2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Bogdán Béla: "Különböző elképzelések vannak a problémák megoldására"
2005. 04. 13. 00:00

1949. június 8-án születtem Somogy megyében, Szenta községben, egy beás cigány családba. Anyagilag a nullától egy kicsit feljebb álltunk.

Úgy tudom, hogy a politika területén is dolgozott?

Igen. Hát nem nevezném politikának. Mondjuk azt, hogy Én kormánytisztviselőként kezdtem 90-ben az Antal József kormány idején, az akkori Nemzeti és Etnikai Kisebbségügyi Hivatal tanácsosa, majd főtanácsosa. Később lettem főosztályvezetője. Ez tartott 1996. január 20-ig.

Miért csak eddig?

Úgy döntöttem, hogy kiszállok az ügyből. Nem azok a dolgok valósultak, meg amiket akár a korábbi kormány meghirdetett, akár pedig amit egy roma értelmiségi elvárhatott volna az akkori kormánytól. Tehát visszafelé kezdett pörögni a történelem kereke, amit Én nem voltam hajlandó tekerni.

Mint tanár dolgozik e még?

Természetesen. 1994-ben kezdtem el itt tanítani először óraadóként, majd igazgató helyettesként, és 98-tól igazgatója vagyok a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskolának. Ja és még annyit, hogy jelenleg másodéves hallgatója vagyok a Pécsi Egyetem Romológia Tanszékének.

Hogyan definiálja a magyarországi cigányságot?

Hátrányos helyzetű etnikum. Mert, hogy ez a hivatalos státusza, és Én nem vagyok hajlandó ezen vitatkozni. Azonban épp most olvastam egy pályázati kiírást, amely arról szól, hogy a 1993. 07. 7-én kiadott 77-es számú Kissebségi Törvénytől eltérően nem sorolja fel a pályázat a magyarországi kisebbségek közé a cigány kisebbséget, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy a cigányok a Magyarországi Cigányokért Közalapítványhoz forduljanak ösztöndíj támogatásért. Ezt enyhén szólva diszkriminációnak tartom.

A Nemzeti és Etnikai Kissebségi Hivatalról van szó?

Igen.

Õk azt mondják, hogy ezt a feladatott átadták a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány hatáskörébe! És ők csak a levelező képzésre járó romáknak adnak ösztöndíjat.

Igen én is oda pályáztam csak ezt furcsának, találom. Szóval vagy a kisebbségek között vagyunk felsorolva és akkor jogtalan a kirekesztés, mert ez egyértelműen kirekesztés. Vagy ha nem, akkor át kell nézni azt a Kisebbségi Törvényt. Mert ilyen alapon nem hozhatunk létre Kisebbségi Önkormányzatokat, fővárosit sem és országosat sem. Tehát lehet választani, hogy magyarországi kisebbséghez tartozunk-e függetlenül attól, hogy mi az elnevezésünk, etnikum vagy nemzetiség. És akkor így egyféle elbírálás alá tartozunk. Vagy ha nem, akkor milyen elbírálás alá tartozunk, mert akkor nekünk kell csinálni egy új törvényt. Ami mondjuk a "Magyarországi Cigányok Törvénye" lesz, vagy bármi.

És miért vagyunk etnikum?

Mert nincs anya országunk, magyarázzák ők. És mert nincs jogi definíciónk.

Igen de sokan azt mondják, hogy a cigányok Indiából származnak!

Igen de ez hivatalosan nincs deklarálva. Igaz, hogy Ghandi tett egy kijelentést, amely arról szólt, hogy elismeri a világ cigányait, mint indiai népet, azonban ez írásban nem jelent meg. Valószínű, hogy szívesen vennék a világ cigányai, ha India tenne egy ilyen gesztust. Akkor ez a megállapítás révén azonnal hatályát veszítené az a kijelentés, hogy a cigányoknak nincs anyaországa. El nem tudok képzelni ma egy olyan népet, aminek ne lenne anyaországa. Mert akkor vagy egy van vagy minden ország anyaországnak tekinthető. Ez van. Azt mondom, hogyha nincs egy anyaországa egy népnek egy konkrét anyaországa, akkor bármely ország lehet anyaországa ilyen alapon. Mert, hogy nincs olyan nép ma, amely ne származna valahonnan. Vagy ha van, akkor azoknak valószínű, hogy nem a földön kell keresni az anyaországát, hanem a földön kívül. Én meg úgy gondolom, hogy ezt sem lehet kizárni csak nincsen rá bizonyíték. De már keresem őket. Fátyol Tivadar szerint különben is a beások azok ufók, mert az Isten sem érti a nyelvüket.

A Kisebbségi Törvényt Ön feltétel nélkül elfogadta, vagy voltak feltételei vagy módosítási javaslatai?

A szépséghibája a kérdésnek az, hogy annak idején az Én hivatalom adta ki a törvényt és így módomban sincs azt mondani, hogy nem. Azonban fenntartásaim ettől függetlenül vannak. Én akkor sem tartottam kiváló törvénynek, hanem törvénynek tartottam, amely idővel, a módosításokkal jóvá faragható lesz. Konkrét javaslatom is volt, amiben sajnos magamra maradtam, hogy egyedül nekem jutott eszembe, akkoriba, hogy a középszintet, vagyis a megyei testületeket létre kellene hozni. Ezért engem akkoriban az elnök úr kirúgott a további egyeztetésről még a drága többi kisebbségi testvéreim is akár romák akár nem romák eszük ágában se volt, hogy éljenek az alaklommal, lehetőséggel vagy az Én javaslatommal. Így aztán nem is került be a törvénybe. Én ennek ellenére a megyei egyeztetéseken és egyéb fórumokon mindenütt elmondtam, hogy nem érdekes erre mindenképp szükség van. Mégpedig azért, hogy egy települési Kisebbségi Önkormányzat csak a település cigány ügyeivel foglalkozzon és nem mással. Ugyanakkor egy megyén belül számos településen, ahol egyébként élnek cigányok sem szervezet nem volt, sem Cigány Önkormányzat. Itt ki az atya úristen látta el az érdekképviseletüket. Hát senki. Ha lett volna egy megyei testület az, elláthatta volna. Ezt nem értették meg. Ennek a fontosságát. Persze amikor eljöttem a hivatalból, akkor már rájöttek arra, hogy mi történt. De én ugye ezeken az egyeztetéseken elmondtam, hogy nem érdekes, mert lehet csinálni távhívásokat akár bejegyezve, akár bejegyzés nélkül. Csak ezek a megyei távhívások alkalmasak arra, hogy egy ilyen közvetítő szerepet lássanak el azokon a településeken, ahol nem alakult meg a Kisebbségi Önkormányzat, vagy nem volt szervezet sem. Ja és persze most napi renden van ez a törvényjavaslat, amely ezt a megyei képviseletet lehetővé tenné, megcélozná ezt a módosítást. De ezt már nem Én terjesztettem elő. Azóta rájöttek, hogy tényleg milyen jó volt, amikor ezt nem javasoltuk. Valószínű az is bennük volt, de ezt tényleg komolyan mondom, hogy nem nekik jutott eszükbe, hanem egy akkori főtanácsosnak.

Sokan azt mondják, hogy a Kisebbségi Törvény semmi olyan jogosítványt nem ad a romáknak, mint amit e törvény nélkül is megtehetnek. Így van ez?

Így igaz. Csak, hogy az nincs leírva. Ez viszont írva van. Tehát lehet mire hivatkozni konkrétan. A másik pedig az, hogy szerintem nem magával a törvénnyel van baj, hanem annak korlátaival. Tehát nincs megfelelő kompetenciája a törvénynek a tekintetben, hogy csak az oktatásra és a kultúrára terjed ki. Egy települési önkormányzatnak ezerszer szélesebb a hatásköre, tehát mindennemű üggyel, problémával foglalkozik. Ettől Önkormányzat. Én kíváncsi lennék, hogy egy Kisebbségi Önkormányzat mitől önkormányzat. Szerintem ettől a jogosítványától nem az.

Ön szerint mitől lenne Önkormányzat a Kisebbségi Önkormányzat?

Mondjuk, hogy ugyanolyan konzekvenciákkal bírnak a kisebbségi önkormányzatok, mint a települési önkormányzatok. És a népesség arányában kapnák meg a kvótákat. Tehát az anyagi fedezetet a problémák rendezésére, intézésére. Akkor lehetne elvárni azt, hogy megfelelő képen fejlődjön az adott településen a cigány kisebbsége. Különben nem. Különben az egyik utca lesz a sok közül, ha egyáltalán beszélhetünk utcáról, az egyik olyan része lesz a falunak, ahol egyébként cigányok élnek, de nem biztos, hogy a legfontosabb részen. Tehát mindig ilyen sokadlagos kérdés lesz, hogy oda mit váltunk be és mit nem. Így aztán nem lehet létrehozni a saját oktatási intézményrendszert. Bocsánat nevelési, oktatási intézmény rendszert. A pénz hiányában nem lehet vállalkozásokat beindítani. Nem lehet esetleg vállalatokat, üzemeket alapítani és még sorolhatnám még.

Most cigány vállatokról beszél?

Miért ne. Nem tipikusan. Én azt mondtam vállalkozások, amit mondjuk ők, kezdeményeznének. Tehát ez nem jelenti azt, hogy oda nem lehet felvenni másokat, mert, hogy oda alkalmas személyek kellenek. És ha nincs rá megfelelő cigány személy, akkor többségi személyt kell oda alkalmazni, akár a vezetésbe. De legyenek ott a cigány munkavállalók is. Méghozzá akár többségben is. Mindaddig, amíg ez nem valósul meg mármint az intézmény rendszerünk addig a padlón maradunk és nem is fogunk tudni, felállni.

A Kisebbségi Törvény kulturális autonómiát biztosít a romáknak. Van-e a cigányságnak kultúrája, és ha van melyek a legfontosabb összetevői?

Minden népnek van kultúrája. Függetlenül attól, hogy cigány vagy nem cigány. Maga a kérdés is rossz. Ezt komolyan mondom. Olyan nép nincs a világon, amelyiknek ne lenne kultúrája. Máskérdés, hogy az a kultúra milyen fejlettségű. Erre azt mondanám, hogy a Bantu négereknek is van kultúrája. De összehasonlítva egy nyugat-európai kultúrával éles különbségek vannak. Azonban nem jelenti azt, hogy a négerek azzal a kultúrával életképtelenek. Nagyon is életképesek, hiszen az adott környezethez, alkalmazkodtak. Míg egy nyugati szomjan halna azon a területen addig ők nyugodtan élnek, mert tudják, hogy kell keresni a vizet.

A cigányságnak van olyan kultúrája, ami fejleszthető, vagy átadható az utódoknak?

Persze.

Mire gondol?

Például a nyelv, a zene, az ének, a tánc. Egyáltalán minden olyan ősi foglalkozás, amiből egyébként évszázadokon keresztül megéltek a cigányok. Hol jól, hol nem jól. Az ősi foglalkozások közül azokra lenne szükség, amik még piacképesek. És van egy csomó ilyen. Az az igazság, hogy jelenleg csak részben foglalkoznak a romák az ősi iparágakkal, mert, hogy ezek a foglalkozások átkerültek a többségi társadalom birtokába.

Melyek ezek?

Mondok néhányat. Ugye a fával való foglalkozások a kosárfonás vagy úgy általában a fonással való tevékenységek. Vagy a fából készült tárgyak, meg kell nézni azt, hogy most ezt kik művelik. Ilyenek a kerítések a kanálgyártás. Meg voltam döbbenve a múltkor, amikor mutatták a tévében, hogy magyarországi magyarok gyártanak kanalakat ipari körülmények között külföldre. Döbbenetes. Egyszerűen megáll az eszem, mert, hogy ennek meg vannak a feltételei a cigányok között is. Kiválóan ismerik a fát, mint anyagot. Kiválóan tudják azt művelni. Mégis nem cigányok készítik a fakanalakat külföldiek számára. Még a gyújtóst is. Nem viccelek, még a gyújtóst is. Nem beszélve az összes többi termékről. Pedig ez lehetne egy nagyon jövedelmező iparág a romák számára. De ott vannak a kovácsoltvas dolgok, aminek nyugaton borzasztó nagy ára van ezt sem igazán a romák, művelik.

Egységes Ön szerint a roma kultúra?

Nem és nem is lenne szerencsés, ha egységes lenne. Miként nem egységes a magyar, a német, a francia kultúra sem. Nincsenek egységes kultúrák, hanem kultúrák vannak. Ettől szép, ettől változatosak a kultúrák. Ugye más fajta kultúrájuk van a beásoknak, más a romungróknak és más az oláhcigányoknak. Hát, ha most csak a zenét mondanám. Ugye a romungrók az éttermi zenét szolgáltatják, másrészt pedig a klasszikus zene egy részét. Ott vannak az oláhcigányok, akik a hagyományos flórklór zenét terjesztik. Ott van, még a beás zenei világ, ami jelentősen eltér mindkettőtől. Mégis színfoltok ezek és nem kárára, hanem előnyére van ezeknek a kultúráknak. Ugye ott vannak még a roma festők, fafaragók, írók, költők.

Az Országos Cigány Önkormányzat a kulturális érdekképviselet mellett politikai érdekképviseletet is ellát…

Hol az angol parlamentben!?

Tud-e pressziót gyakorolni a mindenkori kormányra, és ha igen milyen eszközökkel?

Nem is tudott és nem is fog tudni. Szóval, ha ilyen formában működik, akkor… Látni kell, hogy az OCÖ nyolc évig langyos vízben mártogatta a kezét. Semmi látványos dolog nem történt. Megvették, és drága pénzért újították fel a Gyömrői úti nem is, tudom, hogy minek nevezzem című épületet. Ami egy hatalmas méretekkel ott tátong üresen. Elvétve néha- néha van ott valamilyen műsor, ami hellyel-közzel látogatott vagy kevésbé látogatott. Ezeket a pénzeket másra kellett volna fordítani. Meg azt a székházat nem a város szélére kellet, volna kitenni ugyanúgy, mint a cigánytelepeket. Rögtön ez jut eszembe az OCÖ kulturális központjáról, hogy kirakták a falu szélére, a város peremére és sorolhatnám. Bosszantanak ezek a kérdések. Az, amit az OCÖ produkál az egyenlő a nullával. Úgy kezdődött a pályázat kiírása (már, mint az OCÖ. (a szerkesztő), hogy egyetemi végzettség, tíz éves szakmai gyakorlat, felsőfokú angol nyelvismeret és francia nyelvtudás. Ez volt a pályázati kiírás. Majd miután a kutya nem jelentkezett, mert ezek elég kemény feltételek. Én, aki népművelés-történelem szakos vagyok, Daróczí Ági, aki ugyancsak népművelés-történelem szakos senki nem jelentkezett. Arról volt szó, hogy megváltoztatják a pályázati kiírást és enyhítenek rajta. Ez nem történt meg, ha nem fű alatt kinevezték ezt a hölgyet, akinek a nevét sem tudom. Valami Kecskeméti vagy környéki az a nő és érettségivel rendelkezik. Hogy felsőfokú szakirányú képesítéssel nem kellett nekik senki sem, előkapartak valahonnan egy nőt érettségivel és kinevezték igazgatónak. Na ezért nem becsülöm sokra az ÖCO-t.

Tehát azt mondta, hogy nem tud nyomást gyakorolni a mindenkori kormányra az Országos Cigány Önkormányzat. De mégis mik volnának azok az eszközök, amelyekkel pressziót tudna gyakorolni a mindenkori kormányra?

Az Országos Cigány Önkormányzat, mint olyan erre nem alkalmas. Az Országos Cigány Önkormányzat az államigazgatás része. A nyomást nem az ÖCO-nak kellene gyakorolni, ha nem annak a civil önszerveződésnek, ami egyébként a kormányzat leépített. Leépített oly módon, hogy nem finanszírozza őket, például. Az a néhány társadalmi szervezet, ami finanszírozva van azok meg nem, veszik a fáradságot arra, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra. Ha nem a kapott pénzt csak elköltik. Pedig ezt párhuzamosan kellene csinálniuk. Miért nem igaz ez a nyugati demokráciára? Azért, mert az állam csak részben vagy egyáltalán nem is finanszírozza a civil önszerveződést. Önfenntartók. És ebben a tudatba bármikor, bátran bármilyen módon gyakorolhat nyomást a kormányzatra. Magyarországon valamennyi társadalmi szervezet függetlenül attól, hogy cigány, vagy nem cigány kormányfüggő. Pontosabban parlament és kormányfüggő.

Mi a véleménye a Roma Polgárjogi Alapítványról, mint szervezetről?

Ma szükséges. Ami egyébként olyan állapotot tükröz, amely nem hízelgő. Olyan országban, ahol komoly polgárjogi mozgalomra van szükség, azt feltételezi, hogy a többségi társadalom nem úgy viszonyul az adott kisebbséghez, mint ahogy azt akár a többségi értelmiségi, vagy a cigány értelmiségiek ezt elvárnák. Vagy akár ahogy az Európai Unió azt elvárná. Nyilván elég sok a diszkrimináció, a szegregáció, mondhatnám úgy, hogy a fajgyűlölet.

Kit tart Ön értelmiséginek?

Értelmiséginek azt tartom, aki papírforma szerint az. Tehát van diplomája. Azonban van egy kategória, ami arról szól, hogy vannak értelmes emberek. Nem feltétlenül szükséges felsőfokú végzettség ahhoz, hogy valaki olvasott, tájékozott legyen. Kiváló politikai meglátása legyen, alkalmas vezető legyen és sorolhatnám. Azonban Én úgy gondolom, hogy a partnerséghez már ez kevés. Elég ahhoz, hogy egy kisebb csoportot elvezessen de ahhoz már kevés, hogy egy bizonyos szint fölött tárgyalóképes legyen. Vagy elfogadják partnernek. Hiszen a máik fél szemében akkor válik partnerré, ha az annak tekinti. Most, ugye ha valakiről csak azt tudják, hogy egy társadalmi szervezet elnöke akkor még ez nem jelent semmit. Mert egy társadalmi szervezet elnöke bárki lehet. Független a végzettségtől. Ha viszont tudják azt, hogy az a vezető egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik, elbírálása, fogadtatása egészen más. Tudom, hogy ez rossz, de ilyenek az emberi reflexek, és ezekkel számolni kell. Én igényelném azt, hogy a jövő arról szóljon, hogy az ilyen cigány társadalmi szervezeteket egyre képzettebb személyek kezébe kerüljenek. Hiszen nyilvánvaló, hogy a kezdeti szakaszban ez nem volt megvalósítható, mert nem volt elegendő cigány értelmiségi réteg. Abban bízom, hogy bár ezek meg tanulták vezetni a szervezetett hellyel-közzel, még némi képen fel is vérteződtek valamennyire, mint akár egy tárgyalásra és még sorolhatnám. De azonban a jövő az, hogy a fiatal cigány értelmiségieket minél nagyobb számba be kell vonni ezekbe az önszerveződő körökbe, és belőlük kerülnek majd ki a tárgyaló partnerek.

