Megalakult a magyarországi kisebbségek érdekképviseleti és egyeztető fóruma, a II. Kisebbségi Kerekasztal csütörtökön Budapesten.
A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa kezdeményezésére életre hívott egyeztető fórum célja, hogy a kisebbségi közösségek közös álláspontot kialakítva együtt lépjenek fel saját érdekeik érvényesítéséért.
Kállai Ernő kisebbségi ombudsman csütörtökön hivatalában fogadta a 13 hazai kisebbség országos önkormányzatának elnökeit, akikkel még augusztus végén írtak alá egy szándéknyilatkozatot a kerekasztal megalakításáról.
Az alakuló ülésen valamennyi országos önkormányzat elnöke, illetve képviselője megjelent, de néhány nemzetiségi képviselet jelezte, hogy csak a közgyűléseikkel történő egyeztetést követően csatlakoznak az érdekképviseleti fórumhoz.
A találkozón Kállai Ernő azt mondta: az első kisebbségi kerekasztal a ,90-es években a kisebbségi törvény előkészítésén dolgozott, s az akkori kezdeményezés valaminek a kezdete volt, s azért javasolta most a II. Kisebbségi Kerekasztal elnevezést, hogy jelezze, egy új korszak kezdődik.
Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a találkozón úgy fogalmazott: az elmúlt 16 évben nem volt gazdája a cigányügynek, nem volt aki élére állt volna egy-egy kezdeményezésnek, és a kormányzati, vagy politikai találkozók pusztán formálisak voltak, érdemi tárgyalásokra nem került sor.
Hozzátette: eddig senkinek nem volt bátorsága a kisebbségek parlamenti képviseletéért harcolni, pedig az Országgyűlés ebben a kérdésben már 15 éve mulasztásos alkotmánysértést követ el. Ennek megszüntetését most Kállai Ernő megkezdte.
A roma vezető szerint a kisebbségi kerekasztal a nemzetiségeket érintő legfontosabb kérdésekben egységesen tudja megfogalmazni álláspontját, így azt sem a kormányzat, sem az Országgyűlés nem hagyhatja figyelmen kívül.
A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata a parlamenti képviselet megoldása mellett a legfontosabb feladatának kulturális autonómia megteremtését és intézményeik megvédését tekinti, s mint azt Kreszta Traján elnök hangoztatta, a kisebbségi és választójogi törvény is azért sikerült "felemásra", mert nincs képviseletük a törvényhozásban.
A Szerb Országos Önkormányzat elnöke, Alexov Lyubomir a találkozón annak a véleményének adott hangot, hogy az Ombudsmani Hivatal, mint az állami apparátus része, túl nagy szerepet kapna a kisebbségi közösségek által kezdeményezett kérdésekben, ezért azt kérte, hogy az ombudsman kizárólag a 13 önkormányzat egységes álláspontját képviselje. Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke úgy fogalmazott: a kulturális autonómia nem sérül sem a kerekasztal létrehozásával, sem pedig az ombudsmani képviselettel.
A II. Kisebbségi Kerekasztal megalakulását követően a 13 országos önkormányzat képviselője az ombudsmannal a kisebbségek parlamenti képviseletéről, a kedvezményes mandátumról, a tervezett új finanszírozási formáról, valamint a kulturális autonómia intézményeinek megerősítéséről folytattak tanácskozást.
Megállapodtak abban, hogy parlamenti képviseletük megvalósításáért jogalkotási terv kidolgozására tesznek javaslatot, a költségvetési, finanszírozási, kérdések megoldását illetően pedig a kisebbségi önkormányzatoknak az államháztartás rendszerén belüli elhelyezését javasolják, de nem központi költségvetési szervként, hanem önkormányzati szinten.
A nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseletek meggyőződése, hogy közös céljaikat összehangoltan, egymás érdekeit figyelembe véve tudják csak elérni - fogalmazták meg a találkozót követően.
Kállai Ernő júliusi hivatalba lépése után másodszor hívta össze a kisebbségek országos önkormányzatainak elnökeit.
Az ombudsman a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldási lehetőségéről kedden tárgyalt Szili Katalin házelnökkel, Sólyom László köztársasági elnökkel, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és a parlamenti pártok elnökeivel még az ősz folyamán találkozni fog, hogy kisebbségi szószólóként - mind a 13 országos önkormányzat álláspontját képviselve - sürgesse a kisebbségek parlamenti képviseletének mielőbbi megteremtését.
