Az egykor a Menedékhely Alapítvány által működtetett hajléktalan szálló ma romhalmaz és 14 roma család elhanyagolt szálláshelye.
A kilakoltatási stop idejére, vagyis a novembertől március végéig tartó időszakra haladékot kapott 14 család. Ám a bontásra ítélt Bajai úti romházban élő 50-60 gyerek és körülbelül 40-50 felnőtt az elmúlt fél évben sem talált kiutat, nem tudja, mit hoz számára 2005 tavasza.
Csak annyit árul el, hogy nem Kolompár
- Mi nem törtünk föl semmiféle zárat, minket a Dorozsma melletti cigánytelep lerombolásakor költöztettek ide - magyaráz hevesen gesztikulálva Petrovics Edit a szegedi repülőtér melletti emeletes ház bejáratánál. Szomszédasszonya tudni véli, hogy valamikor lakbért is fizettek, s azzal nyugtatja felnőtt fiát, hogy talán megtalálja azokat a papírokat, nyugtákat. A fiatalember ugyanis azt kérdezi, mi lehetne innen a kiút. Õ négyéves volt, amikor ide kerültek, most meg már családapa. A vezetéknevét titkolja, csak annyit árul el, hogy nem Kolompár, s talán ez a szerencséje, mert neki még van munkája. Elismeri, hogy a lépcsőházi orrfacsaró bűzért, az egykor szebb napokat látott épület lecsupaszításáért, kísértetházzá züllesztéséért az itt lakók felelősek.
Minősítésük teheti földönfutóvá a repülőtér melletti romákat Szirtesi Zoltánné szerint. Ha az önkormányzat 1996-ban átvette a Menedékhely Alapítvány által fölszerelt és működtetett, tehát lakott épületet, akkor az egykor ott élők sorsáról is gondoskodnia kell - érvel évek óta a cigányok szószólójaként ismert asszony. Ezzel szemben jogcím nélküli lakóknak tekinti a repülőtér melletti épület körülbelül 14-15 lakásában tanyázókat Soós Ferenc. Az IKV Rt. kezelési igazgatója szerint az önkormányzati tulajdonú ingatlanban élő minősítését eldönti, hogy az illető fizeti-e a lakbért és a közüzemi szolgáltatások díját. Szegeden körülbelül 230 jogcím nélkülit számlálnak.
Sajátos hírzárlat a lakók sorsáról
A szegedi szokásjog alapján a téli hónapokban békén hagyták a hatóságok a szegedi Bajai úti emeletes épületben "jogcím nélkül" nyomorgókat. Ám az ottani romáknak segítő jobbot senki sem nyújtott, a csapdahelyzetből kiutat senki sem mutatott. Félszáz gyerek sorsa függ a repülőtéri ingatlant érintő döntéstől. A három gyerekét egyedül nevelő Petrovics Edit nagyjából 80 ezer forintra teszi az ilyen-olyan járandóságból származó jövedelmét, de annak nagy részét elviszi a két nagyobb iskoláztatása. Igaz, a repülőtér melletti épületben tengődő iskoláskorúak között is akad magántanuló.
Pedig a cigányok iskolázottsága amúgy is alacsony: a 2001-ben megyénkben élő 3149 roma 41 százaléka még a 8 osztályt sem járta ki. E téren fordulatot a felnőttképzéstől remél Jakab József, a Szegedi Cigányok Demokratikus Közösségének elnöke, aki elárulta: a repülőtér mellett élők közül hét családfőnek munkát és minimálbért nyújt a mostanában megszerzett parkgondozói végzettség. A városszéli épület és lakóinak sorsával kapcsolatos elképzeléseikről azonban nem kívánt nyilatkozni - a saját maguk által elrendelt hírzárlat miatt.
Gila Ferenc: Érik a megoldás
- Érik az a megoldás, amely a szegediek többségében nem kelt ellenállást - fogalmazott Gila Ferenc. A közgyűlés lakásbizottságának elnöke fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a társadalomba be nem illeszkedők nem élvezhetnek előnyt azokkal szemben, akik teljesítik állampolgári kötelezettségeiket. Szerinte ennek szellemében kell módosítani a helyi lakásrendeletet.
Eközben a kisebbségi önkormányzat és az IKV Rt. is vizsgálódik: minden egyes esetben megnézik, hogy az adott család miként lett jogcímnélküli bérlővé. E felmérést követően politikai döntés szükséges ahhoz, hogy érvényt szerezzenek a bontási engedélynek, s kilakoltassák a repülőtér melletti épület lakóit. E döntés - információnk szerint - a május végén ülésező közgyűlésre vár.
