A Nyírmihálydiban kitört fertőző májgyulladásjárvány következtében az elmúlt napokban megbolydult az egész falu.

De ha nem fogadjuk meg a tanácsokat, és igyekszünk a probléma mélyére ásni, akkor hamar rádöbbenünk: Nyírmihálydiban az embereket elsősorban nem is a tömeges megbetegedés, valamint az azzal járó, sokak által fölösleges hercehurcának tekintett egészségügyi óvintézkedések bevezetése foglalkoztatja, hanem a "gócpont" kérdése.
www.romnet.hu
Ki okozta a fertőzést?
www.romnet.hu
Ezen vesztek össze egymással a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisközség lakói, mert az erre a kérdésre adott válaszok súlyosan sértik a lakosság önérzetét. A cigányok azt tartják sérelmesnek, hogy a faluban - és a híradások nyomán szerintük már az egész országban - őket okolják a járvány kitöréséért, holott közöttük kevesebben vannak azok, akik koszosan, igénytelenül élnek. Azt állítják: a cigányok többsége szegény ugyan, de tiszta. A nem cigányok pedig azt nem értik, hogy a romák mit nem értenek, hiszen - mondják - a betegek mindannyian cigányok, és csakis közöttük vannak olyanok, akik nem megfelelő higiénés körülmények között élnek. Márpedig a hepatitis A-vírusnak éppen az igénytelenség a melegágya: a járvány ott terjed, ahol rosszak a kommunális és személyhigiénés feltételek.

Vagyis úgy tűnik: a hepatitisjárvány Nyírmihálydiban nem is annyira egészségügyi, hanem inkább szociális kérdés. Már több mint húszan kerültek kórházba, az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat elrendelte minden 2-20 év közötti lakos kötelező beoltását, és tervezik több porta fertőtlenítését. Ebben a helyzetben olaj volt a tűzre Nyisztor Ferenc polgármester bejelentése, amely szerint szeptember elején visszatartja azoknak az embereknek a szociális segélyét, akik nem ásnak maguknak kerti árnyékszéket - a járvány kitörésében ugyanis szerepe volt annak, hogy sokan illemhely használata nélkül végzik el a szükségüket.

A polgármester bejelentését óriási felháborodás követte, a falu vezetője még életveszélyes fenyegetést is kapott telefonon, ami miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen. A segélyekkel kapcsolatos tervei miatt fölhívta a polgármestert Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, aki fölajánlotta a segítségét a probléma megoldásában, ugyanakkor fölhívta a polgármester figyelmét a törvényesség betartására.

A romák szerint az ügy újabb bizonyítéka annak, hogy ki akarják utálni a faluból a cigányokat. A másik oldalon ellenben úgy vélekednek, hogy az ügy inkább annak a bizonyítéka: a romák nem képesek a többség normáinak megfelelően élni.

- Nem törvényes a segélyek visszatartása, de eredményes: az érintett utcákban elkezdtek kerti budikat ácsolni az emberek - mondja Nyisztor Ferenc, amikor felkeresem hivatali irodájában.

Megtudom tőle: több helyen azért nem látni kerti illemhelyet, mert ezek fenntartása pénzbe kerülne, hiszen rendszeresen üríteni kell őket az úgynevezett szippantókocsikkal. Egy-egy szippantás nyolcezer forintba kerül. A másik megoldás, a szennyvízhálózatra való rácsatlakozás ugyancsak pénzbe kerül: a polgármester szerint tízezer forintból lehet kihozni. Igaz, ezt a pénzt sok család nem képes kifizetni, nem beszélve arról, hogy a rácsatlakozás után minden hónapban fizetni kell a csatornadíjat.

Az anyagiak hiánya nem csak a helyi romákat sújtja, hanem az önkormányzatot is. Úgyhogy a falu - ez morbid ugyan, de igaz - bizonyos értelemben még jól is járt a járvány kitörésével, ugyanis több helyről pénzbeli és természetbeni felajánlások érkeztek az önkormányzathoz. Aba-Horváth István Hajdú-Bihar megyei roma vezető az Országos Cigány Önkormányzatban viselt képviselői tisztségéért járó egyéves tiszteletdíjat - mintegy 400 ezer forintot - utaltat át Nyírmihálydinak. Fülöp István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke a megyei vis maior keretből különít el a falunak 200 ezer forintot. Ezenkívül jelentkezett az Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének vezetője, Száva Vince - aki egyben a Magyar Kisebbségek Pártja elnöke - azzal: egyesületük vállalja, hogy társadalmi munkában besegít az árnyékszékek kialakításában. Száva Vincétől megtudtuk: munkásokat toboroznak és autóbusszal utaznak Nyírmihálydira, szerszámokat is visznek magukkal, mert - mint mondta - példát akarnak mutatni arra, hogy a gondokat csak összefogással lehet megoldani.

