HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

"Én egy polgárjogi politikus vagyok"

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  Horváth Aladár
2005 November 26    Forrás: RomNet


Ez a cikk archív

A Rádió C november 17-i Dominó c. műsorának Horváth Aladár a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke volt a vendége. Horváth Aladárt Fátyol Tivadar kérdezte.

Hirdetmény

Fátyol Tivadar: Köszöntöm Önöket kedves hallgatóim! Önök a Rádió c Dominó című műsorát hallják, én Fátyol Tivadar vagyok, a vendégem pedig Horváth Aladár a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. Köszöntelek a stúdióban Aladár!

Horváth Aladár: Szervusz Tivadar és köszöntöm a kedves hallgatókat!

Fátyol Tivadar: Aladár! Tegnap a Roma Polgárjogi Alapítvány által szervezett Roma Cafe-ban egy vitaest volt a Program ÖT-ről. Erről szeretnélek a műsor első felében kérdezni: mi történt itt, és egyáltalán mi az a Program ÖT?

Horváth Aladár: A Program az Összetartó Társadalomért program az Esélyegyenlőségi Minisztérium égisze alatt működő 600 milliós tömegkommunikációs "megaprojekt", melynek nagy részét az Európa Unió fizeti. A programnak három része van. Van egy tömegkommunikációs kampány, van egy oktatási modulja, amely oktatási segédanyagokból, munkafüzetekből, és eredetileg egy CD-ből is állt, és a harmadik eleme a kutatások finanszírozása. Ez egy konzorciumi csoport, vállalkozói, szakmai kör, a program igazgatója pedig Krémer Balázs. Körülbelül egy hónapja napvilágot látott egy internetes oldalon egy komoly bírálat. Varró Szilvia újságírónő kemény szavakkal bírálta a Program ÖT által kiadott munkafüzetet. Ez a munkafüzet 5-8- osztályos diákoknak íródott eltérő kultúrákról, ahol megpróbálják több nép kultúrája közé beilleszteni a cigány kultúrát. Indiánok, afrikai törzsek, ortodox zsidók, környezetében vizsgálják a cigányokat. Ezt a munkafüzetet bírálta először Varró Szilvia. Ebben például hóhérokként mutatják be a cigányokat, olyan, különleges, egzotikus népként, amely, nem hogy összetartaná a társadalmat - Varró Szilvi és én szerintem is -, hanem idegeníti és megideologizálja azokat az előítéleteket amely alapján a társadalom előszeretettel zárja ki a közösségből a cigányokat. Czike Bernadett az oktatási csomagot elkészítő csoport szakmai vezetőjeválaszolt erre az írásra a RomNet internetes hírportál hasábján, és ő elutasította ezt a bírálatot. Szerinte nem kellett volna a munkafüzetet kiragadni a teljes oktatási csomagból Varró Szilviának. Az lenne a helyes, hogy ha az egészet vizsgálná egybe. Erre én válaszoltam a RomNeten egy eléggé gunyoros hangú cikkben, hogy mennyire elmebeteg, veszélyes és káros az a viszonyrendszer ahová beillesztenek minket. Hogyha a gyerekeknek az afrikai népekről a nyomor jut eszükbe, az AIDS, a zsidókról a holocaust, a népirtás, az indiánokkal összefüggésben a rezervátum, akkor hogyan tud egy közösségben élni egymással cigány és nem cigány gyerek. Az anyag készítői szerint pedagógiailag egy nagyon kigondolt, korszerű anyagról van szó, Czike Bernadett az egyik legnevesebb szakértője az alternatív, vagyis a személyiségszintű oktatási módszernek. Például van egy olyan szerepjáték benne, hogy a hazudós Marist el kell játszani benne egy gyereknek, aki tyúktolvaj, és a végén megátkozza a családját, hogy haljon meg a családom, hogy ha nem mondok igazat. Elképzeltem ezt egy osztályközösségben, ahol először egy nem cigány gyerek a Mariska, utána egy cigány gyerek a Mariska és a modern pedagógia szerint lejátszák. Hát hogyan lehet azonosulni ezzel? Hogyan lehet azonosulni azzal, ha minket hóhérként, meg sintérként mutatnak be? A dolog rendkívül vérlázító, felháborító, és erre úgy reagáltak Czike Bernadették, hogy én egy indulatos figura vagyok, illetve Krémer Balázs a Program ÖT igazgatója pedig egyenesen azt mondta, hogy Horváth Aladárral nem kezdődött meg az érdemi vita. Miután úgy gondolták, hogy velem nem kezdődött el az érdemi vita, és nem tartottak arra méltónak, hogy leüljenek az általam vezetett alapítvánnyal, akkor nem hívom meg őket arra a bizonyos Roma Café-ra, amit a témában szerveztünk. Szakmai közönség előtt, szakemberekkel megvitattuk ezt tegnap, Sárközi Gábor oktatási szakértő elemezte a munkafüzetet, és Havas Gábor szociológus, valamint Szuhay Péter etnográfus valamint sok roma egyetemista szólt hozzá az egész kérdéskörhöz. Nagyon várjuk, hogy egy tisztességes szakmai álláspont fogalmazódjék meg a másik oldal részéről is.

Fátyol Tivadar: Hogyan fogadták ezt a szakmai értékelést azok a roma egyetemista főiskolás fiatalok, akik részt vettek a beszélgetésen?

Horváth Aladár: A Romaversitasos diákok voltak jelen. A szakmai beszélgetésen is, és a magánbeszélgetések során kiderült, egyáltalán nem értik milyen világot élünk. Feltették nekem a kérdést: "Hogy alakulhat ki a roma emberekben így egészséges cigány öntudat, cigány önkép egy roma fiatalban? Vagy hogyan alakulhat ki a cigány gyerekekről, egész népről egészséges kép a többségi társadalomban, hogy ha az egyik pillanatban mondjuk látják a médiában például Caramelt, a másik pillanatban Győzikét, a harmadik pillanatban egy tiszai árvízben vergődő, csupasz lábú cigány gyereket, a negyedik pillanatban pedig arról olvasnak, hogy ők a Sziú indiánokhoz hasonlóan, idegen nép, vagy kultúra?" Ez egy olyan elmebeteg, torz állapot, amivel kapcsolatban nagyon világos állásfoglalásokat kell megfogalmazni. Egyértelművé kell tenni azt, szerintük és szerintem is, hogy 100%-ig azonosak vagyunk a nem cigány emberekkel nem csak a biológiai összetevőinket tekintve, hanem a kultúránkat tekintve is. Ez a nép, a nyelvét is, kultúráját is tekintve hasonult a többségi társadalomhoz, 80-85%-ban már szinte csak magyarul beszélünk, ennek minden hátulütőjével, problémájával. Öltözködésben, étkezésben, zenehallgatásban azonosak vagyunk. Erre elénk raknak egy munkafüzetet, amely megkülönböztet minket, például táplálkozási szokások szerint is. Vagy ilyen baromságok például, hogy a romungrók a kárpáti az oláh cigányok leszármazottai, egyébként pedig régen szintó (a cigány nyelv egyik dialektusa szerk.) nyelvet beszéltek.

Fátyol Tivadar: Na hát ezt nem is tudtam.

Horváth Aladár: Örültségek vannak benne.

Fátyol Tivadar: Most lehet, hogy nagyon kicsit durva leszek, de én hallottam olyan véleményt a fiataloktól, hogy ez a könyv egy nagyon kicsit rasszista jellegű. Van ebben valami szerinted?

Horváth Aladár: Ezt a kifejezést én így talán nem is hallottam.

Fátyol Tivadar: Vagy csak az indulatok mondták a fiatalokból?

Horváth Aladár: Inkább egy letörtség volt bennük. Én voltam leginkább, aki feldúlt állapotban volt a többiekhez képest, mert tegnap kapok meg egy levelet, amelyet Krémer Balázs elküld 300 szociális szakembernek. A levélben az szerepel, hogy egyrészről a CD, ami része volt ennek a projektnek, visszavonták és át fogják dolgozni, következésképpen letezik, vagy létezett ilyen CD. - Tudjuk, hogy a CD-t kiküldték 50 iskolának, de visszakérték, és információink szerint bezúzták. - Másrészben pedig azt állítja, hogy mi elloptunk egy ilyen CD-t, de mégis azt mondja, hogy ilyen nincs is. Tudni kell, hogy ezen a CD-n részeg cigány ember cigányul beszél. (és nincs aláírva a magyarra lefordított szöveg szerk.), Balogh Bélát (1983-as Ki-Mit-Tud győztes szólótánc kategóriában, Lindri Táncszinház megalapítója, Arany sarkantyús táncos, és a Népművészet Ifjú Mestere, a Vadrózsák Táncegyüttes szólótáncosa szerk.) úgy hozzák be- még ez a legértékesebb része a CD-nek - szegény Balogh Bélát, hogy egy Ki-Mit-Tud-os felvételen táncol, ami nem igaz. Továbbá nincs engedély kérve a családjától, nincsenek elkérve a fotók a Néprajzi Múzeumtól, a Cigány Magazintól, miközben erre a projektre 200 millió forintot fordítottak. A munkafüzet egyik szerzőtől pedig azt hallottuk, hogy csak 10 millió forintot kaptak ebből a pénzből. És most nem akarok populista lenni, hogy ha azt mondom, hogy közbe meg nincs a Rádió C-re, vagy más fontos közösségi intézményre 20 millió forint. Azért ez felháborító! Senki nem mondja, hogy "bocsánat, tévedtünk, megpróbáljuk korrigálni, elkövettük azt a hibát, hogy nem mutattuk meg mértékadó szakembereknek. Hibáztunk abban, hogy nem mutattuk meg jogi embereknek, akiknek van lehetőségük, vagy felhatalmazásuk - mondjuk az OCÖ-nek, hogy mit szólnak hozzá, hiszen nektek a törvényekben egyetértési jogotok van." Most függetlenül attól, hogy mit gondolunk az OCÖ-ről, lehet, hogy olcsón odaadták volna a támogatásukat. De miután itt egy vállalkozásról van szó, ezt lehetett volna tisztességesen csinálni. Most már nem nagyon lehet mást csinálni, mint kihúzni a cigányokra vonatkozó részeket ebből az oktatási csomagból.

Fátyol Tivadar: Itt elsősorban EU-s támogatásról van szó, nekik ezzel el kell számolni.

Horváth Aladár: Nyilván, de az az ő dolguk. A mi dolgunk pedig az polgárjogi felfogású embereknek és szervezeteknek, hogy azt mondjuk, hogy ilyet nem engedhetünk meg.

Fátyol Tivadar: Te biztosan emlékszel rá a 70-es évek végén, 80-as évek elején Vekerdy Józsefnek jelent meg egy könyve, abból bírósági tárgyalás volt. Hasonló volt a könyv szellemisége,- csak ugye nem a mai idők szerinti-, akkor az a maroknyi cigány értelmiség beperelte a szerzőt, meg is nyerte a pert, és bezúzták a könyvet. Ma elképzelhetetlen egy ilyen dolog? Horváth Aladár: Ez egy pedagógiai könyv volt, a cigány erkölcsökről stb. Bezúztak már több könyvet, ezek népismeret könyvek voltak ugye, ahol szintén előjöttek egészen hajmeresztő dolgok. Itt is az a helyes eljárás, hogy a munkafüzetből vagy likvidálják azt ami a előítéletes, sztereotíp, önkéntelenül is rasszista és elidegenítő, vagy pedig adják vissza azt a pénzt az államnak, és az EU-nak, amit rosszul, illetéktelenül és szakmaiatlanul használtak, és bízzanak meg megfelelő tudással és hitelességgel bíró embereket, hogy írjanak normális könyveket.

Fátyol Tivadar: Jó, hát várjuk a fejleményeket, én egy kicsit sürgetnélek, mert nagyon sok mindent meg kell beszélnünk, és nagyon kevés az időnk. De remélem, hogy lesz még rá mód és alkalom, hogy bővebben kibeszéljük. Más: Dzsumbuj. Mi történik most a Dzsumbujban?

Horváth Aladár: Igen a Dzsumbuj az a gettó, ahol 200 család él,, és elérkezett ide az úgynevezett szociálisnak mondott város rehabilitáció. Közismert ugye, hogy 10 év alatt Ferencváros lakossága közel 40 ezer fővel csökkent. Ennek jelentős része nem a zöldövezetbe költözött, hanem a szegénynegyedekbe. Tehát lehet azt mondani, hogy megtisztították a cigányoktól a kerületet, és egy részük pedig ide került a Dzsumbujba. Nem néztük meg, hogy hány százaléka, de valószínűleg a fele ennek a 200 családnak. Az önkormányzat előtt két lehetőség áll. Az egyik, az, hogy fölújítja az épületeket, nagyobb lakások lesznek és marad minden így. Lehet a kettő egyben is, hogy fel is újítja a házakat, aztán fokozatosan lebontja. Úgy tűnik, hogy ez volt idáig az elfogadott. A másik lehetőség pedig, hogy egyszerűen elbontja az épületeket. Mi azt képviseltük, amikor elkezdődtek a kilakoltatási botrányok, hogy bontsák el a házakat, és terület értékéből minden egyes ott lakó családnak biztosítsanak, szerény, olcsó, megfizethető lakhelyet. Annak is aki jogcím nélküli, annak is aki hátramaradott, a lakásmaffia áldozata, bármilyen módon ottrekedt családnak. Ez ügyben tárgyaltunk a Polgármester Úrral, szakértőket kértem föl, több pontban leírták Ladányi Jánosék, amit korábban elmondtam. Tehát hogy nincs kilakoltatás, meg kell védeni az üresen maradt lakásokat az önkényesektől, nem lehet tovább sűríteni a nyomor koncentrációját, viszont akik ott vannak, azokat ki kell gondozni, itt a városban és nem koncentrált telepeken. Megegyeztünk kb. három hete, és már másnap ezzel ellentétes nyilatkozatokat tett a polgármester. Azt mondta, hogy azokat akik jogszerűtlenül laknak ott azokat jogszerűen fogják kilakoltatni. Igaz, hogy sok-sok jogszerűtlenség elő fordul, ismerjük ugye, hogy itt megbíznak egy örzö-védő KFT-t, és némi pszichikai ráhatással kipakolják az embereket teljesen törvénytelenül és önkényesen. Tehát ők követik el az önkényességet a történetben és nem az ott lakók. De hogy a legfrissebb történetről számoljak be, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal által kijelölt XI. kerületi jegyző megállapította, hogy - azokban a lakásokban amelyekben a családok már évek óta laknak, - két hónapnál korábban költöztek be. Ami nekik azért lehet végzetes, mert a lakástörvény szerint, ha valaki egy lakásban két hónapnál korábban tartózkodik, akkor jegyzői úton kilakoltatható azonnali hatállyal, függetlenül a kilakoltatási moratóriumtól. De ha meghaladja a két hónapot a beköltözés, akkor csak bírósági úton tehetik ki őket. A családok pedig már korábban laktak a lakásokba, és csupán visszaköltöztek, ugyanis szeptember 5-én a lakásokat lefalazta ez a bizonyos őrző-védő KFT, és az önkormányzat által megbízott falazó brigád. Volt olyan, akinek az ingóságaival együtt falazták be a lakást. A családok kibontották és visszamentek. Szeptember 5-ét nézve az a novembert tekintve ugye 60 napon belül van, és úgy tűnik, hogy holnap kilakoltatás lesz. Ezért ma délután sajtótájékoztatót tartunk, és egyeztetünk az ott lakókkal, hogy mit lehet tenni. Ezen kívül írtam egy levelet a Miniszter Elnök Úrnak és Budapest Főpolgármesterének, és azt kértem tőlük, hogy teljes politikai súlyukkal hassanak Gegesy Polgármesterre. Hassanak oda, a polgármesterek, hogy embertelenség ilyen hidegben bárkit utcára tenni, csatlakozzon a kilakoltatási moratóriumhoz, hogy a szociális rehabilitáció keretén belül minden ott lakónak biztosítsanak elhelyezést, és tovább ne növeljék ezt a feszültséget. Nem növeljék, mert a tűzzel játszanak!

Fátyol Tivadar: Akkor nem érvényes az, hogy tavaszig nem lesz kilakoltatás Pesten?

Horváth Aladár: Nem, nem érvényes. A IX. kerület úgy gondolja, hogy rá nem érvényes, kirakhatják az embereket az utcára. Teljesen értelmetlen, provokatív és embertelen a döntés, mert ha végre is hajtaná, a vonatkozó Gyermekvédelmi törvény értelmében a családokat el kell, hogy helyezze, és nincsen a családok átmeneti otthonában üres férőhely. Ebből következtetve tehát az a legegyszerűbb, ha ott maradnak. Ennek ellenére mégis ragaszkodik ahhoz, hogy ő példát statuáljon, és ezzel népszerűséget szerezzen a szegényellenes érzületű emberekben. Én nagyon bízom abban, hogy igen-igen kevés olyan ember van, aki megdöbbenés és megrázkódtatás nélkül el tudná viselni azt, hogy gyerekes családok a mínusz két fokban ott álljanak az Illatos úton.

Fátyol Tivadar: Tudomásom szerint ott az önkormányzaton belül is gond van, megy a folyamatos vita, mert a testületnek van egy olyan része, aki nem szeretné ezt fölvállalni. Úgy néz ki, mintha a polgármester egyedül lenne ebben a dologban.

Horváth Aladár: Különösképpen nem ismerem a hatalmi viszonyokat. Azt látom, hogy folyik a harc a polgármesteri székért is, de hát azt hiszem, hogy nem érdemes most ezzel foglalkozni.

Fátyol Tivadar: Hát bízzunk benne, hogy lesz valami pozitív megoldás.

Horváth Aladár: Nagyon kevés időnk van, és nagyon bízom abban, hogy a főváros és a kormány emberei észhez térítik a polgármestert. (Másnap, azaz november 18-án a családoknak még sem kellett kimenniük a lakásokból, úgy tűnik, hogy a politikai döntéshozóknak sikerült rábírni a polgármestert, hogy mégse foganatosítja a kilakoltatási határozatokat. szerk.).

Fátyol Tivadar: Nagyon reméljük, hogy úgy fog történni. De más dolog is van, amit meg kell beszélni. Petíció Halmajugráért. Életveszélyes helyzetben élnek a romák. Ez ellen is tiltakozott a Roma Polgárjogi Alapítvány. Elég rég óta és folyamatosan figyelemmel kíséritek az ott élő romák sorsát. Hol tart most ez az ügy?

Horváth Aladár: Itt sem tudok még sikerekről beszámolni, de mindenesetre egy reményt keltő együttműködés alakult ki az ottani Roma-Magyar Egyesülettel, a helyi CKÖ-vel és a települési önkormányzat vezetőivel. Írtunk közösen egy levelet a Belügyminiszter asszonynak és az Esélyegyenlőségi tárca vezetőjének, amelyben leírtuk Halmajugra történetét. Nevezetesen, hogy az 1999-es nagy esőzéseknél és árvíznél derült ki, hogy nagyon laza szerkezetű a talaj, és ennek következtében öt ház összedőlt. A családokat kiköltöztették. Azóta eltelt hat év. Két dolog történt idáig A Belügyminisztériumtól kaptak 17 milliót, majd hozzáadott még az önkormányzat valami 7-8 millió közöttit, és egy "part stabilizációs" munkát végeznek belőle. De közben még nagyon sok ház rogyadozik. Megkértem építésügyi szakembereket a kormányzati apparátusból, hogy nézzék meg ezeket a házakat. Ők azt mondták, hogy 7-8 ház bármikor összedőlhet, további 17 pedig rövid időn belül megrogyhat. Ezután elmentem a Vízügyi és Környezetvédelmi Kutató Intézetbe, és az igazgató úrral megnézettem az összes erről készült szakanyagot. Ő leírta, hogy még a vízelvezető rendszerrel is fönnáll a csúszásveszély, tehát nem szabad építeni egyetlen házat sem. Miközben a talaj csúszik, az önkormányzat szerint itt alapvetően a cigányok hanyagok, mert nem újítják fel a lakásaikat. A második dolog pedig az volt, hogy a helyi önkormányzat Teleki Lászóékhoz pályázatot nyújtott be, hogy a cigány telep felszámolási program részeként fel szeretnék újítani a házakat. Teljesen őrült dolog felújítani, ahol csúszik a talaj, ráadásul ez nem egy cigány program, hanem ez egy katasztrófa eljárási kérdés. Október 24-én írtuk a levelet, hogy azonnali lépéseket kérünk, szerintünk el kell bontani azt a 7-8 házat, és vásárolni kell a falu másik részein. A többieknek pedig gyors segítségként, hogy kibírják a telet dúcolásokat elvégezni. Nem szeretnénk, hogy ha bármilyen baj történne, lépni kell, és nem a felelősséget kell elhárítani, hanem a katasztrófát.

Fátyol Tivadar: Van egy telefon, halló

KB: Szervusztok Kozma Blanka vagyok. Én annyit szeretnék mondani Aladár, hogy én figyelmeztettelek amikor tárgyalni kezdtél a Ferencvárossal Ne higgy annak a helyzetnek, hogy korrekten meg tudsz állapodni a polgármesterrel, és ő illetve a társai majd be fogják ezt tartani! Én nagyon sajnálom, hogy nekem lett igazam. Gondolom nagyon szívélyesen elbeszélgettetek a dologról és másnap megszegték a szavukat. Te tudod a legjobban, hogy itt nem csak az önkényes családokról van szó. Éppen te emlékeztettél rá, hogy a Ferencvárost megtisztították a roma lakosoktól. Az én jogsegélyszolgálatomnál van legalább tíz olyan család ügye, akik jogszerűen laknának, ha engedné az önkormányzat, és nem pereskednének. Azt gondolom, hogy kellene egy statisztikát készíteni hány embert raktak ki a Ferencvárosból csekély kárpótlással, vagy vidékre, vagy a Dzsumbujba. És abból a pénzből, amit az önkormányzat bezsebelt, megépítette azokat a gyönyörű lakásokat, és épített egy elit várost. És azt a statisztika elkészítése után kellene egy kártérítési pert indítani a kisemmizett szegények érdekében. Mert az lett volna az igazi, hogy ott abban az épülő, szépülő Ferencvárosban kaptak volna lakásokat.

Fátyol Tivadar: Blankám és mi a kérdésed?

KB: Csak a véleményemet mondtam el és a sajnálatomat akartam kifejezni, hogy ez történt. És sajnálatosan nekem lett igazam, amikor én mondtam az Aladárnak, hogy ne menjen a Ferencvárosba tárgyalni.

Fátyol Tivadar: Hát van olyan sajnos, hogy nem tartják meg az ígéreteiket a szerződő felek. Köszönöm szépen hogy telefonáltál.

Horváth Aladár: Én csak egy gondolattal szeretnék reagálni. Neked többször igazad volt már, amikor figyelmeztetted a népet arra, hogy mi fog történni. De nem lehet nekimenni úgy egy bizonyos probléma megoldásnak, hogy eleve azt feltételezed a tárgyalópartnerről, aki nyilvánosság előtt politizál, választott tisztségviselő, hogy azt feltételezed, hogy nem fogja a megállapodást megtartani. Azért kötjük a megállapodásokat, hogy kiderüljön, hogy ki az aki betartja és ki az aki nem. Ő van hatalomban, vele kell megegyeznünk. Most én azt fogom elmondani, hogy annak ellenére, hogy megegyeztünk azt lépi, ami azzal ellentétes, de legalább van mire hivatkoznom, és el tudom mondani a nyilvánosságnak, hogy mi tartottuk természetesen a szavunkat. Folyamatosan tudatosítani próbáljuk a IX. kerületben is és a fővárosban is, hogy megengedhetetlen, hogy a cigány embereket faji, szociális, etnikai alapon kizárják, kirekesszék ebből az országból, és súlyos következményei lesznek. Itt egy gazdag kerületről van szó, mindenki számára lakásokat lehet biztosítani. Én még most is azt hiszem, hogy a tárgyalás és az a higgadt sziszifuszi munka, amit én belefektetek ezekbe a tárgyalásokba az a cigány és szegény emberek életébe pozitív változásokat hoznak. A statisztikával kapcsolatban pedig nagyon nehéz megtalálni azokat az embereket, akik mondjuk a Cserehátra, Nyírségbe költöztek, vagy valamelyik másik kerületben lettek önkényesek és onnan nem tudom hová zavarták őket. Hogy ha erre valamiféle okos módszert tudsz, akkor áruld el nekünk légy szíves, és ígérem, hogy a kártérítési per ügyében felveszem a kapcsolatot profi jogászainkkal.

Fátyol Tivadar: A zene után folytatjuk a beszélgetést Horváth Aladárral. Aladár! Egy nagyon picit beszéljünk a politikáról, itt mondja közben a kollégám, hogy van egy telefonáló.

Horváth Aladár: Hallgassuk meg!

Telefonáló: Tisztelt Aladár úr! Én csak gratulálni szeretnék a munkájához, a kitartásáért, amit hosszú évek óta folytat, és valóban a legnehezebb részét választotta a politikának. Nagyon jó egészséget kívánok Önnek és sok boldogságot!

Horváth Aladár: Köszönöm szépen.

Fátyol Tivadar: Aladár! Mit szólsz ahhoz, hogy most felröppent a hír, hogy az MCF párttá fog alakulni, és elindul az országgyűlési választáson? Sőt! Két nappal ezelőtt itt volt a stúdióban ifj. Bogdán János, aki szintén egy pártot fog rövidesen létrehozni, és közös erővel megpróbálnak jelölteket állítani és elindulni a 2006-os választásokon. Szerinted szükség van-e arra, hogy etnikai alapon pártok jöjjenek létre?

Horváth Aladár: Szívesebben beszélek azokról a kérdésekről, amiért kaptam a dicséretet, és én is nagyon sok egészséget és örömet kívánok a betelefonálónak, és minden hasonlóan gondolkodó embernek. Itt van ez a cigány párt ügy. Minden választás előtt felröppen. És én is azok közé tartozom és tartoztam, akik elgondolkodnak azon, hogy önálló politikai erőt kéne csinálni, mert senki nem vállal föl minket tisztességesen. Én már azon túl vagyok, hogy etnikai alapon szervezzünk pártot, mert nem akarom elhinni, hogy etnikai alapon állunk szemben egymással. És azt sem hiszem el, hogy azért mert cigányok vagyunk, minden egyes cigánnyal egyet értenünk éreznünk. Nem kell. Azzal kell egyet érteni, akivel hasonló a gondolkodásunk, és hasonlóan érzünk. Tehát ilyen szempontból inkább egyet értek mondjuk Iványi Gáborral, mint ezekkel a cigány pártokat szervező emberekkel. Ezért kérem ki magamnak, amikor azt mondják, hogy tartsak inkább a véremmel, mint a pártommal. Én egy polgárjogi politikus vagyok, és nem hiszem el, hogy etnikai alapon állnánk szembe egymással. Ha csinálnék pártot egyszer, akkor egy olyan polgárjogi pártot csinálnék, ami az alkotmányosság alapértékeire építve a társadalmi összetartozást, és a szegénységellenes küzdelmet emelné a zászlajára, oly módon, hogy nem etnikai határvonalat szabna a társadalomban, hanem ellenkezőleg. Azt próbálná megértetni ezzel az országgal, hogy ezeket a cigányokat, akiket kizár 15-20 éve, azok a legjobb magyarok voltak, és akarnak lenni. Nem akarnak egy elkülönített faj, egy elkülönített rassz, egy elkülönített politikai szubjektummá érni. Mert hogy az egész történelmünk arról szólt, hogy hogyan lehet szépen, emberségesen, a nagyközösség részeként és személyünkben jó magyar állampolgárként, jó cigányként élni. Most ami történik az dráma. Ennek egyetlen egy felületes, kicsit vicces oldala van, azért jó, hogy ezek a fiúk pártot csinálnak, mert ki fog derülni, hogy a cigányok nem szavaznak majd rájuk. Ki fog derülni, hogy súlytalanok, hogy nem fog nekik senki sem hinni. Mert nem voltak ott Fehérváron, Miskolcon, Sátoraljaújhelyben, a Dzsumbujban és sorolhatnám tovább, akkor nem tettek semmit. Hogy folyamatosan kiszolgálták a hatalmi elitet csak azért, hogy túléljék a saját nyomorukat, hogy ne kelljen gyárban dolgozniuk, vagy étteremben, bárhol, hanem ott lebzselni a politikusok körül. És ha nem sikerül bemenni a szocialistákhoz, vagy a Fideszhez jelöltséget szerezni, akkor gyorsan megfenyegetjük őket, hogy pártot csinálunk, és akkor elhazudjuk a cigányoknak, hogy imádunk benneteket testvéreim. Ez nekem nagyon "gagyi". De mondom az nagyon jó, hogy a cigányok és választópolgárok jövőre szavazhatnak. Sikereket kívánok nekik! Ez egy kortünet. Abba a sorba illeszkedik, hogy különballagás, külön iskola, külön önkormányzat, külön párt, külön munkahely, külön élet. Ebbe a sorba illeszkedik ez is, és azt a kizártságot és elkülönített létezést - amire kényszerítettek minket a legszegényebb cigányokat legalábbis, és ez nagyon nagy része a cigányságnak - lovagolják meg arra, hogy politikusi babérokra törjenek. Nincs programjuk, pénzük, svádájuk, olyan arcuk igazából, tehát nincs esélyük. Viszont az a veszély benne van, hogy azt mondhatják a magyar pártok, hogy menjetek a cigány párthoz, nektek ilyen is van. De ettől persze ők okosabbak, mert tudják persze, hogy nem fognak rájuk szavazni a romák. És erőteljes programokkal fognak előjönni. Persze, hogy egy csomó mindenben igazuk van, igazuk van abban, hogy az elmúlt 15 év alatt nem történtek lépések, hogy a töredékét nem fordították a cigányokra és a szegényekre, mint amit kellett volna, és sorolhatnám tovább. De ezzel a történet nem fog megoldódni. Hogyha belemegyünk ebbe a zsákutcába, amit csinálnak nekünk a nem cigány politikai elit tagjai, akkor részévé válunk annak felelősségnek, ami a felelősség felelőtlensége. Azt gondolom, hogy itt 15 éve nem államférfiakhoz méltóan, nem európai felnőtt politikusokhoz, politikai elithez méltóan viselkedik a magyar politikai osztály. Ha fölfognák azt, hogy most egy belső Trianont csinálnak, akkor nem tennék. Nem a wersaille-i kastélyokban veszítettük el az ország kétharmad részét, hanem előtte 80-100-150 évvel. Már a reformkorban megmondták tudósok, politikusok, hogy mi lesz. Sokkal kevesebben vagyunk Szlovákiában vagyis a Felvidéken, Délvidéken, Erdélyben. Most pedig azt csinálják, hogy itt belül a magyarság egy integráns részét kizárják, és szembe állítják önmagukkal. A politikai nemzet egyik részét szembe állítják a másik részével, és "kisvajdák", "kis nacionalista bohócok" kihasználják ezt. Törvényszerűen használják ki, mert megteremtettek egy piacot. Az elkülönített politikai gettó piacán élősködnek ezek az emberek. De van egy csomó olyan emberünk az önkormányzati rendszerben, akik nagyon okosak, nagyon felkészültek. Ezek szerintem pontosan fogják tudni, hogy a nagy pártoknak kell segíteni, és alapvetően a szegénységellenes programjaikat meghirdető pártokat kell majd segíteni a választásokon, és nem ezeket a figurákat. De mondom nagyon szánalmasnak tartom a helyzetet, mert ez a rendszer, ez a 30 év termelte ki ezt a réteget. Én arra vállalkoztam annak idején OCÖ elnökként, hogy eltakarítom ezt. Ők ezt megérezték gondolom, és sok lúd disznót győz alapon ők puccsoltak meg. Ott lett volna egy lehetőség, hogy cigány szegények, nem cigány szegények összefogjanak. Az én programom az egy nagyon komoly szegénységellenes program volt, és minden szegény érdekében szólaltunk meg. Nem hagyták, mert féltették ezt a bizonyos "kis cigány szemétdombot", amit most akarnak megint tovább építeni. Mondom nincs esélyük hál' istennek! A cigányok még mindig azt gondolják, hogy ők ebben az országon belül vannak, és nem kívül, és nagyon bízom abban, hogy miután egy komoly szavazóbázist képviselünk, komoly harc fog folyni. De ki kell követelni magunknak, hogy nagyságrendekkel több pénz kell, és sokkal komolyabb szakértői munka kell a kormányzaton belül, sokkal erőteljesebb integrációs, gazdaságfejlesztési, oktatásfejlesztési programokkal, több száz vagy ezer milliárd forinttal kell többet költeni ránk. Ezt ki kell harcolnunk, és annak a pártnak kell odaadnunk, amelyikről elhisszük, hogy ez valóban meg is fogja tenni.

Fátyol Tivadar: Aladár én nagyon sajnálom, hogy lejárt a műsoridőnk, mert nagyon sok kérdés lett volna még, de remélem, hogy rövidesen újra találkozunk.

Horváth Aladár: Sok témát érintettünk, és köszönöm a lehetőséget, hogy hagytál beszélni.

Fátyol Tivadar: Kedves hallgatóim, köszönöm szépen, hogy velünk voltak. A rádió C Dominó című műsorát hallották. Viszonthallásra!



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt