HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Straasbourgig is elmennek a diákok

betűméret csökkentése betűméret növelése
2006 Július 22    Forrás: Népszava


Ez a cikk archív

Akár a Strassbourgi Emberjogi Bíróságon keres jogorvoslatot a roma gyerekek iskolai szegregációja, "gettósítása" miatt Mohácsi Viktória. Az Európai Parlament képviselője szeptemberben fogyatékosnak minősített, kisegítő iskolába kényszerített, valójában kiváló képességű cigány diákok miatt indít pert a hazai bíróságoknál, de ha nem jár sikerrel, a legvégső megoldást választja. Magyarországon összesen 4000 iskola működik, 700-ban csak fogyatékosnak minősített romák tanulnak. A szakértői vélemények szreint a roma diákok 43 százaléka fogyatékos, a genetikusok szerint viszont egy adott populációban legfeljebb 3 százalékos az érintettség.

Hirdetmény

Fogyatékosnak minősített, valójában 17 kiváló képességű roma gyerek miatt indít pert szeptemberben Mohácsi Viktória civil szervezetekkel együttműködésben. Az Európai Parlament képviselője elmondta, hogy a per előzményeként tavaly összesen mintegy hatvan gyerek nyaraltatását szervezte meg, a szülőket azonban tájékoztatta arról, hogy az üdülés célja a gyerekek képességeinek felmérése. Magyarországon a roma diákok 20 százalékát ugyanis értelmi fogyatékosnak minősíti a helyi szakértői bizottság, míg ugyanez az arány a nem roma gyermekek között 2 százalék körüli. Vannak olyan települések Magyarországon, ahol a roma gyermekek 90 százalékát különítik el jogtalanul a sajátos nevelési igényűek (régebbi elnevezéssel: értelmi fogyatékosok) számára fenntartott iskolákban. Ezen felül több mint 700, "gettósított" iskola vagy osztály működik, ahol kizárólag roma gyermekek tanulnak, és az átlagosnál sokkal alacsonyabb oktatási szolgáltatásokat kapnak.
 
A tavalyi felmérések során kiderült, a gyerekek többsége normál iskolába is járhatna vagyis álfogyatékos, 17-en pedig rendkívüli képességűek. A szülőkkel és a diákokkal folytatott beszélgetések során szóba került, hogy a gyerekeket verik a pedagógusok, és annak ellenére, hogy az alsó tagozatban évente, felsőben kétévente kötelezően felül kellett volna vizsgálni a korábbi, fogyatékosnak minősítő szakvéleményt, első osztályos koruk óta nem történt meg a most nyolcadikos diákokkal.
 
Mohácsi Viktória a roma gyerekek kirekesztése ellen 2002. óta küzd. Az oktatási tárca miniszteri biztosaként abban az évben kezdeményezett egy jogszabály módosítást: amelyik iskola befogadja a cigány diákokat, kiemelt, gyerekenként 61 ezer forintos integrációs normatívát kap havonta.

A jogszabályban rögzítették azt is, hogy a csak halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek jogosultak az emelt normatívára. Egy korábbi felmérés szerint legalább 800 ezer roma él az országban, a népszámláláskor viszont csupán 190 ezren vallották magukat cigánynak. Az iskolába járó roma diákok 80 százaléka hátrányos helyzetű, ezért javasolta Mohácsi Viktória, hogy a roma megjelölés helyett a szülők iskolai végzettsége és szociális helyzete legyen meghatározó.

A 2002-2003-as tanévben megkezdődött az 1-2 évfolyamra járó enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek felülvizsgálata, de csupán 222 diákot, a vizsgált gyerekek 11 százalékát javasolták normál iskolába. Hat, szúrópróbaszerűen ellenőrzött településen a dokumentáció szerint megtörtént az áthelyezés, valójában azonban a "gettóiskolában" kellett maradniuk a gyerekeknek.

Mohácsi Viktória úgy fogalmazott: annak ellenére, hogy évente hárommilliárd forintot költ a szegregáció megszüntetésére a kormány, folyamatosan nő a fogyatékossá nyilvánított, elkülönített iskolába járó roma gyerekek száma, ezért ha kell, a Strassbourgi Emberjogi Bíróságon keres jogorvoslatot.

Mohácsi Viktóra kifogásolta azt is, hogy a gyerekek tanulmányi eredményét csak látszólag javítja a MACIKA ösztöndíj, szerinte azonban a segítség inkább a fejlődés rovására megy. A gyerekek 3,5 százalékos tanulmányi átlag fölött havi 5000 forint ösztöndíjat kapnak. A törvény szerint a kisegítő iskolába járó diákokat is megilleti a támogatás, ezért a szülők nem szívesen viszik át gyermekeiket a normál intézménybe, hiszen ott átmenetileg romolhat a tanulmányi átlaguk. Erről a juttatásról pedig a nehéz anyagi körülmények között élő családok nem akarnak és nem is tudnak lemondani.

A kirekesztett, gettósított iskolákból kikerülő gyerekek nem tudnak tovább tanulni. Szinte biztosan munkanélküliek lesznek, segélyekből élnek majd, és gyermekeik is ugyanerre a sorsra jutnak. Nem szűnik az évszázados kirekesztettség: a nyomor generációkon át öröklődik.


Tárki felmérést végzett a szülők és pedagógusokkal arról, hogyan viszonyulnak a különböző szociális környezetből érkező gyerekek közösségéről. A szülők 46, a pedagógusok 48 százaléka támogatta a diákok integrációját, helyeselték, hogy szegény és gazdag családok gyerekei, okos és kevésbé jó képességű diákok egy osztályba járjanak. A kérdéssor végén a kutatók arra voltak kíváncsiak, a válaszolók megengednék-e, hogy saját gyermekeik egy padba üljenek egy roma gyerekkel. A megkérdezettek 94 százaléka nemmel válaszolt.

________________

Németországban a roma gyerekek 80 százalékát Spanyolországban 43 százalékát minősítették fogyatékosnak.




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 November   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Lemezbemutató koncertre készül a Parno Graszt

  • Mit éreznek a romák az elmúlt évek növekedéséből?

  • Forgács István: A cigányság felzárkózása gazdasági kérdés

  • Segítségnyújtás a kárpátaljai magyar közösségnek

  • Cigány magyar - csapatépítő tréning a Jurányiban



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt