HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Mostoha sorsú kisebbségi törvény

betűméret csökkentése betűméret növelése
2006 Január 07    Forrás: Népszava


Ez a cikk archív

Pusztán kozmetikázásnak tartja a kisebbségi választási törvény tavalyi módosítását Kaltenbach Jenő. A kisebbségi ombudsman szerint az őszi választásokon már alkalmazandó jogszabály nem oldja meg az "etnobizniszt", a visszaéléseket, sőt inkább a kalandorokat segíti. Bár a jogszabály még kiegészítésre szorul, már biztos, hogy csak azok lesznek választók és választhatók a kisebbségi voksoláson, akik kérik felvételüket a kisebbségi névjegyzékbe.

Hirdetmény

Az idén nemcsak parlamenti választásokat tartanak tavasszal, októberben ismét szavazhatunk - ősszel az önkormányzati mellett kisebbségi választások is lesznek. Az országgyűlési és a helyhatósági választásokon a rendszerváltás óta már bevált szabályok szerint voksolhatunk, a kisebbségek megválasztásának szabályai viszont tavaly lényegesen megváltoztak. Így már csak azok a kisebbségiek lesznek választók és választhatóak, akik szerepelnek a kisebbségi választói jegyzéken. A névjegyzék összeállítását a törvény a helyi választási irodák - lényegében a jegyzők - hatáskörébe utalta; a jegyzékekbe legkésőbb július 15-éig lehet kérni a felvételt. Május 31-ig elvileg minden választójoggal rendelkező személy megkapja azt a nyomtatványt, amelyen nyilatkozhat arról, kéri-e ezt. A nyomtatványon fel kell tüntetni az illető nevét, lakóhelyét, személyi azonosítóját, nyilatkozatát arról, hogy az adott nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozik, valamint aláírását is. Fontos szabály, hogy ha valaki több kisebbség választói jegyzékébe is kéri felvételét, akkor valamennyi kérelme érvénytelen lesz.
 
További újdonság, hogy kisebbségi jelöltet csak a már bejegyzett kisebbségi szervezetek állíthatnak (jelenleg 13 országos kisebbség van), 2006 után pedig a már három éve bejegyzett szervezetek. A jövőben a helyi kisebbségi képviselők választását - a maihoz hasonlóan - az önkormányzati választással egy időben és egy helyen tartanák, de a megyei és az országos kisebbségi önkormányzatot a következő év márciusában választanák meg. Az eddigi nagy botrányt kiváltó elektori gyűlések is megszűnnének, a kisebbségi önkormányzati képviselők választanák meg listán a megyei és az országos kisebbségi önkormányzat tagjait.
 
A parlament két éves egyeztetés után tavaly júniusban fogadta el a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényeket. A kétharmados szavazatot igénylő módosításokkal elsősorban a Fidesz nem volt elégedett. A nagyobbik ellenzéki párt végül azzal a feltétellel szavazta meg a törvényt, hogy a névjegyzékeket nem maguk a helyi kisebbségi közösség tagjai állíthatják össze - ahogyan ez az eredeti javaslatban szerepelt -, hanem a helyi választási irodák vezetői, lényegében a települési jegyzők.

A kisebbségi biztos egyébként éppen attól tart, sok kisebbségit elriaszt, hogy egy hivatalnoknak kell bevallania identitását. Kaltenbach Jenő lapunknak elmondta: pusztán kozmetikázásnak tartja az új jogszabályt, amely nem ad megoldást a jelenlegi problémákra, elsősorban arra, hogy nem az adott kisebbséghez tartozók is be tudnak kerülni a választott kisebbségi testületekbe. Az egész képviseleti rendszer nem működik, ha nem tudjuk, hogy ki kit képvisel - tette hozzá. Kaltenbach szerint a visszaéléseket nem tudja csökkenteni az új rendszer, sőt a valóságos kisebbségiek helyett inkább a "kalandorokat" segíti.