A politikusok azok értelmiségiek?

Nem törvényszerűen. Mondjuk parlamenti képviselő az is, lehet, aki azt sem tudja, hogy létezik iskola. Az a lényeg, hogy a polgárok rá szavazzanak. Ettől a pillanattól kezdve, ha egy osztálya sincs ő parlamenti képviselő.

Az Országos Cigány Önkormányzat, mint legitim érdekképviseleti szervezet rész vesz-e a cigánysággal kapcsolatos döntésekben?

Az Országos Cigány Önkormányzat nem érdekképviseleti szervezet. Természetesen legitim mert, hogy választás útján alakult meg. Még hozzá ilyen négyszögletes választás útján. Megalakul a helyi önkormányzat, aztán lesz a közgyűlés. A közgyűlés megválasztja az ötvenhárom fős testületet. Az ötvenhárom fős testület meg megválasztja az elnökséget. Tehát ha úgy tetszik legitim. Azonban nem érdekképviseleti szervezet. Még nem is szervezet, hanem ez az államigazgatásnak egy szerves része. Mert, hogy benne van a nevében az önkormányzatiság. Az más kérdés, hogy nincsenek megfelelő kompetenciái. És nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel, mert nincs is szükség rá. Akkor kellene ezt növelni, ha kompetenciáit kiterjesztenék az élet minden területére, hiszen akkor nem csak oktatási és kulturális jogosítványai lennének. És az OCÖ-nek nem csak azzal kellene foglalkoznia, hogy házakat építsen, bár a házakban történik a kultúra. De azért nem ez a feladata az OCÖ-nek. Mert akkor sem az OCÖ nem tudja a feladatát, sem pedig az állam, aki adja a pénzt. Ez a véleményem. Itt kompetencia zavarokról van szó. Ha azzal a kerettel akarna élni az OCÖ vagy bármelyik alsóbb szervezet, hogy a kultúrát ápolja, akkor lehet támogatni az óvodáztatást, az oktatást ne agyisten felkészítést lehetne tartani a középiskolásoknak, hogy minél többen kerüljenek be a felsőoktatásba stb. Közösségi házakat kellene csinálni és olyan kulturális központokat, programokat, műsorokat lásd a televízióban. Ahol huszonhat percet adnak le, ami egy percet nem ér. Magyarországon huszonhat percbe intézik el a cigány kultúrát a televízióban. Egyébként még a Lagzi Lajcsiban megjelennek cigány előadók és nem cigány táncosok. Akik egyébként cigány táncot járnak. Mintha egyébként nem lennének olyan cigánylányok és fiúk, akik cigányul tudnak táncolni.

Azt mondja, hogy az Országos Cigány Önkormányzat nem lát el érdekképviseletet. Akkor ki azok a szervezetek, akik ezt a feladatott ellátják?

Hát igen. Mert kellene ellátni, mégpedig a civil önszerveződéseknek. Az OCÖ-t nem tekintem civil önszerveződésnek, mert ilyen alapon civil önszerveződések az önkormányzatok is. Még sem arról szól a történet, hogy az önkormányzatok mindenben odaadón követik a polgároknak az óhaját, sóhaját. Ha nem bizony néha ellen kell mondania, és olyanra kell költenie, amit nem szívesen látnak a polgárok. Hát nekik kell elvállalnia a felelőséget, nekik kell beosztani azt a pénzt, ami az adott településre jut. Még ha ez nem is népszerű.

Cigány önszerveződés van Magyarországon?

Van. Mint említettem egy kicsit meg van tépázva. Tehát már koránt sem olyan masszív, olyan erős, mint ami volt. És sajnos ezt kell elmondanom az önkormányzatokról is, mert hogy véleményem szerint borzasztóan alul finanszírozottak. Túl azon ,hogy mint említettem nincs igazi kompetenciájuk. De a Kisebbségi Törvény csak elő ír nekik bizonyos jogokat?

