HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Ténykép a romákról - tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémián

betűméret csökkentése betűméret növelése
2006 Június 01    Forrás: Hidvégi-B. Attila - RomNet


Ez a cikk archív

Akkor lesz igazi demokrácia Magyarországon, ha a szellemi javakból egyformán részesül valamennyi magyar állampolgár, és kiemelkedési lehetőséget kapnak a romák is, így lesz a roma kisebbség jövője azonos szinten biztosítva - mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a "Töviről hegyire" - Beszélgessünk végre! címmel rendezett tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón.

Hirdetmény

Az MTA és az Amaro Drom által rendezett tanácskozás - melyre a II. Budapest Cigány Fesztivál keretében került sor - célja: látni és láttatni a romákat, illetve a tudomány és a sajtószabadság két zászlóshajójának találkozása, a két szervezet együttműködésének megalapozása.

A cigányság és minden nemzet számára a tudás megszerzése az egyetlen kitörési pont, a romák társadalmi helyzete nem csak erkölcsi, hanem gazdasági kérdés is, ezért ha a hatalom nem ismeri ezt fel, akkor fel kell világosítani - fogalmazott Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Az MTA épületében tartott tanácskozáson Vizi E. Szilveszter bejelentette, hogy a konferencián elhangzott előadások anyagából egy, a reménységet szimbolizáló zöld színű kötetet állítanak össze, és az Amaro Drom és az MTA közös kiadványában a romák helyzetével kapcsolatban olyan "diagnózist állítanak fel, ami mellé terápiás javaslatot is tesznek". Az elnök közölte azt is: a Magyar Tudományos Akadémia 3,8 millió forinttal támogatja az Amaro Drom lapot, hogy következő számaiban bővebben foglalkozzon a kérdéssel.

Vizi E. Szilveszter előadásában egy olyan "elit réteg" létrehozását sürgette, akik vállalják származásukat, ezért a jövőben tovább folytatják a kizárólag romák számára kiírt pályázatukat.

Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) elnöke, és az Amaro Drom felelős kiadója a konferencián úgy fogalmazott: Magyarországon egy tudathasadásos társadalmi állapot jött létre, mert miközben minden magyar állampolgár tudja, hogy ki cigány és ki nem, aközben az új politikai rendszer és elit nem hajlandó ezt tudomásul venni. Mivel nem látják őket, az a kérdés sem vetődhet fel, hogy szükséges-e bármilyen programot indítani, vagy problémát megoldani - mondta Zsigó Jenő.

"A rendszerek változnak, a cigánypolitika viszont nem változik. "Feudalizáló kisebbségi törvényt hoznak a pártok teljes egyetértésben" - jelentette ki Zsigó Jenő megemlítve, hogy már Mária Terézia úgy rendelkezett, hogy cigány nincs, újmagyar van. Ehhez hasonlóan a szocialista, majd a rendszerváltás után az új politikai rendszer is azt követi, hogy cigányok Magyarországon nincsenek.

Az új szemlélet szerint egységesnek kell tekinteni a munkanélküliséget annak ellenére, hogy a romák között 80 százalékos ez az arány, míg a kormányzat az országos adatra hivatkozva mindössze 5 százalékról beszél. Hozzátette: nem tekinthető racionális gazdasági intézkedésnek a romák munkanélkülisége, mert 25 év elteltével csak ők nem kerültek be a teljes foglalkoztatottak körébe, ezzel 60 évre megpecsételve sorsukat.

Így nem kell látni a tömeges méretű szegregációt, azt, hogy a romák évtizedekkel kevesebbet élnek, mint a többséghez tartozó állampolgárok, gyermekeik jelentős számban fogyatékosok és nyílván saját kedvteléből élnek embertelen telepeken - fogalmazott előadásában a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke.

Megjegyezte, hogyha ezeket a magyarországi szociológiai mutatókat egy ENSZ jelentés hozná nyilvánosságra, akkor közvetett népirtásról beszélnénk.

Zsigó Jenő véleménye szerint "ki van iktatva az európai jogrendszer, az alkotmányos és a kissebségi jog Magyarországon, e mellett a kormányzat etnicizálja a szegénységet, mert a társadalmi problémát a cigányságra vetíti ki".

Egy alulról jövő szervezkedés indulhatott volna el, ha az ország nem félne attól, hogy elcigányosodik, az adott politikai jog pedig a nemzetállam létét fenyegeti - húzta alá.

"Egy faji előítéletes társadalom dönt a romák sorsáról ma is" - jelentette ki Zsigó Jenő, és felvetette azt a kérdést, hogy szabadságjognak tekinthető-e, ha a társadalom tagjai el akarnak különülni a cigányoktól, gyermekeiket külön akarják taníttatni, külön dolgozni, élni, és ugyanez a szabadságjog megilleti-e cigányságot?

Kállai Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa a tanácskozás moderátora előadásában megjegyezte: minden kormányzat kidolgozta a maga "középtávú programját", de megvalósulást, komoly eredményt alig lehetett regisztrálni. Felvetette azt a kérdést, hogy az államtól, vagy a politikától kell-e a probléma megoldását mindig várni?

Az MTA és az Amaro Drom roma lap által rendezett tanácskozáson Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke pamfletjében adott ironikus képet a rendszerváltás óta eltelt időszak romaügyi történéseiről, mely az első pillanatokban sokak számára kissé megdöbbentőnek tűnt.

A roma jogvédő előadása elején arról beszélt: "nem értem, és gondolom rajtam kívül még sokan nem értik, mi különös van abban, mi több: miért is nem magától értetődő, hogy Magyarország sikeres, a köztársaság erős, polgárai joggal bizakodók, hogy a rendszerváltás óta letelt tizenhét év igenis gyümölcsöző. Különösen igaz ez a hazai társadalom- és roma politikára, mellyel kapcsolatban büszkén állíthatjuk: politikánkat egész Európa magyar csodaként említi, mondhatni "unikum"-ként szürcsöli".

Horváth Aladár "Miért ne lennénk sikeresek" címmel tartott előadásában úgy fogalmazott: "külön szerencsénk, hogy nálunk nincsenek nyelvi, vagy ami még fontosabb: vallási különbségek, szinte valamennyi roma ugyanazt a magyar nyelvet beszéli, és ugyanazt a vallást gyakorolja, amelyet az őt körülvevő többség gyakorol. Nincsenek szélsőségesen nacionalista vagy szeparatista törekvések, nincsenek vallási konfliktusok, még éhséglázadások sem, amelyek nehezítenék az integrációt. Ellenkezőleg! A hazai romák döntő hányada becsületes állampolgárként, és jó magyarként várja a hőn áhított emancipációt és integrációt. Némileg ugyan jogfosztottak, de alapjában véve bizakodó állampolgártársaink, akiket emberi-keresztyéni kötelességünk volt segíteni és felkarolni."

A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke "szerint" nagy előnyünk továbbá, hogy "a balkáni országokhoz képest, hogy Magyarországon él az egy romára jutó legtöbb tudós és szociális munkás. És még valami: támogattuk a hiteles roma önszerveződést. Jogos igényüknek, amely a romák erkölcsi-jogi-politikai rehabilitációja érdekében támasztottak, maradéktalanul teljesítettük. Nagy körültekintéssel igyekeztünk kárpótolni a közvetlen és a "közvetett" népirtás cigány túlélőit, és az áldozatok családtagjait. E tárgyban a romaügyi igazgatás mellett az OCÖ vezetés is önzetlen segítséget nyújtott".

Horváth Aladár rendhagyó előadásában rámutatott: komoly teljesítményként kell értékelni, hogy a jogállami intézményrendszer a központi hatalommal az élen, 12 éve látványosan szemet huny a nyilvánvaló hazardírozással szemben.

Előadása végén úgy fogalmazott: "Mi tehát a magyar siker titka? Az abszurd: a cinizmus meg a paródia, amely mögött ott áll, mozdulatlanul, az utóbbi tizenöt-húsz év tragédiája. Ha van igazság, ez a megközelítés visz el a legközelebb hozzá. Kezdjünk vele valami értelmeset!" - hívta fel a figyelmet a roma jogvédő.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Június   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Az olasz belügyminiszter azon sajnálkozik, hogy az olasz romákat nem tudja kitoloncolni

  • Gazdag cigányok elleni rablógyilkosságra készültek

  • Vádat emeltek a solti cigány önkormányzati vezető ellen

  • Kellenek a tanodák, mert a fiatalok kötődéseket is kaphatnak bennük

  • Kárpátaljai magyar cigányok ellen hajtottak végre pogromot



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt