HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

A rekord: nézze meg, mi az Országgyűlés legrégebbi mulasztása!

betűméret csökkentése betűméret növelése
2007 Szeptember 13    Forrás: Hírszerző


Ez a cikk archív

Tizenhét éve mindig ugyanaz a forgatókönyv: az aktuális új kormány nagy elánnal beharangozza, hogy megoldja a kisebbségek parlamenti képviseletét, majd be is nyújtanak egy törvényjavaslatot, amelynek aztán esélye sincs a kétharmados támogatás megszerzésére, ezért végül vagy leszavazzák, vagy napirendre sem kerül. Az Országgyűlés legrégebbi mulasztásos alkotmánysértésére eddig még nem találtak megoldást.

Hirdetmény

Általában a kampányidőszakban, vagy a frissen megalakult kormány idején volt jellemző, hogy a pártok felvetették a 13 elismert hazai kisebbség parlamenti képviseletének rendezését, amellyel az alkotmány módosításának elfogadása óta adós. Az alaptörvény szerint "a Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják", illetve hogy a Magyarország területén élő kisebbségek államalkotó tényezők.

Nagyjából az elfogadás óta tart a vita arról, hogy mindez pontosan mit jelent. Az Alkotmánybíróság 1992-ben kimondta: az Országgyűlésnek pótolnia kell a hiányosságot. Az erre irányuló szocialista javaslatot elutasították. 1993-ban a választójogi törvény módosítására tett javaslatot az Antall-kormány: a választópolgárok vagy a párt- vagy kisebbségi listára szavazhattak volna. Az országos listára leadott 3000 szavazattal lehetett volna mandátumot szerezni, és nem lett volna felső korlátja a kisebbségi képviselők számának, de az előterjesztés nem kapott kétharmados többséget.

Egy évvel a képviseletről nem rendelkező kisebbségi törvény megszületése után, 1994-ben újabb beadványt tárgyalt az Alkotmánybíróság - amely már a parlamenti képviseletre vonatkozott -, de ezt az Ab már arra hivatkozva utasította el, hogy e kérdésben 1992-ben állást foglalt. Új kormány, változatlan helyzet

1995 februárjában a Horn-kormány átmeneti, egy ciklusra érvényes megoldására tett javaslatot, de ez sem kapott megfelelő támogatást. Két és fél évvel később az 1993-ashoz hasonló tervezet készült, azzal a különbséggel, hogy minden választópolgár az egyéni jelöltön és a pártlistán kívül kisebbségi listára is szavazhatott volna, de a tervezet felemelte a bejutáshoz szükséges voksok számát 7500-ra, és 13 főben maximalizálta a kisebbségi képviselők számát a parlamentben. A választás időpontját 1998 októberére tűzték ki először, a helyi önkormányzati választásokkal együtt, ennek érdekében a kormány javaslatot tett az alkotmány módosítására is. Végül hosszas politikai csatározások után, a képviselők ezt a tervet is elutasították.

Úgy tűnt, 1999-től felgyorsulnak az események. Parlamenti ad hoc bizottságot hoztak létre az ügy rendezésére, igaz, ebből hosszú ideig kihagyták a kisebbségeket. Javaslatokból nem volt hiány. A Fidesz tervezete versenybe állította volna a területi pártlistákat a kisebbségi önkormányzatok által összeállított kisebbségi listákkal, amelyek állításához nem kellett volna kopogtatócédula, és 7500 szavazattal a listavezető teljes jogú parlamenti mandátumhoz jutott volna.

A szocialisták egy 1997-es tervezetüket vették elő: ez az egyéni képviselői és pártlisták mellett engedné a kisebbségi listákra is a szavazást, tehát a választópolgárnak három szavazata lenne. Ez a javaslat azonban már a Horn-kormány idején is elbukott. Végül két javaslat készült az albizottságban: egy a teljes parlamenti képviseletről, és egy a szavazati jog nélküli megoldásról, arra hivatkozva, hogy az alkotmány és a kisebbségi törvény nem feltétlenül országgyűlési képviselői jogállást ígér.

Miután ebből sem lett semmi, 2000 tavaszán született egy olyan koncepció, amely szerint az országos önkormányzatok indítanának listákat, az első helyen lévő jelöltek kedvezményesen mandátumhoz jutnának 5000 szavazat elnyerése esetén, a további mandátumot viszont csak pártlisták által megszerzett legkisebb szavazataránnyal lehetne megszerezni. Aztán ebből sem lett semmi.

2001-re végül a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ is egyetértett abban, hogy teljes szavazati joggal járó képviselet kell, de abban már eltértek az álláspontok, hogy miként kerülhetnének be a parlamentbe. Ráadásul a Fidesz a parlamenti létszám csökkentésével kapcsolta össze a kisebbségek parlamenti bejutását, az MDF, az FKGP és a MIÉP pedig a kétkamarás parlament mellett tette le a voksát, illetve a korlátozott szavazati jog mellett. Aztán az egészet levették napirendről, és szépen elfelejtették.

Minden megoldás felmerült

Közben a kisebbségek is tettek javaslatokat. Az Országos Cigány Önkormányzat például azt támogatta, hogy mind a tizenhárom kisebbség állítson listát, és mindegyik listáról a legtöbb szavazatot kapott jelölt jusson a parlamentbe, de még az is felmerült, rotációs elven váltanák egymást a kisebbségek képviselői az Országgyűlésben, és egyszerre csak hárman-négyen lennének.

A Medgyessy-kormány is elkészítette a maga törvényjavaslatát a kisebbségek választójogáról, sőt erre még egy országgyűlési határozattal is köteleztette magát. A 2003-ban, hosszas egyeztetés után elkészült két anyag a kisebbségi törvényről és a kisebbségi választójogról, de ez csak a kisebbségi önkormányzati képviselői választásokat rendezte. Igaz, ezt legalább elfogadták 2005-ben.

Hogy miért berzenkednek ennyire a pártok a kisebbségek képviselethez juttatásától? A nem hivatalos vélemények szerint azért, mert félnek attól, hogy a 13 képviselő a mérleg nyelve lenne, megnövelve alkupozíciójukat, továbbá nem kiszámítható, hogy melyik politikai oldal erősödne egy ilyen gesztustól, bár az európai példák alapján inkább a mindenkori kormányhoz húznak, hiszen csak velük együttműködve érhetik el céljukat.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2020 Július   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Újvidék lesz egy hétig Európa roma ifjúsági fővárosa

  • So keres, Europa?! – Roma fiatalok üzenete Európa kormányainak és politikusainak

  • Jesse Jackson polgárjogi harcossal emlékezünk a roma holokauszt áldozataira Birkenauban

  • Jesse L. Jacksonnnal emlékezett félezernyi roma fiatal a roma holokausztra Krakkóban

  • Jesse L. Jackson beszéde a roma holokauszt 75. évfordulóján



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt