A Rádió C Dominó műsorában Ignácz József Orbán Viktort a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökét kérdezte egy a romák számára tartott lakossági fórum apropójából.

Mv.: Kellemes napot minden Rádió C hallgatónak, én Ignácz József vagyok, kezdjük tehát a Dominó mai műsorát, amelyben vendégünk Orbán Viktor a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke. Jó napot kívánok, örülök, hogy elfogadta a meghívást.

O.V: Tisztelettel köszöntöm a hallgatókat, jó napot kívánok!

M.v: Lehetne a mai napnak az is az apropója, hogy volt egy a soroksári úton egy nagygyűlés, melynek résztvevői roma civil szervezetek és roma vállalkozók voltak, de előtte, mielőtt még erre rátérnénk, lebbentsünk fel, illetve oszlassunk fel egy pesti legendát, amely nem is olyan régi. Arról van szó, hogy az Ön családi neve nem Orbán volt, hanem...hallott róla?

O.V: Persze, igen. Engem szoktak azzal...hát nem is tudom, hogy bántani akarnak-e, hogy valójában cigány vagyok, roma ember. Nézze, ha az is volnék sem szégyellném, az ember az, aminek születik. De az egész nem igaz, Orbánnak hívják a családot...

M.v. Tehát ez legenda...

O.V. Persze. Anyai ágon meg Sípos vagyok - Mezőtúrról, és apai ágon pedig Datk környékére valóak vagyunk, Komárom-Esztergom megyében. Nincs roma felmenőm, de még egyszer mondom, ezt nem tekintem se előnynek se hátránynak, ha volna, volna...Még egyszer mondom, az ember az aminek születik és azzal kell boldogulnia amit a Jóisten adott.

M.v. Romák szempontjából nyílván lesz még a beszélgetés során szó előnyökről és hátrányokról. A nagygyűlésen gyakorlatilag Farkas Flóriánhoz intézett első kérdése az volt, hogy hány roma ember élhet ma Magyarországon. Én úgy tapasztaltam Flórián valamennyire bizonytalan volt, azt mondta 800 ezer illetve 1 millió körüli ez a lélekszám. Felmérések jóval alacsonyabb lélekszámot mutatnak. Hány roma szavazatra számít a Fidesz?

O.V: Soha az életben ilyen kalkulációt még nem készítettünk. Azért is tettem fel ezt a kérdést ma délelőtt, mert különböző legendák illetve vélemények élnek a magyar társadalomban erről, és gondoltam legjobb, ha a leghitelesebb forráshoz, a legautentikusabb forráshoz nyúlunk - megkérdezzük a romákat, szerintük mennyien vannak. Igen 800 ezer - 1 millió, ezt a számot mondták, ezt a számot olvasom gyakran a hivatalos statisztikákban is. Én nem tudom mi az igazság, az kétség kívül igaz, hogy több roma gyerek születik Magyarországon, mint nem roma gyerek, tehát a roma népesség aránya a teljes tízmilliós magyar népességen belül nyilvánvalóan nő.

M.v: Beszéljünk a Fidesz roma programjáról. Nyílván vannak csatornák illetve programok, célzott programok, aminek kapcsán -és ennek kommunikációjával - a Fidesz esetleg arra buzdítja vagy arra foghatja a roma lakosságot, hogy igenis a voksaikat április 9-én és azt követően a Fidesz-re adják. Mi az ami arra vezethetné a romákat, hogy a Fideszre szavazzanak és ne a másik oldalra?

O.V: Először is, amikor a Fideszről beszélünk, akkor mi nem egy politikai pártról beszélünk. A hallgatók talán kevésbé tudják, bár remélem nő azok száma, akik ennek tudatában vannak. Ugye a Fidesz egy szövetség. Nem párt. A szövetség, az több mint párt. A szövetség karnyújtásnyira van az emberektől, nem azt tartja feladatának, hogy mindenkinél okosabb legyen és a politikában ezt bebizonyítsa. Egy szövetség azt tartja fontosnak, hogy mindenki, akinek van mondanivalója, aki egy bizonyos súlyt képvisel a magyar társdalomban, elmondhassa saját maga, saját száján keresztül azt, hogy mit szeretne. Ezért mi nem egy roma programot készítünk, hanem mi azt mondjuk a romáknak, hogy: kedves romák! csináljatok egy programot! Mi, mint szövetség abban tudunk segíteni, hogy ezt a programot beemeljük a szakértőinkkel való konzultáció után a Fidesz programjába, és utána, ha van kellő bizalom, akkor beemeljük a leendő kormány programjába is. Nem mi akarunk benneteket képviselni, annak nem lesz jó vége, ha mi képviseljük a romákat. Az a jó dolog, ha a romák képviselik magukat. Mi abban tudunk segíteni, ahhoz tudunk teret nyitni, hogy a romák képviselhessék saját magukat. Ezért működünk együtt a Lungo Drommal, mint a legnagyobb ilyen szervezettel, amelynek vannak programjai, vannak elgondolásai és amelyeket a velük való tárgyalások után be tudtunk emelni a Fidesz programjába. A Fidesz programja három pilléren nyugszik. Olyan három pilléren, amely szerintem a romák számára is a három legfontosabb dolog az életben. Ez a munka, az otthon és a család. Én azt látom, hogy a romák is azt akarják, amit mindenki más ebben az országban, tisztességesen megélni, a jól, becsülettel elvégzett munkából. Tisztességes, saját otthont szeretnének és azt, hogy békében, nyugalomban tudjanak élni a családjukban.

M.v: Elnök úr, nekem a mai nagygyűlésen volt olyan érzésem, hogy azokat a pontokat, amiket említettek, lakhatás, munka és egészségügy. Olyan pontokra reagált Ön és a kérdezettek, amik 2002-ben, vagy 1998-ban is nyilvánvalóak voltak. Mondom ez azért is, mert mi lehet arra a garancia, hogy a romák jövőképet, illetve a romák bizalmát erősebbé tegye? Tehát ne azt mondják a romák, hogy most kampány van, most kellünk, fontosak vagyunk. De lesz-e olyan négy év, amikor nemcsak programok lesznek, hanem a vidéki cigányok élete is meg fog változni?

O.V: Azt mondom mindig a romáknak, hogy ne bennünk bízzanak, hanem magukban. Ezért ne azt akarják, hogy mi képviseljük őket, hanem azt követeljék tőlünk, hogy mi nyissunk teret az ő számukra. Magukba kell bízniuk, abban kell bízniuk, hogy elég erősek és szervezettek ahhoz, hogy azt amit célul kitűznek, azt megtudják valósítani, én ezért mindig önbizalomra meg önbecsülésre próbálom sarkallni a romákat is.

M.v: Elnök úr, ez az önbizalom, ez a hit megvan a romákban? Vagy a roma vezetőkben?

O.V: Ezt kérdeztem ma tőlük én is, hogy hogyan látják? Van-e még bennük életerő, bizalom, meg reménység, meg hit a jövő felé. És azt mondták, hogy van, ők dolgozni akarnak, ki akarnak kerülni a cigánytelepekről, akarnak tisztességes otthonokat és a gyerek felnevelését tartják életük legfontosabb céljának, mindent odaadnak, hogy a gyerek egészséges legyen, jó iskolába járhasson, szakmája legyen és utána pedig boldoguljon. Én úgy éreztem, a mai találkozón is, hogy van bennük erő. Én sokfelé fordulok meg az országban, sok roma emberrel találkozom. Időnként azt kell mondanom, hogy a romákban több a kurázsi, az elszántság, mint az ország többi részében. Mélyről indulnak a romák, nehéz a helyzet, tehát nem érdemes szebbre festeni ezt a képet, mint amilyen, de látom azt az erőt, amire egy kormány építhet, amellyel utat lehet nyitni ennek az energiának. Ma például beszélgettem vállalkozókkal. Beszéltem olyan roma vállalkozóval, aki sikeres, most már húsz családnak ad munkalehetőséget. Megkérdeztem, hogy mi kellene ahhoz, hogy még több roma embernek adjon munkát. És ő elmondta, hogy mire van szüksége, ez szerepel a programomban. Vagy emlékszem arra, amikor árvíz volt és sok földmunkát kellett végezni a Tisza mentén. Akkor kifejezetten kormányzati célkitűzés volt, hogy roma vállalkozót vonjunk be ezekbe a munkákba. Ott mindenki úgy dolgozott, ahogy kellett és a roma vállalkozók megkapták ezért a pénzt, ők kifizették az embereket és azt gondolom, hogy a roma családok számára ez fontos bevételi forrás volt. Ilyen programokban én hiszek a jövőt illetően is.