Ezt mondom. Hogyha nincs pénze az önkormányzatoknak, akkor mit épít belőle? Homokvárat? Nevelési és oktatási intézményt kellene létrehozni.

Ön most kimondott cigány iskolákra gondol?

Akár arra.

Ilyen iskolára feltétlen szükség lenne? Nem lenne ez így szegregált az iskola, hogy külön romáknak és külön a nem romáknak?

Nem. Az a szegregáció, amikor kívülről kényszerítenek rám valamit. Ha én ezt önként vállalom és csinálom, akkor ez mitől lenne szegregáció?

Hát netalán a nem cigányok gondolnák így!?

A nem cigányok gondoljanak azt, amit akarnak. Mert, hogy ilyen alapon szegregált a német a szlovák a horvát a szerb és sorolhatnám még milyen nemzeti iskolák. Valamennyi szegregált. Érdekes, hogy ez eddig nem jutott eszükbe. Csak a cigány iskolák a szegregáltak.

Mi a véleménye a cigányság hármas tagolódásáról?

Azt hogy létezik és nem is súrlódás mentesen. Mert ugye vannak úgynevezett előítéletek közöttünk is.

Ez a hármas csoport hierarchizálható?

Én azt mondom, hogy ha valaki akarja, megteheti. Én mindig egyenlőségjelet tettem közéjük. Olyannyira, hogy számomra csak cigány létezik. Létezik fehér cigány, szőke cigány, fekete cigány, lila, narancssárga. Egy a lényeg, hogy a kis vér mindannyiunkban benne van. Ezen belül meg, hogy ki mivel foglalkozik, milyen végzettsége van, sokadrangú kérdés. Itt az együvé tartozás a fontos és ennek a szellemisége, amit egyébként hiányolok.

Ön szerint melyik csoportnak van nagyobb identitás érzete?

A legerősebb az oláh cigányoknak. Õk a hagyományos kultúra őrzői. Õk viszik tovább a nyelvet, a folklórt, és még sorolhatnám. Ha szorosan az eredetiségre koncentrálnánk, akkor körülbelül második helyre sorolnám a beásokat és ugye, maradnának a romungrók. De azért ők sem szakadtak el teljesen a gyökerüktől. Tehát valahol a hétköznapokban ők is élnek egy fajta megváltozott roma kultúrát, ami a mai viszonyok mellett mégis még annak tekinthető. Településeken belül ők is ritkán szóródnak szét.

Ez megosztja a cigányságot?

Nem feltétlenül. Most azt mondom, hogy ugye a beások és a romungrók azt, mondják, hogy az oláhcigányok "verik a nyálukat", hogy ők beszélik a nyelvet, őnáluk élő a folklór stb, stb. Ami nem feltétlenül igaz, mert mint említettem a beások is beszélik a nyelvet csak az más. És sokkal kevesebben vannak. Én azt mondom, hogy 20-25%-a a cigányoknak beszéli a nyelvet, mert azért nagyon sokan vissza tanulják azt. Ettől a pillanattól már az rá tartozik, hogy milyen cigánynak vallja magát. Én úgy gondolom, hogy azok a romungrók, akik nem beszélik a nyelvet és mellesleg a kultúrájukkal is, elkülönülnek az oláhcigányoktól.

Tehát az a romungró, aki úgymond visszatanulja a nyelvet és ápolja a cigány kultúrát az oláhcigánnyá, válik?

Nincs kizárva. Valaki attól válik romungróvá, hogy ezeknek az ismérveknek nincs a birtokában. Tehát itt a közös nevező a cigány. Ezen belül vannak, akik megőrizték a nyelvet és vannak, akik nem.

Létezik-e a csoportok között a cigánykérdés megoldását illetően a roma politikai szférában alá-, fölé-, mellérendeltségi viszony?

