A települési önkormányzati választásokkal azonos időpontban, de külön helyiségekben kisebbségi választásokat is tartanak vasárnap.
Elvileg mintegy kétszázezer, magát kisebbséginek valló állampolgár voksolhat, s az eddiginél több kisebbségi önkormányzat alakulhat, ami már önmagában is meglepetés. Hisz sokáig az is kétséges volt, hogy lesznek-e egyáltalán még kisebbségi választások Magyarországon. A parlament vagy módosítja a kisebbségi önkormányzati választásokról szóló törvényt, vagy megszűnnek a kisebbségi önkormányzatok - próbálta felrázni a döntéshozókat két évvel ezelőtt Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman. Ezeken a választásokon ugyanis korábban bárki elindulhatott és szavazhatott. Az időközben módosított alkotmány alapján azonban világossá vált, hogy ez jogsértő helyzet: szavatolni kell, hogy a kisebbségiek saját maguk dönthessenek önkormányzataik öszszetételéről. Ehhez viszont a parlament kétharmados döntésére volt szükség.
Az elhúzódó politikai szócsaták után a két nagy párt között egyezség született arról, hogy kisebbségi választói névjegyzéket állítanak fel, a kisebbségi választásokon pedig csak azok szavazhatnak és indulhatnak jelöltként, akik szerepelnek a névjegyzékben. Mindenki önként jelentkezhetett, a személyes adatok tárolását szigorú adatvédelmi szabályokhoz kötötték.
A kisebbségi vezetők egy része a névjegyzék összeállításának elvi és technikai módját nehezményezte, mások már a névjegyzék létezése ellen is tiltakoztak. Azzal érveltek, hogy a procedúra és a történelmi félelmek miatt csak kevesen jelentkeznek be a névjegyzékbe, s ezzel veszélybe kerül a kisebbségi önkormányzatok legitimitása.
Végül azok a roma politikusok is a választásokon való részvétel mellett döntöttek, akik a leginkább ellenezték az új szabályokat. A tizenhárom, törvényben elismert nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók közül mintegy kétszázezren kerültek be a névjegyzékbe. A legtöbben a romák vannak, több mint százezren. A jelöltek között is a cigányok vezetnek: a 16 ezer indulóból tízezernél is többen tartoznak ehhez a népcsoporthoz. A legtöbb jelölttel (2670) a Lungo Drom dicsekedhet, de nem sokkal maradt le mögötte az MCF, a Magyarországi Cigányok Országos Fóruma sem (2389).
A szavazók száma nyilvánvalóan kevesebb lesz, mint akkor lenne, ha a többségi társadalom tagjai is részt vennének a választásokon, viszont minden várakozást felülmúl a kiírt választások száma. Közel ezerötszáz településen 2050 kisebbségi önkormányzat jöhet létre, kétszázzal több, mint amennyi napjainkban működik. (A választóknak ügyelniük kell arra, hogy a kisebbségi listán ne jelöljenek be több nevet a megválasztható képviselők számánál, azaz ötnél. Kevesebbet lehet, de többet nem, mert ebben az esetben érvénytelen lesz a szavazatuk.)
A kisebbségi választásokat korábban botrányok kísérték, mert olyan "álkisebbségiek" is nagy számban jelöltették magukat, akik a politikai vagy az anyagi haszonszerzés reményében akartak mandátumot szerezni a kisebbségi testületekben. A mostani szabályok csökkentik a visszaélések lehetőségét, de teljesen nem zárják ki. A magyarországi román népesség képviselői például arra panaszkodnak, hogy ismét feltűntek azok az arcok, akik már korábban is román színekben indultak, pedig sem származásuk, sem kulturális kötődésük alapján nincs közük ehhez a kisebbséghez.
Sok a furcsaság: olyan településeken is kezdeményeztek kisebbségi választásokat, ahol a népszámlálási adatok és az adott népcsoport vezetői szerint sem élnek kisebbségiek. Elképzelhető, hogy néhol éppen most ébredtek öntudatra nemzetiségi közösségek, de ugyanígy elképzelhető az is, hogy újabb visszaélésekről van szó. Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke szerint nem szabad általánosítani: minden egyes esetet külön-külön meg kell vizsgálni. A választási rendszer - mondta - egyébként is lehetőséget ad arra, hogy a valódi kisebbségi szervezetek megakadályozzák a visszaéléseket.
