HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

A gyilkos bosszú kísért Hadréven

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  románia, Hadrév
2005 Augusztus 08    Forrás: Origo


Ez a cikk archív

Az erdélyi Hadréven a románok és a magyarok elkeseredettek, mert a tizenkét éve meglincselt cigányoknak kártérítést kellene adniuk. A gyilkosságokat és gyújtogatásokat a faluban mindenki tétlenül nézte, sőt nagyon sokan részt is vettek benne. Az erdélyi falu magyar lakói szerint kártérítés helyett Kalasnyikov jár a cigányoknak, mert szerintük sokat lopnak. A román rendőrség újabb vérengzéstől tart.

Hirdetmény

Az elmúlt napokban román tévéstábok váltották egymást a Maros megyei Hadréven (románul Hadareni), hogy megtudják: lesz-e megint vérengzés a faluban. Hadréven 1993. szeptember 20-án négy embert öltek meg, és tizenhárom házat égettek porig.

A végzetes éjszaka úgy kezdődött, hogy egy cigány megkéselt kötözködés közben egy románt. A faluban megkondították a harangot, összegyűlt mindenki, és a késelésnél ott lévő öt cigányból kettőt agyonvertek, egyet pedig elégettek. Utána pedig felgyújtották a cigányok házait. A tragédia utáni per most zárult le Strasbourgban, a Nemzetközi Emberi Jogi Bíróságon. Az ítélet ismét felszította a gyűlöletet. A románok és a magyarok nem akarják eltűrni, hogy Franciaországban úgy döntöttek, tizenegynek közülük kártérítést kell fizetnie a cigányoknak. A tizenegy elkeseredett családot mindenki nagyon sajnálja, és lehetségesnek tartják, hogy a bírósági döntést a vesztesek a cigányokon bosszulják meg. "Akinek nincs vesztenivalója, az... hát érti, mire gondolok. Akinek elveszik mindenét, annak már úgyis csak a tömlöcben adnak szállást meg ételt. Én nem tudom, hogy itt mi lesz, de jó nem, az biztos" - mondja az [origo]-nak a falu egyik magyar lakója.

Kolozsvár és Marosvásárhely között van Hadrév, a forgalmas főút két oldalán. Nincs is más lebetonozott út a falut keresztbe vágó E60-ason kívül. A legutóbbi népszámláláskor 614 román, 145 magyar és 123 cigány lakta. "Azóta a cigányok jól megszaporodtak, egyre többen vannak. Az a baj, hogy a cigányoknak van már itt csak szavuk. Képzelje el, ha már a románok is félnek. Mi magyarok nyomorult kevesen vagyunk, de a románok nem. Ebből is látszik, hogy a cigányok irányítanak itt mindent. Mindenkit terrorizálnak" - mondja egy férfi, hozzátéve, hogy ezt úgy is meg tudja állapítani, hogy nem is idevalósi, hiszen csak 1967-ben költözött Hadrévre. A cigányok a hetvenes évek végén költöztek a faluba, ezért őket mindenki idegennek tartja. "Szerezz egy szatyrot a büfetben, összeszedem a cigányok mocskát." - szól oda feleségének a 67-ben érkezett úr, az omladozó kultúrház román zászlóval díszített földszintes épülete előtt. "Ma ünnepeljük itt a lányom 18. születésnapját. Összeszedem a kultúr elől, amit a cigányok részegen elhajigáltak, szegény gyereknek jó legyen a születésnapja" - magyarázza, miért szólt nejének.

A tizenkét éve történt szeptemberi estéről lassan kezdenek el beszélni az emberek. Aztán mindenki dühös panaszba kezd. Senki sem állítja, hogy részt vett benne, de mindenkit kísértenek az emlékek.

"Az ő fiát ölték meg. Azzal kezdődött minden" - mutatja egy idősebb asszony, aki hét gyereket szült, mindet megházasította, és most a férje vénségére el akar válni tőle. "Megint lehet menni a törvényhatóságra, pedig én csak egyszer voltam ott, de akkor mindenkinek mennie kellett deklarációt tenni. Azután, hogy felégették a cigányok házait." Egy román asszonnyal ülnek együtt a főút mellett, az árok fölötti kocsibejáró peremén. Gligor asszony elsírja magát emlékezve, Katika szeretettel vigasztalja, és fordítja a szavait: "A férjem vitte itt ezen az úton a tehenet a bikához. A részeg cigányok megtámadták. Ment a fiam segíteni az apjának. Körbeállták, és a fiamat az egyik cigány szíven verte a késsel. Pont a szívébe szúrta a kést. Megvolt már nősülve, itt maradt árván a kétéves kislánya. Az a kislány semmilyen kárpótlást nem kapott. Itt maradtak egyedül, minden nélkül."

A hadrévi cigányok csak románul beszélnek, ezért az ő változatukat a per anyagából tudjuk csak idézni. E szerint a tehenet terelő Gligor rájuk mordult, mert egy román lánynak odaszóltak valamit a kocsma előtt. Ebből támadt a késelésig menő vita Gligor fiával, és utána a pogrom. A kocsmáros tanúvallomása szerint a cigányok nem voltak ittasak, az idősebb Gligor viszont részeg volt.

"Az én fiam vitte Ludasra a kórházba a román fiút, akit megkéseltek a cigányok. De mikor odaértek, meghalt. Aztán három évre bezárták a fiam a tömlöcbe, gyilkosságért. Pedig ő nem is lehetett benne, mert mire visszaért, azokat a cigányokat már úgy elverték, hogy nem is maradt rajtuk semmi felismerhető. A fiamnak még el kellett menni a hullaházba, mire hazajött, már az ölésnél talán nem is volt ott." A késelésnél jelen lévő öt cigányból kettő el tudott futni. Hárman egy kocsma mögötti kis házba futottak, amit rájuk gyújtottak. Ketten kiugrottak a lángok elől az ablakon. Őket addig verték a falusiak, amíg már a holttestükből is csak cafatok maradtak. A harmadik cigány nem mert előjönni, ő bennégett a házban. Ezután tekintet nélkül arra, hogy kik voltak ott a késelésnél, felgyújtották a cigányok házait. A rendőrök és a tűzoltók csak nézték a falu tombolását, senki sem avatkozott közbe. A cigányok hónapokra elmenekültek az erdőbe, de azóta visszatértek. A román hadsereg hónapokra megszállta a falut, aztán elkezdődtek a perek. Öt hadrévit átlagosan három év börtönbüntetésre ítéltek 1999-ben, hatot pedig pénzbüntetésre. Az ítélet szerint a cigányok provokatív magatartása vezetett erőszakhoz. A cigányok házait a román állam elvben visszaépítette, a cigányok szerint azonban csak egy kevés téglát kaptak. Több európai emberi jogi szervezet Strasbourghoz fordult, ahol elítélték pártosság miatt a román igazságszolgáltatást. A strasbourgi ítélet szerint a tizenegy elítélt falubeli kártérítéssel is tartozik a felégetett otthonok, az árvaságra jutott cigánygyerekek után. A kifizetendő teljes összeg meghaladja a félmillió eurót. Ennyi pénze összesen sincs a falunak. A hadréviek azt gondolják, eleve igazságtalan volt a tizenegy ember bűnbakká tétele, és azt elképzelhetetlennek tartják, hogy még ők adjanak bármit is a cigányoknak. Akiket gyűlölnek, mert lopnak.

Gligor anyja nem válaszol arra, hogy jó elégtétel volt-e a pogrom fia haláláért. "Teljesen tönkrementem ebbe. Belebetegedtem a fiam halálába. Azóta nem láttam jó napot." A pogrom utáni másnap riadalom bénította meg a falut. Jöttek a katonák, és mindenkit kihallgattak. Akkor még mindenki elmondta, hogyan történt a lincselés. Később azonban egyenként idézték az embereket a marosvásárhelyi bíróságra, ahol - ahogy a faluban beszélik - "mindenki új dekrétumot adott". A legtöbben azt mondták, ők nem voltak ott. "Pedig mindenki ott volt, ezt az egész falu együtt csinálta. A románok és a magyarok is. Én nem vegyültem bele, de mindenki ott volt" - mondják határozottan hárman is egymás után, a falu magyar férfijai közül. "Talán ha az egész falu vállalja, ahogy első nap, akkor nem történik ez a csúfság a fiammal" - gondolkodik el az asszony, akinek a fia egyike a börtönbüntetésre ítélteknek. "De aztán már mindenki csak magát védte. Aki nem fizette le a bíróságot, azokat ítélték el."

Minden falubeli egyetért abban, hogy a tizenegy elítélt, akinek most még újabb büntetésként kártérítést is kell fizetnie, csupán bűnbak volt. "Sokan lefizették a nyomozókat. Aki tudott, az rögtön fizetett. Aztán az ügyész szemre válogatott." A börtönt megjárt öt hadrévit mindenki áldozatnak tartja. A cigányokat pedig szerencsésnek, mert nem elég hogy visszatérhettek és újjáépíthették a házaikat, de most még pénzt is kaphatnak. Sokan azon gondolkoznak, ismét oda kellene csapni. "Kalasnyikovval rendet vágni köztük, az kellene. Mindent ellopnak. Van aki a termése negyedét tudta csak hazavinni. Most is ott mennek a szekereikkel. Ez már a harmadik szekér ma délután, itt figyelem. Aztán tele lucernával jönnek vissza. Hát honnan van ezeknek lucernájuk? Tőlünk lopják. És nincsen itt mit csinálni, mert sokan vannak. Meg kellene mérgezni a lucernát, hogy dögöljenek meg a lovaik, csak azok a szegény állatok nem tehetnek semmiről" - magyarázza egy férfi feldúltan. A cigányok felperzselt otthonait viszont nem sajnálja. "A cigányok rosszabbak az állatoknál, azok dögök." "Megérdemelték, amit kaptak" - teszi hozzá a férfi anyja halkan. Mások nem ítélkeznek ilyen egyértelműen a tizenkét évvel ezelőtti félelmetes éjszakáról, de a pogromot és a lincselést senki sem nevezi még csak hibának, túlkapásnak sem. "Ez nagyon bonyolult. A cigányok terrorizálnak minket" - vélekednek az emberek.

Vannak, akik attól félnek, hogy most a cigányok jönnek házakat égetni, ha nem kapják meg a pénzt. Mások szerint a kártérítésre kötelezettek végső kétségbeesésükben megint felgyújtják a cigányok házait. A megyei rendőrség egyik ezredese azt nyilatkozta, hogy mindent megtesznek az erőszak megakadályozásáért, ettől a héttől megerősített járőrszolgálat lesz a faluban. A falusiak viszont úgy tudják, hogy a sok rendőr azért jön, hogy beszedjék a kártérítést.

A helyiek már akkor felháborodtak, amikor a román állam a kilencvenes években segélyt adott a cigányoknak. "Megkapták a téglát, aztán három nap múlva eladták, és itt részegeskedtek a büfetnél" - vagyis annál a kocsmánál, ahol a tragédia elkezdődött. Mindenki úgy tartja, hogy a strasbourgi bírókat átverték a cigányok. "Hát mire kérnek kártérítést? Semmijük sem volt. Jól is jártak, hogy azok a házak elégtek, csak bolha meg tetű volt bennük. Nem hogy színes tévé, meg hűtőgép, meg arany, meg miket követeltek rajtunk! A lovakkal laktak együtt azokban a házakban! Én inkább megfojtanám őket"- sorolják a méltánytalanságokat. Az árvák és a hajléktalanul töltött hónapok miatti kártérítésre mindig ugyanaz a válasz: "És az a kicsi lány, akinek az apját megölték a cigányok? Ő miért nem kap kártérítést?" A bíróság szerint azért, mert a gyilkost megölték a falubeliek, így nincs, aki fizessen.

A tizenegy kártérítésre kötelezett ember is olyan szegény, mint a faluban mindenki. Az emberek tizenötezer forintnyi fizetésből vagy ennél is kevesebb nyugdíjból élnek, amire szükségük van, azt a földjükön megtermelik. A több százezer eurót biztosan nem tudják megfizetni. Azonban lehet, hogy a rendőrök ezen a héten jönnek kikényszeríteni a kártérítést. Azt mondják, hogy a tizenegy ember minden vagyonát elárverezik, ha nem fizetnek. "Hétfőn vagy szerdán jön értük a zsandaríja. Hogy aztán mindenüket a cigányoknak adják. Nincs itt törvény, csak a cigányoknak van szavuk. Ez Románia. Hát hogy megyünk így Európába?"

"A rendőrök félnek a cigányoktól, ellenük nem tesznek semmit. Most meg aki bűnhődött a falu helyett, annak mindenét elveszik" - vélekednek egyetértésben a falubeliek. A rendőrök tehetetlenek a lopásokkal szemben. A nyomozáskor kiderült, hogy a pogrom éjszakáján még biztatták is a falusiakat, hogy engedjék szabadjára gyilkos indulataikat, mert ők képtelenek rendet tartani. Az egyik meglincselt cigányt állítólag egy rendőr kerítéshez bilincselte, hogy ne tudjon elmenekülni a több száz ember ütlegelésétől. A rendőröket nem ítélték el a perben.

"Félnek a rendőrök a cigányoktól. A múltkor egy cigány belelökte a rendőrt az árokba. Szájba basszák a cigányok a rendőröket. Annak a rendőrnek meg elszakadt az uniformisa, édesanyám varrta meg neki, hogy vissza tudjon menni."

A faluban az önbíráskodásnak nagy kultusza van. Szeretettel emlékeznek Ioanra, az erős román férfira, aki egyszer tetten ért a tyúkketrecénél egy cigányt, aki lopni készült. "Megfogta a Ioan, megkötözte kezét-lábát, aztán úgy vitte a zsandaríjára. De hát azóta már Ioan meghalt."



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 November   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Lemezbemutató koncertre készül a Parno Graszt

  • Mit éreznek a romák az elmúlt évek növekedéséből?

  • Forgács István: A cigányság felzárkózása gazdasági kérdés

  • Segítségnyújtás a kárpátaljai magyar közösségnek

  • Cigány magyar - csapatépítő tréning a Jurányiban



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt