2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Ma van a roma holokauszt évforduló
2005. 08. 02. 00:00

1944. augusztus 2-án számolták fel a feltöltésekor több mint húszezer fős Auschwitz-Birkenau-i cigány tábort - az európai romák ezen a napon emlékeznek a roma holokausztra.

Keddtől egy hónapon át hirdetik majd a főváros húsz pontjára felállított óriásplakátok a Roma Holokauszt 61. évfordulóját- értesült a Roma Sajtóközpont a Fővárosi Cigány Önkormányzattól. A szervezet a Fővárosi Önkormányzat Cigány Házának képzőművészeti közgyűjteményéből válogatta ki a kiállításra kerülő műveket, és a plakátok célja: emlékezni, és emlékeztetni a holokauszt áldozataira, és felhívni a figyelmet a romák helyzetére.

Még az idén megnyitja az első magyarországi állandó holokauszt kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum Páva Utcai Állandó Kiállítás Programirodája. A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjteményben (HDKE) megrendezésre kerülő tárlat célja, hogy családtörténeteken keresztül mutassa be a látogatóknak a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt zsidók, valamint a romák diszkriminálását, szenvedéseit, és legyilkolását.

A holokauszt az egész világ számára megmutatta, milyen tragédiához vezethet, ha szabad utat engednek a gyűlöletnek és az intoleranciának, ha az erőszak és a diszkrimináció intézményes formát ölt. A roma holokauszt az egész nemzet tragédiája, nem csupán a romák ügye, hanem mindannyiunké - áll az esélyegyenlőségi tárca által az idei évfordulóra kiadott közleményében. A dokumentum arra figyelmeztet: a demokratikus magyar társadalmat, közös jövőnket a másság tiszteletére, egymás kölcsönös megbecsülésére kell alapoznunk, és valamennyi demokratikusan gondolkodó honfitársunk közös érdeke, hogy a hazai roma kisebbség tradícióit, kultúráját megőrizve biztonságban éljen és boldoguljon Magyarországon.

 

A roma holokauszt Magyarországon

A holokauszt magyarországi cigány áldozatainak számával kapcsolatban eltérőek a vélemények: egyes kutatók öt-, mások ötvenezerre teszik azt. A nagy számban megsemmisült iratok mellett az is megnehezíti a pontos becsléseket, hogy a romák deportálásával kapcsolatban országos érvényű rendeletek csak a nyilas érában születtek, és a helyi közigazgatás ellenállása miatt több helyen nem is hajtották végre ezeket. A rendeletek homályos megfogalmazásai ("kóborló", illetve "letelepedett munkanélküli") azonban arra is lehetőséget adtak, hogy a bizonyos településeken a helyi hivatalnok - a törvény saját belátásuk szerinti értelmezésével - tömegesen szabaduljanak meg a cigányoktól. Karsai László történész szerint az akkor mintegy kétszázezer főre becsülhető cigányság túlnyomó többsége állandó lakhellyel és többé-kevésbé rendszeres foglalkozással rendelkezett, és az 1944 márciusáig született törvények és rendelkezések kizárólag a néhány ezer főre tehető vándorcigányok "megrendszabályozását" szolgálták. Egy másik kutató, Bársony János azonban arra figyelmeztet, hogy "a hagyományos cigány mesterségek döntő része (teknővájás, edényjavítás, kereskedelem, fémmunka) helyváltoztatást igényelt, hiszen egyetlen község ezeket a szakembereket munkával ellátni nem tudta". A "kóborcigányok" előállítása és a velük szembeni hatósági eljárás érdekében szervezték meg 1929-től évente kétszer az országos "cigányrazziákat" is, több településen pedig, például Esztergomban zárt cigánytelepeket létesítettek, amit a cigányok csak munkavégzés céljából hagyhattak el. 1944-ben a "zsidókérdés megoldásának mintájára a cigánykérdés megoldása" is elkezdődött: augusztusban a Hadügyminisztérium elrendelte a 18 és 52 év közötti "kóbor"- és "letelepedett foglalkozás nélküli" cigány férfiak katonai munkaszolgálatát, több településen tömeggyilkosságokra került sor, a nyilas hatalomátvétellel pedig elkezdődtek a deportálások. A cigányok egy részét a komáromi Csillag-erődben gyűjtötték össze. Az egyik szemtanú így emlékezik az ott lezajlottakra: "Novemberben már kutyahidegek voltak. Hely a börtönhelyiségekben nem volt. Az elfogottak nagy része a kazamaták előtti szabad térségeken tanyázott. Kisgyerekek megfagytak tucatjával. Azokat a latrinába dobták." A komáromi Csillag-erődből később a munkaképes korú férfiakat és nőket deportálták, a többieket hazaengedték. 1945 februárjában a nyilas belügyminiszter bejelentette: "a zsidókérdés és a cigánykérdés maradéktalan, ha kell, drákói rendezését megkezdtem". A nyilas hatalomnak nem maradt ideje rá, hogy a drákói rendezést véghez vigye.