Valószínű, hogy igen. Nagy a valószínűsége, hogy bizonyos csoportok előjogot tartanak fel maguknak. De ezen belül inkább a foglalkozások és a nyelvi különbségek határozzák meg a különböző csoportokat. Ilyen alapon ugye a politikai érdekek is megegyeznek. Nyilván való, éppen ezekből fakadóan bizonyos területeken mindenkinek más lesz az érdeke. De a jelenlegi helyzeten mindenképpen változtatni kell és ezekben a kérdésekben meg kell, találni a közös pontokat. Tehát a problémákat fontossági sorrenbe kellene tenni. Mert ha nem tesszük ezek csak halmozódnak. Ilyen például a foglalkoztatás. Pénz nélkül nem lehet gyerekeket iskolába küldeni.

Ön szerint miért nem egységes a roma értelmiség a cigánykérdés problémájának megoldásában?

Mert különböző elképzelések vannak a problémák megoldására. Ami egyébként nem feltétlenül rossz. Ha mindenki a saját területén nyomul előre és a jobbításra törekszik, akkor ezek valahol mégis csak találkoznak.

Mi a véleménye a nyelvi asszimilációról?

A nyelv elhalása az egy iszonyatos dolog. Ami feszültség van cigány és cigány között az ebből, fakad. A Magyarországi cigányság közel hetven százaléka nem beszéli a nyelvet. A nyelv visszatanulása az egy nagyon nehéz dolog. Igaz már erre is vannak megoldások, de a cigánycsaládok nagytöbbsége a nyelvtanfolyamok költségét nem tudják megfizetni.

Hogyan értelmezi a magyarországi cigányság integrációját?

Ez egy kiváló dolog lenne. Azonban mindig akadnak a cigány társadalomnak olyan elemei, akik így próbálnak kihátrálni a saját fajtájukból. Még azon az áron is, hogy ettől függetlenül a környezete őt továbbra is cigánynak tartja. Egyébként minden területen szerencsés lenne az integrálódás. Ez az egyetlen járható út, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy partnerei, vagy egyenrangú tagjai lehetnénk a magyar társadalomnak.

A cigánykérdés megoldását illetően ön a szociális vagy etnikai megközelítésnek ad prioritást?

Én egyiknek sem. Ezt a kérdést sem szociális, sem etnikai megközelítésben nem lehet megoldani. Ez sokkal bonyolultabb annál. Itt a szociális rész csak egyike a megoldásoknak. Ezt a kérdést vagy kompletten megtudjuk oldani, vagy sehogy. Ebben a világban az az egyetlen ismérv, hogy vagy versenyképes vagyok vagy sem. Vagy el tudom adni magam vagy sem. És teljesen mindegy, hogy mit tudok, eladni csak eltudjam, adni. Ha ez a kultúrám, akkor azt adom el. Ha a manuális képességem nagyon jó, akkor azt adom el.

Hogyan értékeli a rendszerváltás kormányainak kisebbségpolitikáját, és ezen belül a cigány politikáját?

Erről nem nyilatkozom, mert én is ebben dolgoztam.

A Kisebbségi Törvény miatt?

Nem hanem Én négy évig az voltam aki kormányzati szinten ezt befolyásolhatta. Ez tény és való. De én azt mondom, hogy nem azért nem mondok semmit, mert nem lenne mit. Hanem úgy értékelem, hogy nagyon sok mindent tettem, de koránt sem tettem, mert nem tehettem mindent, amit szerettem volna. De azért hosszú listát lehetne alkotni mindarról, ami Antal és az azt követő kormány alatt történt. Tehát nincs mit szégyellnem más kérdés az, hogy nem lehetett a teljességre törekedni, mert nem mindig egyezett meg az én akaratom a kormány akaratával. De azért látni kell, hogy ebben az időben volt a legtöbb tervezet, ebben az időben jelent meg a Kisebbségi Törvény stb.


2002-05-28.