"A bentlévő igényeket (...) haladék nélkül fizessék ki" - mondta Kolompár Orbán, aki szerint nincs jogalapja egyetlen elutasításnak sem.
"A bentlévő igényeket (...) haladék nélkül fizessék ki" - mondta Kolompár Orbán, aki szerint nincs jogalapja egyetlen elutasításnak sem.
Hozzátette, nem tudják, milyen szempontrendszer alapján utasítanak el igényeket.
"Nekünk nagyon fontos, hogy ha beérkezett tízezer igény, mind a tízezer igényt a MAZSÖK, az osztrák kárpótlási alap elégítse ki" - mondta Kolompár Orbán, megjegyezve, nincs információjuk arról, mennyi igény érkezett a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványhoz (MAZSÖK), abból mennyit fizettek ki és mennyit utasítottak el.
A MAZSÖK közreműködésével történtek a kifizetések, az alapítvány vállalta a kárpótlás feltételeinek és igénylésének közzétételét - tette hozzá.
AZ OCÖ elnöke elmondta: a MAZSÖK 2003 júniusában arról tájékoztatta, hogy a rendőrség igényléseket foglalt le az alapítványnál. Ekkor már ötezer igényt benyújtottak - mutatott rá.
Mint mondta, a kárpótlás körül kialakult botránynak áldozatául válik a magyarországi roma társadalom. "Megtépázzák, meghurcolják a magyarországi roma társadalmat" - fogalmazott.
Kolompár Orbán hangsúlyozta: "bocsánatot kellene kérnie a magyar államnak, a külföldi államoknak a magyarországi roma társadalomtól".
Az osztrák és a magyar kormány között 2000-ben létrejött megállapodás alapján az Osztrák Megbékélési Alapon keresztül a második világháború idején Ausztriába kényszermunkára hurcolt magyar állampolgárok kaphatnak kárpótlást.
A kifizetések a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány közreműködésével történtek; az alapítvány vállalta a kárpótlás feltételeinek és igénylésének közzétételét, a formanyomtatványok kiadását, a beérkezett igények feldolgozását, valamint azok továbbítását a megbékélési alaphoz.
Polt Péter legfőbb ügyész tavaly novemberben, az illetékes parlamenti bizottság előtt fontos tényként emelte ki, hogy bizalmi elven működött a kárpótlás. "Ez azt jelentette, hogy nem álltak rendelkezésre olyan dokumentumok, amelyek írásban egyértelműen bizonyították volna: ki, mikor, hogyan szenvedett fogva tartást (...) az adott időszakban" - mutatott rá.
Elmondta: a kárpótlást tanúk által megerősített nyilatkozattal lehetett kérni. Az igénylőnek a nyilatkozatban azt kellett feltüntetnie, honnan hurcolták el, hol kényszerítették munkavégzésre, és ez mennyi ideig tartott. "A tanúknak az igénylőlapon és a tanúnyilatkozatokban közölt állításokat kellett az aláírásukkal megerősíteni, amit közjegyző, vagy a cigány kisebbségi önkormányzat képviselője hitelesített".
Polt Péter közölte: tudomása szerint az osztrák kormány mintegy kétezer igénylőre számított, azonban a kárpótlást körülbelül tízezer ember kérte. Az igénylések nagy száma gyanút keltett, és a MAZSÖK 2003-ban felfüggesztette a kifizetéseket - tette hozzá.
Mint elmondta, miután újra meghirdették a kárpótlást, az igénylők száma nem csökkent, "így mintegy 2000 zsidó származású áldozattal együtt 7200-7300 személy kapott összesen kárpótlást".
A kárpótlás összege átlagosan egymillió forint körül mozgott - fűzte hozzá.
Polt Péter kiemelte: a megindult nyomozások szerint "a MAZSÖK tételesen nem ellenőrizte, még gyanúra okot adó esetekben sem a cigány önkormányzati elnökök, illetőleg hitelesítők aláírásával, pecsétjével igazolt nyilatkozatok (...) valóságtartalmát, hanem továbbította az igényléseket".
Zoltai Gusztáv, a MAZSÖK társelnöke tavaly decemberben, szintén a parlamenti bizottság előtt azt mondta, a közalapítvány nem volt jogosult a kérelmek elbírálására, ellenőrzésére, az előkészítésben vett részt, és a kifizetéseket bonyolította le az államközi megállapodás alapján.
