezésére. Évekig vitatkoztak azon, vajon az integráció vagy az asszimiláció jelenti-e a megoldást a cigányság számára, később a kormányzatok a Cigány Kisebbségi Önkormányzatoktól (CKÖ) várták a kérdés rendezését.

Jó néhány évnek kellett eltelnie ahhoz, mire mindenki számára egyértelművé vált, hogy a helyi CKÖ-nek nincsenek politikai jogosultságai, és hogy komplex problémakörről (lakhatás, foglalkoztatás, oktatás) van szó, amelyet csak együtt lehet kezelni.

Az éppen aktuális vezetők a legutóbbi időkig ragaszkodtak makacs álláspontjukhoz, legfeljebb az Országos Cigány Önkormányzat elnökét tekintették politikai tárgyalópartnernek. Most először a RIÉP-nél tesznek arra kísérletet, hogy a hét legnagyobb roma civil szervezetet is bevonják a munkába, Roma Integrációs Tanács néven.

"A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) a RIT tagjaként javasolta, hogy a stratégiai tervet parlamenti határozat formájában az országgyűlés fogadja el, így a döntések számonkérhetőek lesznek, és a kezdeményezés kormányokon átívelő programmá válhat" - mondta a lapunknak Horváth Aladár, az RPA vezetője.

A pénzek elosztásánál erősnek kell lenni

Kérdésünkre, nem fél-e attól, hogy a pályázati pénzek nem feltétlenül oda kerülnek majd, ahol arra a legnagyobb szükség van, Horváth Aladár azt mondta: "Félek, de erősnek kell lenni, ki kell állni azért, hogy a romák számára az arányos részvételi arányt biztosítsák, és meg kell teremteni annak a feltételét, hogy a konzorciumokban és a pályázatok lebonyolításában is ott legyenek a cigányok".

Roma értelmiségiek leginkább amiatt bírálják a Nemzeti Fejlesztési Tervet és a RIÉP-et, mert nincsenek benne nevesítve a cigányok, vagyis szó van lakhatási, oktatási, egészségügyi problémák megoldásáról, de egy szó sem esik arról, hogy ebből pontosan mekkora összeg jut a cigányoknak. A Roma Integrációs Tanácsban helyt kapott Zsigó Jenő vezette Magyarországi Roma Parlament az NFT legfőbb kritikusa. Véleményük szerint a programban semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy a fejlesztésekre kapott hatalmas összegekből valamennyi is jutna a cigányoknak.

"Úgy gondolom, hogy a támogatásoknak nem etnikai, hanem rászorultsági alapon kell járni. De oda nem szabad támogatást adni, ahol kizárják a romákat, vagy a kirekesztettségüket eltűrő, netán azt növelő programokat terveznek. Biztosítani kell a romák részvételét a programokban, az elejétől a végéig" - fogalmazott Horváth Aladár.

Felújítás címén kirakják a romákat

A RIÉP költségvetését nehéz megbecsülni, ami biztos, hogy a magyar elnökség ideje alatt 12 milliárd forint áll a rendelkezésre az iskolai szegregáció megszűntetésére, és tény az is, hogy a jelenleg számos helyen folyó városfelújítási programok során az ott élő roma lakosságot a renoválás után már nem szívesen engedik vissza lakni. A cigányoknak a polgármesteri hivatalok, városszéli külterületeken kínálnak újabb lakhatási lehetőséget.

Valószínű, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ennek a folyamatnak akarja elejét venni, amikor a város rehabilitációs projektek során már kiköti, hogy oda a roma lakosokat vissza kell költöztetni.