A törvény elfogadása után néhány nappal az akkori államfő, Mádl Ferenc alkotmányos vétóval élt és előzetes normakontrollra küldte a jogszabályt az Alkotmánybírósághoz (Ab). Az elnök aggályosnak vélte, hogy a törvény szerint olyan képviselők is mandátumhoz juthatnának a helyi önkormányzat képviselőtestületében, akiket nem a választópolgárok teljes közössége választhatott meg az önkormányzati választáson, hanem csak a kisebbségi szavazók. Az Ab osztotta az államfő aggályait; tavaly szeptemberben hozott ítéletében alkotmánysértőnek találta, hogy a települési kisebbségi önkormányzati választásokon a legtöbb szavazatot elnyert tag egyúttal tagjává válik a helyi önkormányzat képviselő-testületének. A T. Ház ezek után októberben újra kénytelen volt szavazni a már törölt passzus nélküli törvényről, továbbá elfogadott egy határozati javaslatot. Ez kimondta: egy hónapon belül a kormány törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, mely szabályozza a majd a kisebbségek kedvezményes mandátumhoz jutását - vagyis az alkotmánysértőnek ítélt részleteket.

A törvényjavaslatot azonban még mindig nem terjesztették a Ház elé, mint Heizer Antal lapunknak elmondta: a pártok bevonásával jelenleg is egyeztetnek róla. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke kérdésünkre hozzátette, nem tart attól, hogy a kedvezményes mandátumjutás szabályai miatt nem lesz ősszel kisebbségi választás. Bár a parlamenti választás miatt nagyon kevés idő van a szabályozás elfogadására, szerinte ez őszig megoldódik. Kaltenbach sem tart attól, hogy nem lesznek ősszel kisebbségi választások, szerinte a kedvezményes mandátum csak technikai kérdés. A kisebbségi biztos azonban nem vesz részt az egyeztetésen, mert mint mondta, "csak zavaró tényező lett volna", mivel nem ért egyet a törvénnyel.

A kisebbségi ombudsman is az Ab-hez fordult, már korábban is, de az államfői beadványt követő Ab döntés után kiegészítette indítványát. Többek közt azt kifogásolta, hogy az új szabályok sem teszik lehetővé annak ellenőrzését, hogy ténylegesen fennáll-e a kisebbséghez tartozás, és nem határoznak meg szankciókat a valósággal ellentétes nyilatkozat megtétele esetére. Az Ab azonban elutasította Kaltenbach beadványát; a taláros testület döntését a kisebbségi biztos lapunknak önellentmondónak minősítette. Az Ab ugyanis egyebek mellett kimondta, hogy "a kisebbséghez tartozásról szóló valótlan nyilatkozat tömegméretekben történő megtétele zavarhatja a kisebbségi önkormányzatok létrehozását. Az ilyen gyakorlat kialakulásával szemben szükség lehet megfelelő jogszabályok kidolgozására" - írták a bírák. "Az Alkotmányból nem következik azonban egyetlen meghatározott megoldás" - tették hozzá.

Kaltenbach nem érti, miért nem érvényesülhetett a törvényben a kisebbségek autonómiája, hiszen ha valaki, éppen ők tudtak volna arról dönteni, hogy ki tartozik az adott nemzetiséghez, vagyis a névjegyzéken keresztül a közösségek fejezték volna ki érdekeiket.


Nemcsak a kisebbségi biztos, hanem a kisebbségiek közül is sokan bírálták a törvényt. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke az új törvény elleni tiltakozás miatt az Országos Cigány Önkormányzatból (OCÖ) is kilépett. Horváth lapunknak korábban elmondta: szerinte a megkülönböztetéstől való félelem miatt a romáknak pusztán egynegyede vallja magát nyilvánosan is romának, s ha regisztrálni fogják őket, még kevesebben vállalják majd származásukat. A 13 országos kisebbség vezetője, akik részt vettek a törvény kialakításában alapvetően üdvözölték a jogszabályt, s bár a választójogi részeket többen nem tartották optimálisnak, egyedül a szerb kisebbség nem értett egyet a jogszabállyal.




Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt