A külügy és a sajtó is sejteti, hogy a romák szervezetten mentek ki. Na és ha ez a helyzet? Majd hazajutnak valahogy.

A címbeli kérdésre a válasz az: senki. A 2002 óta regnáló szociálliberális koalíció majdnem olyan keveset tett romaügyben, mint konzervatív elődje - legfeljebb nem keltette nyíltan a hangulatot a romák ellen.
 
Egyébként síri csend romaügyekben.  

Másfélszáz magyar utazott ki az elmúlt napokban Svédországba, egy részük menedékjogért is folyamodott - majdnem mindannyian romák. A magyar külügy és az itteni svéd követség próbálja visszatartani azokat, akik útra kelnének: uniós tagállam lévén nincs esélyük arra, hogy menedékjogot kapjanak.

A legújabb roma exodus hazai hivatalos és médiavisszhangja meglehetősen hangulatkeltő a romákkal szemben. Hivatalos források szerint a romákat feltehetően kitoloncolják - ez azonban félrevezetés. Kitoloncolás ugyanis akkor vár rájuk, ha bűncselekményt követnek el. Attól pedig, hogy a menekültügyi hivatal becsukja mögöttük az ajtót, kilencven napig akár egy személyivel is maradhatnak, ha pedig három hónap után igazolni tudják, hogy el tudják tartani magukat, tovább is.

Tény, hogy szakképzettség hiányában nem biztos, hogy nagyobb eséllyel jutnak munkához, mint itthon, de az is valószínű, hogy nem dobják vissza őket az álláskeresésnél, csak mert sötétebb a bőrük.

Polgár Viktor külügyi szóvivő több fórumon elmondta, hogy akik hasonló útra vállalkoznak, "komoly bajba kerülhetnek". De miért aggódik a külügy, hogy egyesek "hatalmas költségekbe verik magukat"? Angliában szerencsét próbáló fiatalok esetén nem szokott fájni a feje. Ráadásul az elrepült romák többségének szinte semmije se maradt itthon.

A külügy és a sajtó is sejteti, hogy a romák szervezetten mentek ki. Na és ha ez a helyzet? Majd hazajutnak valahogy. Miért érdekes, hogy uzsorára kapták-e a lóvét, vagy a nagynénikéjüktől ajándékba? Feltennék-e ezeket a kérdéseket nem romák esetén? Helyi roma vezetőket arról kérdezgetnek, próbálják-e lebeszélni a romákat az utazásról. Mi köze is van egy roma vezetőnek ehhez? Miért kellene megállítani a romákat? Csak nem azért, mert lejáratják az országot, ahogy azt az Orbán-kormány idején divat volt mondani?

A Hírszerző egyik forrása, akinek szülei Svédországot választották, cáfolta a szervezettséget: szülei itthon albérletben éltek, apja taxizott, de elromlott az autója, anyja takarított, de részben nem vették föl, mert attól tartottak, lop, részben kevés volt a munkája. Összecsomagoltak, oszt jónapot. Ennyi. Sok szerencsét nekik.

A romák kivándorlása persze nem független származásuktól. A Mohácson maradt romák a kormányfőhöz írtak levelet: segítsenek munkahelyeket teremteni, mert köreikben nagy az elkeseredettség.

2004-ben a a kormányprogram vitájának elején Gyurcsány Ferenc lovári nyelven köszöntötte a képviselőket - a magyar parlamentben kormányfő nem beszélt még cigányul. A roma közösség nagy része bizakodóan tekintett Gyurcsány miniszterelnöksége elé, ám a kormányfő hamar visszavonult a "cigányügy nincs, csak szegényügy" című lózung mögé. Síri csend van roma ügyekben.

Medgyessy Péternek kormányra kerülése előtt cigányügyi vállalásai voltak, melyeknek csak kisebb része teljesült: több minisztériumhoz romaügyi referens került - pénz és posztó nélkül. 15 milliárd jut a cigánytelepek felszámolására - végül 600 millió lett belőle. 220 telepet akartak megszüntetni - kilencet csinosítanak ki ehelyett. Kapott pénzt olyan település, ahol nincs is hová integrálni a romákat, holott ez a program egyik célja lett volna. Sokszor átgondolatlanul vágtak bele: komfortosítani jó, de miből fizeti a dupla vízdíjat a csóró roma?

A Száz lépés programjából már kimaradtak a romák, a Romaügyi Tanács pedig éppúgy sóhivatalként működik, mint elődszervei. Medgyessy Péter alatt legalább voltak romaprogramok: a Gyurcsány-kormány tagjai szinte ki sem ejtik a roma szót a szájukon - nem tudni, terveznek-e valaha valamit a romákkal. Attól tartunk, nem.

A 2002 óta regnáló kormány leglátványosabban az iskolai szegregáció ügyében lépett: Magyar Bálintnak és csapatának sikerült elfogadtatnia a közvéleménnyel, hogy senkinek se jó, ha a kis roma gyerek elkülönülve tanul, és így behozhatatlan hátrányokra tesz szert. Nem világos azonban, mit tervez Hiller István ezügyben: az oktatási miniszter még nem beszélt a szegregációról.

A korábbi kormányokat elsősorban az éles konfliktusok késztették lépésekre és állásfoglalásokra: 1997-ben a székesfehérvári gettó, 1999-ben a zámolyi romák ügye ugrasztotta ki a nyulat a bokorból. Svédország ehhez kevés lesz.