HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Az Európai Parlament első Roma Határozata

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  cigány, roma, EU
2005 április 27    Forrás: RomNet


Ez a cikk archív

Az Európai Parlament ma délutáni ülésén Járóka Lívia néppárti képviselőasszony vezetésével készült határozat tervezet vitája szerepel a napirenden. A dokumentum a parlament történetének első közös Roma Határozata.

Hirdetmény

A közös határozat egy átfogó jelentés az Európában élő 12-25 millió (ebből 7-9 millió az Európai Unión belül) élő roma helyzetéről, problémáiról, és a problémák lehetséges - mind európai, mind tagállami szintű - megoldásáról.

A határozat, felhívja a figyelmet a cigányság olyan súlyos problémáira mint például a társadalomból való kirekesztettség, a szegénység és a rendkívül magas munkanélküliség - melynek csökkentésére a képviselőasszony speciális intézkedések meghozatalát javasolja.

Járóka Lívia javaslatára a határozat külön foglalkozik a romák jogi helyzetével, lévén, hogy a roma kisebbséget nem minden tagállamban és tagjelölt országban tekintik nemzeti, etnikai kisebbségnek. A határozat felszólítja a Bizottságot, hogy a tagjelölt országokat ösztönözze az emberi és kisebbségi jogok fokozottabb védelmére.

A képviselőasszony kiemelten fontos problémaként jelölte meg a romák oktatáshoz illetve egészségügyhöz való egyenlő hozzáférését is, és hosszútávú programok kidolgozását javasolta az ezen a téren jelentkező szegregáció megszűntetésére.

A közös határozat kitér a roma holokausztról való megemlékezésnek a fontosságára is, javasolva azt, hogy a Lety u Pisku-i egykori roma koncentrációs tábor helyén emlékhely épüljön fel.

Az Európai Parlament mai délutáni ülésén Járóka Lívia néppárti képviselőasszony részvételével bemutatásra került a parlament történetének első közös Roma Határozata.

A közös határozat egy átfogó jelentés az Európában élő 12-25 millió (ebből 7-9 millió az Európai Unión belül) élő roma helyzetéről, problémáiról, és a problémák lehetséges - mind európai, mind tagállami szintű - megoldásáról.

A határozatban Járóka Lívia, felhívja a figyelmet a cigányság olyan súlyos problémáira mint például a társadalomból való kirekesztettség, a szegénység és a rendkívül magas munkanélküliség - melynek csökkentésére a képviselőasszony speciális intézkedések meghozatalát javasolja.

Járóka Lívia javaslatára a határozat külön foglalkozik a romák jogi helyzetével, lévén, hogy a roma kisebbséget nem minden tagállamban és tagjelölt országban tekintik nemzeti, etnikai kisebbségnek. A határozat felszólítja a Bizottságot, hogy a tagjelölt országokat ösztönözze az emberi és kisebbségi jogok fokozottabb védelmére.

A képviselőasszony kiemelten fontos problémaként jelölte meg a romák oktatáshoz illetve egészségügyhöz való egyenlő hozzáférését is, és hosszútávú programok kidolgozását javasolta az ezen a téren jelentkező szegregáció megszűntetésére.

A közös határozat kitér a roma holokausztról való megemlékezésnek a fontosságára is, javasolva azt, hogy a Lety u Pisku-i egykori roma koncentrációs tábor helyén emlékhely épüljön fel.




Járóka Lívia felszólalása

Az Európai Unióban és annak határain kívül élő romák évszázadok óta naponta áldozatai a negatív megkülönböztetésnek. Az Európa-szerte tapasztalható Roma-ellenesség, a naponta elszenvedett diszkrimináció akadályoz meg minket abban hogy, teljes értékkel és mértekben részt vehessünk Európa és a hazánknak vallott országok társadalmi, szociális és gazdasági életében. A romákkal szembeni előítéletek enyhítésének céljával és a romák teljes társadalmi beilleszkedésének elősegítésére az elmúlt években számos nemzetközi szervezet indított el programokat, ezekre az égető kérdésekre azonban egységes európai iránymutatás, válasz nem fogalmazódott meg. Az Európai Parlament ötpárti határozati javaslata, - ahogy az Európai Bizottság mai állásfoglalása is - mérföldkőnek számít e tekintetben. Ez a határozat a különböző politikai erők közös elkötelezettségéről tanúskodik, egységes fellépés az eluralkodó romaellenesség és strukturális diszkrimináció ellen, esélyegyenlőséget sürget a munka, az oktatás, a lakhatás, az egészségügy és a politikai életben való részvétel tekintetében. A romákat súlytó társadalmi igazságtalanság sem a régi, sem az új tagállamokban nem szűnt meg az Európai Unió bővítésével. Ez a tény egyértelművé teszi, hogy az Unió intézményeinek továbbra is feladata az emberi jogok folyamatos ellenőrzése és vizsgálata. A roma jogok erőteljes európai megjelenítése többek között azt jelenti hogy a koppenhágai politikai kritériumok egységesen kell, hogy érvényesüljenek, a régi, az új és a hamarosan csatlakozó tagállamok esetében is. A hátrányos helyzetben lévő romák esetében alapvetően a munkához jutás jelenti a legégetőbb problémát. Kiemelt szerepet kell kapnia a romák munkaerőpiacra való visszaintegrálásának, ezért rövid távú helyzetbe hozó intézkedésekkel kell gyorsítanunk a romák foglalkoztatását. A kibővített Európai Unió lakosságnak 15%-át érinti az elszegényedés, 9%-a tartós mélyszegénységben él, az újonnan csatlakozott országok esetében ezek a mutatók sokkal súlyosabb helyzetről tanúskodnak. Az is nyilvánvaló hogy a tartós mélyszegénységben élők között a romák száma nagyon jelentős, a munkanélküliség aránya a roma lakosság körében eléri, és sok esetben meghaladja a 80 % -ot. Nem kérdéses, hogy a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseinek megvalósítása pozitív irányba lenne képes befolyásolni a romák életét, és hogy egy tudatos integráló politikai akarat egyértelműen elősegítené a Lisszaboni Stratégia sikerét. A Lisszaboni Stratégia nem fogja elérni célkitűzéseit, ha nem teszünk valós erőfeszítéseket a romák többségi társadalomba való beilleszkedésének elősegítésére. Az Európai Bizottság részéről tapasztalható erősödő politikai elkötelezettség, szakmaiságra épülő valós cselekedeteket, az európai romák beilleszkedését minden területen elősegítő, összefüggő kisebbség védelmi rendszer megalkotását kell, hogy eredményezze. Ebben a folyamatban az Európai Parlament a leginkább "kisebbség-orientált" intézményként, a civil szervezetekkel és a tagállamok kormányaival együtt az elsőszámú szövetségessé kell, hogy váljon. Az Európa Parlament "A romák helyzete Európában" címet viselő határozata reményeink szerint az Európai Bizottság és a nemzeti kormányok romákat érintő intézkedéseinek szakmai alapját fogja képezni. Végezetül köszönetet szeretnék mondani képviselőtársaimnak, tanácsadóinknak és a civil szervezeteknek, akik a határozat elkészítésében tevékenyen részvettek.






Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Ösztöndíj a cigány értelmiségért

  • A romák is a Fidesz-KDNP jelöltjeit fogják támogatni

  • Romagyilkosságok - Tíz éve történt a nagycsécsi támadás

  • A SOMNAKAJ NOVEMBERBEN UTOLJÁRA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

  • Ösztöndíj pályázat roma fiataloknak



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt