2024 March 28., Thursday/Hajnalka napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Cigánybiznisz
2006. 08. 22. 00:00

Országszerte több településen indult vizsgálat a romaholokauszt áldozatainak szánt kárpótlási lehetőséggel visszaélők ellen.

A szomszédos országokból a második világháború idején kényszer- és rabszolgamunkára Ausztriába hurcolt, még életben lévő kelet-európaiak kárpótlásáról szóló egyezményt 2000 októberében írta alá az osztrák és az amerikai kormány, illetve az érintett hat ország megfelelő szervezeteinek képviselője. Az egyes országokkal Ausztria külön kétoldalú szerződéseket kötött: az egykori magyar kényszer- és rabszolgamunkások számára 672 millió osztrák schilling (49 millió euró, 58 millió dollár) kifizetéséről született megállapodás.

Az Osztrák Megbékélési Alapítvány által biztosított kártérítésre azok voltak jogosultak, akik 2000. február 16-án még életben voltak, és akiket a mai Ausztria területén rabszolga- vagy kényszermunkára köteleztek, illetve gyermekként (12 éves kor alatt) szüleikkel hurcoltak el, vagy az édesanya kényszermunkája idején kint születtek. Jelentkezni 2000 februárjától 2003. december 31-éig lehetett, majd a jelentkezők csekély száma miatt a határidőt meghosszabbították. A roma szervezetek hirdetések és személyes tájékoztatások során hívták fel a lehetőségre a figyelmet. Fél év alatt körülbelül tízezer kérelem érkezett.

2004 őszétől Zala, Bács-Kiskun, Békés, Győr, Fejér, Vas, Veszprém, és Komárom-Esztergom megyében folytak nyomozások kárpótlásokkal történt visszaélések miatt.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség szóvivője, Horváthné dr. Varga Erzsébet elmondta a Heteknek, hogy több eljárás indult a megyében, ezek közül egy esetben, 2005 októberében már vádemelés is történt, az ügy bírói szakban van. Ezt a vádiratot mintegy húsz igénylő alaptalan kárpótlási kérelme miatt nyújtotta be a Tatabányai Városi Ügyészség. A vád szerint az Osztrák Megbékélési Alapítványt 20 millió 265 ezer forint kár érte. Egy másik ügyben - melynek több száz oldalt kitevő nyomozati anyaga a napokban érkezett meg az ügyészségre - a vád több mint száz kérelmező jogosulatlan kérelmét érinti.

Az igénylőknek kérdőívet kellett kitölteniük, amely a fogságra vonatkozó leglényegesebb kérdéseket tartalmazta, de a jogosultságot jegyzőkönyvvel is lehetett tanúsítani. Ez utóbbihoz két tanúnak kellett megerősítenie, hogy az illetővel együtt szenvedett az osztrák kényszermunkán. A tanúvallomás hitelességét közjegyző, a polgármesteri hivatal illetékese és a cigány kisebbségi önkormányzat képviselője igazolhatta.

A tatabányai Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője által hitelesített jegyzőkönyvekkel, vallomásokkal kapcsolatban több ízben kiderült, hogy sem a kérelmező, sem a tanú nem volt jelen a jegyzőkönyv felvételekor; nem üldözték cigány származása miatt az igénylőt; továbbá nem voltak 1944 szeptembere és 1945 márciusa között Ausztriában a megnevezett erdőirtási, erdőtelepítési munkálatokon kényszermunkán. A kitöltött nyomtatványok második és harmadik oldalát fénymásolták, így ezen oldalak tartalma minden igénylőnél teljes egészében megegyezett.

A győri Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese és a tatabányai elnök egyébként 2004-ben már volt gyanúsított hasonló ügyben üzletszerűen elkövetett csalás és többrendbeli magánokirat-hamisítás miatt.