Saját operájával jön Budapestre Goran Bregovic, az Emir Kusturica-filmek népszerű zeneszerzője.

- Az volt a célom, hogy olyan operát írjak, amit a cigányok is el tudnak játszani - nyilatkozta az alkotó, aki nemcsak a zenét, de a szövegkönyvet is maga írta, és rendezőként is jegyzi az előadást.

Az ismertető szerint az első, mintegy 40 perces rész egy színdarab, amelynek díszlete mindössze egy szék és egy rozzant ágy. Az előadás nyelve szerb, olasz, cigány és (amennyire lehetséges) az előadásnak helyt adó ország nyelve.

A második - ugyancsak mintegy háromnegyed órás - részben a színházból opera lesz. A Kárment a cigányzene ihlette, és teljes egészében új szerzemény. Egyetlen idézettől eltekintve semmi köze sincs Bizet Carmenjéhez - hangsúlyozza a közlemény.

A darab főhőse Kleopátra, a "Szombat van, ránk figyel az ég" című tévéműsor sztárja, aki jövendőt mond a betelefonálóknak. Egyszer Fuadnak, a nagyszerű cigány trombitásnak is jósolt, méghozzá azt, hogy szomorú vége lesz, ha keveri a szerelmet a munkával. Amikor Kleopátra megtudja, hogy Fuad meghalt, elmegy a temetésére. Ott találkozik a trombitás néhány régi zenésztársával, akik elmesélik neki, hogy Fuad egyszer megnézte az operában a Carment, és rendkívül csalódottan vette tudomásul, hogy a művészet semmivel sem jobb, mint az élet. Az egyetlen opera, amelyben a főhős egy cigány, tragikus véget ér.

Zenésztársai azt is elmondják Kleopátrának, hogy ez az élmény Fuadot egy másféle opera megírására ösztönözte, és Kármen hepienddel címmel hozzá is látott a műhöz. Kleopátra elhatározza, hogy rekonstruálja az operát és eljátssza Kármen szerepét. Amikor sikerül összeraknia a zenei mozaikkockákat, a darab egy naiv cigányoperává változik, amelynek kettős esküvő a vége. Kármen hozzámegy gyermekkori szerelméhez, vetélytársa, Michaela pedig rendőr jegyeséhez, aki kigyógyul a cigánylány iránti szerelemből.

Kleopátrát illetve Kárment Vaska Jankovska alakítja, az előadásban színre lép a szerző, Goran Bregovic is a Wedding and Funeral Banddel.

- Ezt az operát egy olyan hétköznapi zenekarra írtam, amely egyébként esküvőkön és temetéseken játszik - mondta egyebek között az olaszországi bemutatót követően a La Stampának Bregovic.

Arra a kérdésre, hogy miként jutott el Kusturica híres filmjétől, az Undergroundtól a Kármenig, így válaszolt: -A történelem minden zeneszerzőjéhez hasonlóan nekem is a hagyomány volt - és lesz - az ihletforrásom. Kinek nem? Mindig is ez volt a legtermészetesebb út. Sztravinszkijtől Bartókig, Bizet-től Lennonig.