2024 March 28., Thursday/Hajnalka napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Straasbourgig is elmennek a diákok
2006. 07. 22. 00:00

Akár a Strassbourgi Emberjogi Bíróságon keres jogorvoslatot a roma gyerekek iskolai szegregációja, "gettósítása" miatt Mohácsi Viktória.

Fogyatékosnak minősített, valójában 17 kiváló képességű roma gyerek miatt indít pert szeptemberben Mohácsi Viktória civil szervezetekkel együttműködésben. Az Európai Parlament képviselője elmondta, hogy a per előzményeként tavaly összesen mintegy hatvan gyerek nyaraltatását szervezte meg, a szülőket azonban tájékoztatta arról, hogy az üdülés célja a gyerekek képességeinek felmérése. Magyarországon a roma diákok 20 százalékát ugyanis értelmi fogyatékosnak minősíti a helyi szakértői bizottság, míg ugyanez az arány a nem roma gyermekek között 2 százalék körüli. Vannak olyan települések Magyarországon, ahol a roma gyermekek 90 százalékát különítik el jogtalanul a sajátos nevelési igényűek (régebbi elnevezéssel: értelmi fogyatékosok) számára fenntartott iskolákban. Ezen felül több mint 700, "gettósított" iskola vagy osztály működik, ahol kizárólag roma gyermekek tanulnak, és az átlagosnál sokkal alacsonyabb oktatási szolgáltatásokat kapnak.
 
A tavalyi felmérések során kiderült, a gyerekek többsége normál iskolába is járhatna vagyis álfogyatékos, 17-en pedig rendkívüli képességűek. A szülőkkel és a diákokkal folytatott beszélgetések során szóba került, hogy a gyerekeket verik a pedagógusok, és annak ellenére, hogy az alsó tagozatban évente, felsőben kétévente kötelezően felül kellett volna vizsgálni a korábbi, fogyatékosnak minősítő szakvéleményt, első osztályos koruk óta nem történt meg a most nyolcadikos diákokkal.
 
Mohácsi Viktória a roma gyerekek kirekesztése ellen 2002. óta küzd. Az oktatási tárca miniszteri biztosaként abban az évben kezdeményezett egy jogszabály módosítást: amelyik iskola befogadja a cigány diákokat, kiemelt, gyerekenként 61 ezer forintos integrációs normatívát kap havonta.

A jogszabályban rögzítették azt is, hogy a csak halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek jogosultak az emelt normatívára. Egy korábbi felmérés szerint legalább 800 ezer roma él az országban, a népszámláláskor viszont csupán 190 ezren vallották magukat cigánynak. Az iskolába járó roma diákok 80 százaléka hátrányos helyzetű, ezért javasolta Mohácsi Viktória, hogy a roma megjelölés helyett a szülők iskolai végzettsége és szociális helyzete legyen meghatározó.

A 2002-2003-as tanévben megkezdődött az 1-2 évfolyamra járó enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek felülvizsgálata, de csupán 222 diákot, a vizsgált gyerekek 11 százalékát javasolták normál iskolába. Hat, szúrópróbaszerűen ellenőrzött településen a dokumentáció szerint megtörtént az áthelyezés, valójában azonban a "gettóiskolában" kellett maradniuk a gyerekeknek.

Mohácsi Viktória úgy fogalmazott: annak ellenére, hogy évente hárommilliárd forintot költ a szegregáció megszüntetésére a kormány, folyamatosan nő a fogyatékossá nyilvánított, elkülönített iskolába járó roma gyerekek száma, ezért ha kell, a Strassbourgi Emberjogi Bíróságon keres jogorvoslatot.

Mohácsi Viktóra kifogásolta azt is, hogy a gyerekek tanulmányi eredményét csak látszólag javítja a MACIKA ösztöndíj, szerinte azonban a segítség inkább a fejlődés rovására megy. A gyerekek 3,5 százalékos tanulmányi átlag fölött havi 5000 forint ösztöndíjat kapnak. A törvény szerint a kisegítő iskolába járó diákokat is megilleti a támogatás, ezért a szülők nem szívesen viszik át gyermekeiket a normál intézménybe, hiszen ott átmenetileg romolhat a tanulmányi átlaguk. Erről a juttatásról pedig a nehéz anyagi körülmények között élő családok nem akarnak és nem is tudnak lemondani.

A kirekesztett, gettósított iskolákból kikerülő gyerekek nem tudnak tovább tanulni. Szinte biztosan munkanélküliek lesznek, segélyekből élnek majd, és gyermekeik is ugyanerre a sorsra jutnak. Nem szűnik az évszázados kirekesztettség: a nyomor generációkon át öröklődik.


Tárki felmérést végzett a szülők és pedagógusokkal arról, hogyan viszonyulnak a különböző szociális környezetből érkező gyerekek közösségéről. A szülők 46, a pedagógusok 48 százaléka támogatta a diákok integrációját, helyeselték, hogy szegény és gazdag családok gyerekei, okos és kevésbé jó képességű diákok egy osztályba járjanak. A kérdéssor végén a kutatók arra voltak kíváncsiak, a válaszolók megengednék-e, hogy saját gyermekeik egy padba üljenek egy roma gyerekkel. A megkérdezettek 94 százaléka nemmel válaszolt.

________________

Németországban a roma gyerekek 80 százalékát Spanyolországban 43 százalékát minősítették fogyatékosnak.