Az önkormányzat vállalta a szükséges faanyagok beszerzését, de - mondta Száva Vince - ha szükséges, ebben is segítenek.

A helyi romákkal folytatott beszélgetésekből kiderül: Nyisztor Ferenc polgármestert a legtöbb roma nem kedveli. Szerintük a polgármester sértően, lekezelően beszél velük. Nagy József, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője szerint a mostani járványügyet is csak a polgármester "fújta föl". Közbevetésemre, hogy a járványt nem Nyisztor Ferenc robbantotta ki, Nagy József azt válaszolja: a probléma nem olyan nagy, amilyennek a polgármester beállítja.

- Van egy-két cigány család, amely mosdatlanabb, de a többség tiszta - állítja.

Arra a kérdésre, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat összefog-e a lakosság segítségére siető többi roma vezetővel, s adott esetben beszáll-e az adakozásba, Nagy József azt válaszolja: neki nincs miből adakozni, a tiszteletdíja negyedévente 12 ezer 500 forint, a rokkantnyugdíja pedig havi 24 ezer. Csak úgy tudnak megélni - mondja -, hogy alkalmi munkát vállalnak. Megismerkedem a feleségével, Angélával is, aki körbevezet a házukban, és megmutatja a fürdőszobát, a WC-t és a gyerekszobát.

- Tisztán élünk, nem értem, miért fújja föl a sajtó ezt az ügyet - teszi hozzá.

De a kép sajnos, nem olyan szép, amilyennek az elnök és a felesége bemutatja. Õk valóban ápoltan, tisztán élnek, de ha valaki végigmegy a Temető utcán, nyomorúságos körülményeket tapasztal. Gondozatlan házakat, elhanyagolt udvarokat, mosdatlan gyerekeket látni itt.

A kétezer lelkes faluban összesen 680-an vannak azok a 2-20 év közöttiek, akiket kötelezően be kell oltani. Az oltásra azonban nem jelentkezett mindenki: a 680 főből szerdáig csak mintegy 260-at oltottak be, igaz, szerdán délután már egyszerre három orvos végezte az oltást. A falu háziorvosa, Perneczky János azt mondja: aki nem ismeri a magyar valóságot, nem hiszi el, hogy a XXI. században hadakozni kell a szülőkkel a gyerekek beoltásáért.

- Meg kell küzdenem velük, hogy beolthassam a gyerekeket - mondja a fiatal orvos. - Olyanokat mondanak nekem, hogy majd biztosan lebénul a gyerek az injekciótól. Mit lehet az ilyesmire válaszolni?

Perneczky János szerint szerencse a szerencsétlenségben, hogy a hepatitis A-vírus a viszonylag veszélytelenebbek közül való, ugyanis nem lehet belehalni. De - teszi hozzá - ezt sokszor hiába mondja azoknak a szülőknek, akik éppen az egészséget jelentő szérumtól féltik a gyermekeiket.

Perneczky János háziorvos és két társa villámgyorsan dolgozik. Nagyon nagy rajtuk a felelősség, mert akit ők nem oltanak be, az jövő héten nem mehet iskolába. A kicsik egyébként meglepően jól tűrik a megpróbáltatásokat. Az orvosi rendelő előtt többtucatnyian várnak a védőoltásra, s mielőtt belépnének az épületbe, mindenkinek kezet kell mosnia a fertőtlenítő folyadékban. A gyerekeknél sokkal feszültebbek a szülők, akik szinte egyfolytában kiabálnak az újságírókkal, tévésekkel, operatőrökkel. Azt sérelmezik, hogy felvételek készülnek róluk, és akkor az egész ország azt hiszi majd: ők betegek.

- Nem beteg vagyok, hanem cigány - veti oda nekem egy asszony. De a nagy hangzavarban alig érteni a szavát.