2024 March 28., Thursday/Hajnalka napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Babócsai segélykiáltás
2005. 06. 16. 00:00

Orsósné a gyes lejárta óta keres a közelben állást, mert távolabbi munkát a családjával kapcsolatos teendői és a közlekedés drágasága miatt nem tud elvállalni.

Végső elkeseredésében fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz Orsós Jánosné, mivel öt éve hiába küzd azért, hogy valamilyen munkához jusson. Bejelentése nyomán kiszállt a hatóság képviselője Nagyatádra, a panaszos lakhelye szerinti legközelebbi, nem érintett önkormányzathoz, ahol meghallgatták a bejelentőt, a bepanaszolt polgármestert és a beidézett tanúkat.

Az eljárást vezető Farkas Márton vezető tanácsostól megtudtuk, az új hatóság február elsejétől működik, egy 2003. évi törvény értelmében. Az uniós elvárások alapján is létrejött hatóság működésének első három hónapjában több mint 250-en fordultak hozzá panasszal, ezek többsége azonban nem a hivatal hatáskörébe tartozó esetre keresett orvoslatot. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság eddig mintegy nyolcvan bejelentéssel kapcsolatban indított eljárást, amelyeknek a negyedét sikerült lezárnia. Elmarasztalás négy esetben történt, ahol a hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséről rendelkezett, illetve bírságot szabott ki.

Orsós Jánosné a babócsai önkormányzatot panaszolta be. Állítása szerint származása, kora és végzettsége miatt nem kap a helyhatóságtól, a falu legnagyobb foglalkoztatójától fél évtizede munkalehetőséget. Férjével három gyermeket nevelnek, akik közül ketten már egyetemre járnak, és a nyolcéves legkisebb is kitűnő tanuló. A nagyobb gyermekeket azért tudják taníttatni, mert négy éve a lapunkban megjelent "Segélykiáltás" című levelüket olvasva egy doktornő felajánlotta, vállalja legnagyobb gyermekük élelmezését a diplomaszerzésig. A másik gyermek pedig a katonai egyetem hallgatója, ahol ellátásban és havi tízezer forint ösztöndíjban részesül.

Orsósné a gyes lejárta óta keres a közelben állást, mert távolabbi munkát a családjával kapcsolatos teendői és a közlekedés drágasága miatt nem tud elvállalni. Az elmúlt évek folyamán két tanfolyamot is elvégzett kitűnő eredménnyel, hogy növelje elhelyezkedési esélyeit. Így tett szert famegmunkálói, majd szociális gondozói képesítésre. Ezt jelezte az önkormányzatnak is, többször kérve tartós állást vagy egyéb munkát. Ám közhasznú munkára is csupán egyszer kapott lehetőséget két évvel ezelőtt, amikor még tartott a képesítést adó tanfolyama, ezért heti négy óra munkaidő-kedvezményt kért, de elmondása szerint a polgármester nem adta meg. Ezért nem tudta az alkalmi munkalehetőséget elvállalni. Hiába fordult azután többször szóban és írásban is kérelemmel a falu vezetőjéhez, mással töltötte be az önkormányzat több intézményében időközben kínálkozó néhány állást, és nem biztosított számára munkalehetőséget még a közhasznú programokban sem. Elmondása szerint hiába több mint a fele roma származású a helyi óvodába, bölcsődébe, iskolába járó gyerekeknek, hosszú évek óta nincs roma alkalmazott, csak az iskola takarítói között. A gyes idején a körzet védőnője egyszer sem járt a családjánál, pedig a legkisebb gyerek koraszülöttként, átmeneti rendellenességgel született. Mivel több más roma családhoz sem jutott el a védőnő, Orsósné felajánlotta, szívesen vállalkozik kisegítőnek a szolgálathoz. Ötlete nem talált meghallgatásra.

Péter István, Babócsa polgármestere a hatósági meghallgatáson azt állította, Orsósné nem igényelt közhasznú munkát, a foglalkoztatásért beadott két pályázatát pedig egyszer munkahely, egyszer megfelelő végzettség hiányában kellett elutasítani. A polgármester cáfolta, hogy diszkrimináció történt volna az asszony esetében, hiszen mint kifejtette, Babócsán igen nagy a munkanélküliség, a munkát keresők 90 százalékban roma származásúak, akik közül jelentkezés és rászorultság alapján dönti el, hogy kik vehetnek részt közhasznú és közcélú munkaprogramokban. Az egyezségre törekvés jegyében felajánlotta Orsósnénak, hogy a következő közhasznú munkaprogramban két-három hónapra biztosítják a foglalkoztatását. Õ azonban hezitál, mert abban bízik: ha már idáig eljutott a panasszal, és bizonyítani tudja a diszkriminációt, hátha álláshoz is juthat.

- Eddig öt panasz érkezett a babócsai önkormányzattal kapcsolatban - mondta el megkeresésünkre Zárdainé Ádám Edit, az igazságügyi tárca roma-antidiszkriminációs ügyfélszolgálati hálózatának megbízott ügyvédje. - Ebből négy esetben bírósághoz fordultunk annak tisztázására, valóban történt-e diszkrimináció vagy egyéb jogsértés a panaszosok ügyében - tette hozzá.



A törvény húsz olyan jelenséget említ, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértését tanúsítja. Ilyen például, ha valakit neme, etnikai hozzátartozása, bőrszíne, nemzetisége, fogyatékossága, vallása miatt ér hátrányos megkülönböztetés. Ennek bizonyítottsága esetén 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságra számíthat a bepanaszolt. Eddig a legtöbben a romákat, az ötven év feletti nőket és a fogyatékosokat ért hátrány miatt tettek panaszt, főként polgármesterek, jegyzők és egyéb hatósági személyek ellen.