Mára szinte eltűntek a cigányprímások a vendéglőkből, ezzel kultúránk egy érdekes színfolttal vált szegényebbé.

Kállai Katalin a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának roma ügyi stratégiai főtanácsadója lapunk kérdésére hangsúlyozta, a két minisztérium 150 millió forintos kísérleti programot indít, komplex kulturális és foglalkoztatáspolitikai kérdésként kezelve a kérdést. Az Országos Szórakoztatózenei Központon keresztül jut el a pénz a vendéglátóipari egységekhez és a művészekhez. Érdekelté téve a vendéglátósokat muzsikusok foglalkoztatásában. Kállai Katalin elmondta a fővárosban 7. kerületében sikeresen működik kezdeményezésük, mely szerint a helyi kisebbségi önkormányzat 12 roma művészt foglalkoztat állandó jelleggel. Az ehhez szükséges források egy részét az erzsébetvárosi önkormányzat állja. A példa ragadósnak látszik, Óbuda, Angyalföld, Csepel, Józsefváros önkormányzatai hasonló kezdeményezésekbe fognak.

A cigányzene helyzetének átalakulását jelzi a 100 Tagú Cigányzenekar átalakulása is. Buffo Rigó Sándor az együttes napokban beiktatott elnöke elmondta: a módosított alapszabály értelmében a zenekar hivatalos neve: 100 Tagú Cigányzenekar Országos Kulturális és Közművelődési Egyesület lett. A névmódosítás mögött az együttes szerepének újragondolása áll, a jövőben ugyanis oktatási, kultúraszervezői feladatokat is el kíván látni az egyesület. Kállai Katalin hozzá tette, a kulturális minisztérium által előterjesztett kormányhatározat alapján végre rendeződni látszik az együttes bizonytalan anyagi helyzete is. A 19 éves éves zenekar - mintegy 100 millió forintos adótartozásuk eltörlésével - adósságok nélkül vághat neki a jövő évnek. A kulturális minisztérium 17 millió forintot ítélt meg az együttes számára, melyet a Magyar Élőzene kht-n keresztül folyósít.