M.v: Nyilván fontos, hogy bármelyik kormány megtalálja azokat a lehetőségeket, amelyek által ha nem más egy vagy több család, de biztos egzisztenciát tudjon teremteni. Egy picit lépjünk vissza a Lungo Dromra. Legutóbbi sajtóinformáció, nem is olyan régi, megalakult az MCF Roma Összefogás párt, indulnak a 2006-os választásokon. Ez azért fontos, mert az alapítók között ott vannak a Lungo Drom vezetői is, említhetném ifjabb Bogdán Jánost a Lungo Drom alelnökét. Van egyfajta tendencia: gyengül a Lungo Drom. Volt-e olyan szakasz, amikor ezt a köttetendő koalíciót kétségbe vonta, vagy mérlegre helyezte volna.

O.V: Nézze a Lungo Drom belső ügyeit nem ismerem, meg nem is akarom a kelleténél jobban megismerni, meg a roma világon belüli ügyek is bizonyos mértékig tartoznak rám. Én abban bízom, hogy a Lungo Drom nem gyengül, hanem erősödik, ez mindig az elvégzett munkának a függvénye. Nekünk van egy régi, bajtársi együttműködésünk a Lungo Drommal. Már magam sem emlékszem rá, hogy miért éppen a Lungo Drommal, de úgy alakult ezelőtt vagy tíz éve, hogy velük kerültünk kapcsolatba. Elkezdtünk együtt dolgozni, megbízunk egymásban, sokat segítettek nekünk, azt hiszem mi is sokat segítettünk, jó néhány jó programot vittünk végbe kormányzati időszakban, amelynek a végrehajtásában segédkezett a Lungo Drom. Nézze, az ilyen bajtársi együttműködés egész addig, amíg van bizalom, kiállják az idő próbáját. Én sok sikert kívánok a Lungo Dromnak.

M.v: Ezek szerint a bizalom megvan, viszont hogyha azt nézzük, hogy tíz éve töretlen ez a bizalom, bár vannak pozitívumok is, de jelentősebb előrelépés nem történt romaügyben - bár ezt kérdezem is - lehet, hogy a Lungo Drom nem végezte kellőképp a munkáját?

O.V: A Lungo drom teljesítményét nem nekem kel megítélni, hanem a roma embereknek, tehát majd a romák, akik különböző politikai szervezetek közül választhatnak, meg keresik az útját, miképpen tudnák az érdekeiket leginkább képviselni, hát ők majd eldöntik, hogy egyébként szerintük a Lungo Drom ilyen, vagy olyan. Én csak a magam oldaláról tudok nyilatkozni, ami arról szól, hogy jó együttműködni partner számunkra a Lungo Drom. Nézze, az eredmények ügyében mindig óvatosnak kell lennünk, mert a helyzet nehéz. Tehát ha valaki járt már cigánytelepen, meg beszélt roma asszonyokkal, beszélt velük arról, hogy mi van a gyerekekkel, mennyiből nevelik a családot, mennyi a havi pénz, akkor láthatja, hogy azért nagyon nehéz a helyzet. A munkanélküliség óriási, ez a legfájdalmasabb, ugyanis azt látom, hogy a romák akarnak dolgozni. Nem igaz az a közkeletű, rosszindulatú pletyka, hogy a romák nem is akarnak dolgozni, csak a segélyre várnak, ez egész egyszerűen nem igaz. Persze segélyre szükség van, mert a baj nagy és gyors fájdalomcsillapítást csak a segélyektől várhatnak, de a segélyek mellett igenis akarják a saját életüket, különösen a gyerekeik életét biztos szakmára és munkára építeni. Ezt az igényt, vágyat, célt látom is és érzem is. De a helyzet valóban nehéz, különösen a munkanélküliség miatt. Most ilyen körülmények között sikerről beszélni mindig visszatetsző. Én nem is teszem ezt. Inkább azt mondanám, hogy vannak bíztató momentumok. Azért én büszke vagyok arra, ha megengedi, kellő szerénységgel, visszafogottan, de némi önbecsüléssel a hangomban hadd mondjam azt, hogy én büszke vagyok arra, hogy amikor 98'-ban átvettük a kormányzást, akkor láttam, hogy összesen Magyarországról 400 romának van tanulmányi ösztöndíja. És akkor azt mondtam, hogy mi egy olyan kormányt fogunk működtetni, amely azt mondja, hogy minden roma gyereknek, aki tanulni akar és a pénz hiánya vágná el őt a tanulás lehetőségétől megkapja a támogatást a kormánytól, akármennyien is legyenek. És néhány év alatt, talán 3 év alatt 400-ról 12 ezerre nőtt a roma ösztöndíjasok száma, és azt mondtam, hogy még ez is kevés, és ha van még több roma, aki tanulni akar, annak fogunk adni ösztöndíjat, és létrehoztunk egy ilyen alapot, amely befogadott minden ösztöndíj igényt. Szerintem ez a jövő útja. Ez nem megoldás, de maradjunk annyiban, hogy bíztató felvillanás.

M.v: Volt szó még a nagygyűlésen szó arról is, épp Ön említette, hogy biztosítani kell a romák érdekképviseletét illetve képviseletét azokon a fórumokon, azokon a helyeken, ahol valójában zajlik a döntés, illetve megfogalmazódnak a döntések, ahol az elosztás történik. Települési önkormányzatok, közigazgatás és parlament, a legvégén. A Fidesz kormányzása esetén lesz ebben előrelépés?

O.V: Mi azt tervezzük, hogy kötünk majd még megállapodást a romákkal a parlamenti választást követően is, hiszen szeretnénk, ha az önkormányzatokban kellő súllyal, megfelelő tekintéllyel, befolyással, elismertséggel rendelkező roma emberek ott ülhetnének. Ott, ahol egy adott településen számottevő a roma lakosság, ott szerintünk joggal tartanak erre igényt a romák, illetve a cigány családok. A kormányzatban pedig egyelőre miután nem szeretünk előre inni a medve bőrére, sokat nem beszélünk erről, de vannak terveink, hogy hogyan kellene megoldani a romák érdekképviseletét, illetve hogyan kellene lehetőséghez juttatni a magyarországi romákat, milyen államigazgatási megoldások jönnek számba. Három, négy variáció is az asztalunkon van. Majd a választási eredmények ismeretében dönteni fogunk erről, hogy melyik megoldás tűnik leginkább ésszerűnek.

M.v: Ami még szintén a nagygyűlés kapcsán szóba jöhet, az a polgárság illetve a polgár fogalma. Mennyiben sorolható a cigányság a polgár fogalmába, milyen lehetőségei vannak a cigányságnak polgárnak lenni, ha az egzisztenciális helyzetét vagy jövőbeni esélyeit nézzük?

O.V: Induljunk ki abból, hogy minden roma ember az teljes jogú polgára a magyar államnak. Tehát nem lehet különbséget tenni roma és roma, roma és nem-roma között. Mindannyian polgárok vagyunk. Persze van a "polgári lét" kifejezés, ami már inkább egy életvezetést, egy életfelfogást takar. Ennek középpontjában szerintem nem az anyagi javak állnak, hanem elsősorban az önbecsülés. Hogy mennyire tartja valaki fontosnak az emberi méltóságot, és követeli meg mástól, hogy megadja azt a tiszteletet - neki is- , ami az emberi méltóság okán kijár és ő maga képes-e arra, hogy megadja a másik magyar embernek, legyen az roma, vagy nem roma azt a méltóságot, illetve a méltóságot megillető tiszteletet, amit saját magának is kikövetel. Ezért önbecsülés és emberi méltóság tisztelete, ez a polgár fogalmának középpontja. Aztán ehhez kapcsolódik utána néhány életvezetési dolog. A polgár szeret saját lábán állni. Szereti, hogyha ki tudja bontakoztatni a tehetségét, teret talál a munkaereje számára, nem másokra van utalva, el tudja tartani saját magát, el tudja tartani a családját egy tisztességes, elfogadható, polgári jómódot tud teremteni a családja számára. Ehhez elsősorban munka kell. Aztán szerintem a polgár, a polgári életvitelhez hozzátartozik az önálló otthon is. Mindannyian önálló otthonban szeretnénk élni, ez nem zár ki senkit a polgárságból, mert valaki már rendelkezik már önálló otthonnal, valaki meg szeretne. És aki szeretne már az is beletartozik ebbe a világba, hiszen ezt az életfelfogást vallja magáénak. Én egy olyan Magyarországot szeretnék, ahol mindenkinek van saját otthona. Az otthon az egy kis birodalom. Ott a magunk urai lehetünk, ott mindenki lehet miniszterelnök, pénzügyminiszter, meg művész, belsőépítész vagy akár szakácsmester. Az otthon fontos dolog. És egy igazi erős nemzet valójában az otthonok szövetségéből épül föl. Szeretném, ha Magyarország 3 - 3,5 millió önálló otthon szövetségét jelentené. És végül azt gondolom, hogy a polgár szóhoz hozzá tartozik az is, hogy felelősséget vállalunk a másik emberért. Tehát a saját, mégoly nehéz sorsunkon kívül mások nehéz sorsát is észre tudjuk venni, akarunk együttműködni másokkal, nem vagyunk olyanok, akik az emberben farkasnak farkasát látják, nem egymást letaposó, kíméletlenség, közöny útján akarunk járni. Persze versenyeznünk kell egymással, de közben együtt is kell működnünk, ezért a szolidaritás, a család - hiszen a szolidaritás érzése a családban születik meg, azok szintén olyan fogalmak, értékek, amelyek a polgári gondolkodáshoz tartoznak. De nem akarom a saját eszméimet rátukmálni senkire, gondolják át, mert szerintem ez egy vonzó életvezetés, vonzó életmód, vonzó életcél.

M.v: Ez nyilvánvaló, nem is kétséges, de az a magyarországi cigányember, aki egy telepen él, ahol még normális út sincs, nincs munkája, és nem tudja a gyerekeit taníttatni, annak mennyi önbecsülése lehet neki.

O.V. Ezért kellene őket segíteni, hogy ezekről a telepekről, ha akarnak, ki tudjanak jönni...

M.v: Már hogyne akarnának...

O.V: Már aki érez magában annyi erőt, mert kijönni egy ilyen telepről, erőfeszítést igényel, mégiscsak saját otthon után kell nézni, ahhoz munkahelyet kell találni, meg kell próbálni valami hitelhez jutni, ami nem egyszerű egy roma ember számára. Hallottam ma őket erről beszélni, bizony nehéz. Akkor fel kell venni a szociálpolitikai támogatást, meg kell még nézni milyen segítséget tudnak még igénybe venni, szóval kiverekedni magát az embernek egy nehéz helyzetből, ahova született, az nagyon nagy munka és nagyon nagy nehézség. De kívánom, hogy minél több roma embernek sikerüljön ez, amiben segíthetünk majd, ha lesz kormányzati pozíció a kezünkben, hát számíthatnak ránk.

M.v: Az elmúlt ciklusban és most is egy kiélezett verseny és választások várható. Fontos minden állampolgár számára, hogy békés, nyugodt körülmények között bonyolódjon a választás mindkét fordulója, ne legyen ellenérzés, vagy komolyabb ellentét Fidesz és Mszp szavazó, magyar állampolgár és magyar állampolgár között között. Van-e valami tervük, ami ezen a helyzeten változtatni tudna?

O.V: Nézze, beszélnek az emberek össze-vissza mindenfélét, hogy kiélezett küzdelem várható, vagy így lesz, vagy nem. Azt most még nem tudjuk. Azt biztosan látjuk, hogy mindenki teszi a dolgát. A demokráciától pedig nem kell félni, a vitáktól sem kell félni, a demokrácia arról szól, ezért ünnep, hogy mi magunk döntjük el a szabadság jegyében, hogy merre menjen az ország. Ezt valahogy el kell dönteni. Mindenki megfogalmazza a gondolatait, aztán az emberek elmennek választani, és kijelölik az ország következő négy éves útját. A következő kormánynak pedig az a dolga, hogy ne csak azoknak legyen a kormánya akik rászavaztak, hanem minden magyar ember kormányaként próbáljon meg dolgozni, ezért egy nemzetegyesítő programot kell elfogadnia. Én hiszek abban, hogy a magyaroknak vannak közös céljaik, lehetséges nemzetegyesítő programot megfogalmazni, csak ezt nem az ideológiák háza táján kell keresni. A munka, az otthon, a család az nem jobb, vagy bal oldali kérdés. Okos ember az nem csak jobb, vagy bal kézzel dolgozik, hanem mind a két kezével. Otthon sem csak a szocialista szavazóknak kell, mi is szeretnénk polgári, nemzeti, keresztény értékeket valló emberek, ha saját otthonban élnénk. És a család sem csak nekünk fontos jobboldaliaknak, én hiszek abban, hogy a szocialista szavazóknak is fontos, hogy a fárasztó munka után este, otthon nyugalom meg szeretet fogadja őket, ölelje őket körül a családban. Munka, otthon, család. Ez egy nemzetegyesítő program, ha ezért dolgozik a következő kormány, akkor szerintem nem vitákat, hanem inkább egyetértést hoz majd létre a magyarok között.

M.v: Erre gondoltam, a kérdésemnek volt egy olyan vetülete, hogyha ez nem volt teljesen egyértelmű, hogy gyakorlatilag Fidesz szavazó és Mszp szavazó ne menjen ölre.Tehát, hogy...

O.V: Miért mennének?

M.v: Akár egy utcai demonstráció, vagy utcai nagygyűlés...

O.V. Hát nincs rá példa. Nézze, riogatjuk magunkat ezzel. Tud valaki ilyen példát mondani? Semmivel nincs több konfliktus vagy súrlódás, ellentét a magyar demokráciában, mint mondjuk a francia, a német, vagy az olasz demokráciában. Igazi nyugat-európai nép vagyunk. Lehetne ennél kevesebb is mint van, de ennyi mindenhol előfordul. Nem érdemes saját magunkat riogatni azzal, hogy Úristen mi történik csak azért, mert az emberek élnek a szabadságjogukkal. Persze. Elmondják, amit gondolnak, elmondják, mi a véleményük, időnként hitvallást is tesznek, időnként összegyülekeznek, hiszen gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság van. Összegyülekeznek, hogy erőt adjanak egymásnak és jó hangosan el tudják mondani, hogy mindenki meghallhassa azt, amit ők képviselnek. Ettől nem félni, ennek örülni kell.

M.v: Elnök úr, köszönöm szépen, hogy ide fáradt, további jó munkát és kellemes napot.

O.V: Köszönöm szépen a lehetőséget.