Osztott iskolaépület, amelyet zárható, függönnyel fedett üvegajtó választ ketté. A két oldalon két külön világ.
Osztott iskolaépület, amelyet zárható, függönnyel fedett üvegajtó választ ketté. A két oldalon két külön világ. Jászladányban immár negyedik éve működik az ország első olyan önkormányzati iskolája, amelyből - egy alapítványi iskola létrehozásával - kivonták a "rendes gyerekeket". Õk az üvegajtó másik oldalán tanulhatnak. Eminnen a "maradék": a pedagógusok szemében nevelhetetlen, mélyszegény családban növekvő cigány gyerekek.
Joggal szétválasztva?
Önkormányzati támogatással működő szegregált iskola - állítják a jogvédők, akik évek óta eredménytelenül küzdenek az elkülönítés ellen. "Oktatáspolitikai szakkérdés, amelyből a média kreált cigányügyet" - vallja Dankó István polgármester, aki az országos botrány ellenére máig kitart az alapítványi iskola mellett, és aki csatát nyert már Magyar Bálint volt oktatási miniszterrel, Mohácsi Viktória volt miniszteri biztossal, az Egyenlő Bánásmód Hatósággal, a közigazgatási hivatallal és polgárjogi aktivistákkal szemben is. Megbízta Kolláth György alkotmányjogászt, aki szakértőként segédkezett abban, hogy a vállalkozás ne ütközzön a törvénykönyvek szövegébe. Jogerős bírói ítélet mondta ki: egy önkormányzatnak joga van a saját tulajdonában lévő épület egyik felét leválasztani, és bérbe adni egy alapítványi iskola számára.
Kállai László, a jászladányi kisebbségi önkormányzat képviselője, a Jászsági Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője legutóbb január végén szervezett tüntetést amiatt, mert az elkülönített iskolából a gyerekek csak az utcán keresztül mehetnek át az ebédlőbe, amely az alapítványi iskolához került. Kállai szerint nyilván az a "pedagógiai" cél, hogy még ebédidőben se keveredjenek a gyerekek. "Ha valaki bennünket faji alapon történő intézményfenntartással és apartheid-politikával vádol, akkor a mai magyar közjogi rendszer legszilárdabb ágát, a mögöttünk álló igazságszolgáltatást, és a magyar törvényeket rágalmazza mindezekkel a vádakkal" - reagált a polgármester január végén az önkormányzat testületi ülésen, a hivatal honlapján közzétett jegyzőkönyv tanúsága szerint.
1250 "fogyatékos" osztály van
Magyarországon az elmúlt években két kutatás is zajlott annak megállapítására, hogy hány osztályban tanulnak szegregált körülmények között cigány gyermekek. Havas Gábor, Kemény István és Liskó Ilona 1999 és 2000 között kettőszáz iskolát talált, ahol származás szerint elkülönítik a gyerekeket. A 2003-ban és 2004-ben, kiterjesztett körben végzett kutatás során a Havas-Liskó szerzőpáros már arra a következtetésre jutott: több mint hatszáz iskolában, összesen 1250 szegregált osztály működik - ezek közül mintegy 900 "fogyatékosnak" van nyilvánítva -, és összesen nagyjából 3 ezer olyan osztályközösség van az országban, amelyben a cigány gyerekek vannak többségben.
Az iskolán keresztül vezetne az út
Az alkotmány hátrányos megkülönböztetést tiltó passzusai, az esélyegyenlőségi törvény, az Oktatási és Kulturális Minisztériumban működő integrációs főosztály sem tudja megakadályozni tehát, hogy a települési önkormányzatok hol hallgatólagos, hol tevékeny közreműködésével olyan iskolákba szorítsák be a cigány gyerekeket, ahonnan aligha lehetséges a továbbtanulás, vagy ha mégis, akkor legfeljebb munkanélkülivé képző szakiskolába. Felmérések szerint a szakmunkásképzőbe iskolázott roma fiatalok 30 százaléka lemorzsolódik, és csupán 10 százalékuk szerez olyan képesítést, amellyel munkát találhatnak. S miközben politikusok, szociológusok és pedagógusok körében olykor indulatoktól sem mentes vita zajlik a cigányságról, abban teljes az egyetértés: a felemelkedés a kitaszítottságból és a mélyszegénységből az iskolán keresztül vezet.
Perek várhatóak
Az MSZP 2002-es választási kampányában szerepelt az iskolai szegregáció felszámolásának programja, de a gyakorlatban eddig nem volt életképes kísérlet. Talán a civileknek sikerül az ügyben fordulatot előidézni. Õsszel az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány a jászladányi romák ügyét is zászlajára tűzte, miközben más településeken pereket indítottak az elkülönítő önkormányzatok ellen. Nemrég fontos eredményt értek el: a miskolci cigánytelep mellett működő tagiskola kapcsán a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy az önkormányzatot terheli a felelősség a szegregáció fenntartásáért. Farkas Lilla, az alapítvány jogásza, aki hasonló ügyekben sokéves tapasztalatot szerzett, elmondta: most egy következő perben azt próbálják elérni, hogy a bíróság ne csak ténymegállapítást tegyen a szegregációról, hanem kötelezze a település vezetőit a helytelen gyakorlat felszámolására. Ha ez az eljárás is sikerrel jár, akkor perek sokasága várható szerte az országban.
Pénzkérdés
Csakhogy önmagában ez nem lenne megoldás. Az oktatási tárca álláspontja szerint a problémát legjobban a pénz oldaláról lehetne megfogni - azaz a támogatáspolitikával. Az integrációs programot kidolgozó titkárságon azon dolgoznak, hogy többek között a II. Nemzeti Fejlesztési Terv közoktatás-fejlesztésre jutó több száz milliárdos keretét már olyan rendszerben osszák el az arra illetékesek, amely az iskolai elkülönítés és az esélyegyenlőtlenség ellen hat. A pályázatok elbírálásánál a nulla tolerancia érvényesül: nem kap pénzt szegregáló iskola, konkrétan nem nyerhet például tornaterem-építésre támogatást olyan intézmény, amely a cigány gyerekeket elkülöníti, és nem tesz a lemorzsolódásuk ellen. Mindezt 75 képzett esélyegyenlőségi szakember ellenőrzi azokon a településeken, amelyeken a hátrányos helyzetű gyerekek aránya 40 százalék fölött van, avagy az általános iskolai korosztály legalább 15 százalékban halmozottan hátrányos helyzetű (azaz a szakzsargon szerint "három hás"). A gettósodó településeken pedig - ahol nemcsak a gyerekek, hanem a lakosság többségében, vagy teljes egészében cigány, vagy szegény - a stabil gyermeklétszámmal rendelkező iskolákat célzott állami támogatással korszerű intézményekké kellene fejleszteni.
