2024 March 28., Thursday/Hajnalka napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

"A roma azt jelenti: ember"
2006. 08. 10. 00:00

Harminchat éve ugyanabban a kiskundorozsmai rendelőben gyógyítja betegeit - köztük sok cigányt is - dr. Szirtesi Zoltán.

- Ideggyógyászként dolgoztam a vásárhelyi kórházban, amikor - a szegedi kórház "idegpavilonja" elkészültéig, ideiglenesen - elvállaltam az akkor még önálló Kiskundorozsma egyik körzeti orvosi állását - idézi fel, hogyan került a Szegedhez közeli településre dr. Szirtesi Zoltán. - Ahogy megismertem a körzetem betegeit, és az itteni cigányokat is, úgy éreztem, maradnom kell: a sokféle baj gyógyítása a hivatásom.

Védd az egészséged! - szólított föl Szirtesi doktor első, két nyelven (vagyis magyarul és cigányul) megjelent könyvében. Azóta többször is tollat fogott: például a szociális munkásoknak is hasznos tanulmányt írt tapasztalatairól, a cigányság leggyakoribb betegségeiről. Most készült el a szegény emberek számára írt, egészségügyi és életvezetési tanácsokat csokorba gyűjtő könyvecskéje, mely kiadóra vár.

- Aggódom. A gazdasági és a politikai helyzet romlásával egyre rosszabbodik a cigányok helyzete - mondja. - A 60-as években munkához, lakáshoz juthattak a cigányok is. Most viszont - főleg, hogy a lakhatási jog Magyarország Alkotmányában nem szerepel az emberi jogok között - csúszik lefelé a cigányság: újra kialakulnak a cigánytelepek, megjelent a szegények betegsége, a TBC is. Se asszimilálni, se integrálni! Ez Szirtesi doktor véleménye, aki szerint népe számára akkor jön el a Kánaán, ha azonos lehetőségeket kapnak az emberek.

- Ha a külső jegyek alapján amúgy is látszik, melyik néphez tartozom, akkor már büszkén vállalom: cigány vagyok - válaszol arra a kérdésre, sok roma értelmiségivel szemben ő miért törődik azokkal, akik közül kiemelkedett. - Megköszönöm a jó Istennek, örülök, hogy cigány vagyok! Mert például nálunk még létezik az összetartás, a család védelme, amit a fehér emberek már nem ismernek. A cigányok nem hagyják magukra a hajlék nélkül maradókat, az időseket: mindegy, hogy egy kis krumpli vagy kenyérhéj, de megosztják egymással. Jó érzés egy ilyen közösség tagjának lenni.

Ez az az összetartás, amire a felesége is ráérzett, aki mondja is: "Magyarnak születtem, de cigány lettem - lelkileg". Szirtesiné Zsuzsika vagy a jogvédőnek számító lányuk, dr. Szirtesi Zsuzsanna részt vesz a szerintük 4-5 ezer szegedi cigány ügyes-bajos dolgainak intézésében. De a cigányok közötti szolidaritás nem jelent azonosulást. A cigányságon belüli törzsi rétegződés megkövesedése e nép átka - véli Szirtesi doktor.

A népén belüli munkamegosztás megértéséhez az indiai kasztrendszert hozza példának. Õ maga a kárpáti, vagyis a legrégebben magyarlakta területeken élő cigányokhoz tartozónak vallja magát. A cigányok rétegződését szerinte tudomásul kell venni. E hagyományoknak egyáltalán nem felel meg a kisebbségi önkormányzati rendszer, melyet a kiközösítés egy új fajtájának lát dr. Szirtesi Zoltán. A rendszerváltásig az országos cigánytanács elnöki feladatait is ellátó doktor elmagyarázza, hogy a "rom som" annyit tesz: "cigány vagyok", tehát a kifejezésből származó roma szó jelentése: ember.


Tóni
Rokkant, pedig középkorúnak számít, hiszen 1965-ben született Tóni. Hosszú lenne elsorolni, mi mindene fáj. Mutatja a fülét és a szemét, orvoshoz jár a tüdejével, a gyomrával. "Dr. Szirtesi főorvos úr tudja, mi a bajom, a születésem óta hozzá járok, neki köszönhetem, hogy élek" - mondja hálásan. Aztán a vizsgálat alatt szó esik erről meg arról, s nyilvánvalóvá lesz a kívülálló számára is: Tóni legnagyobb baja, hogy nem tanulhatott. Orvosa szerint ugyanis, ha "jobb helyre születik", akkor adottságai alapján akár tanár vagy éppen orvoskolléga válhatott volna Kolompár Antalból.