Kedden írják alá a romák integrációját elősegítő intézkedések nemzetközi feladatvállalását a résztvevő államok képviselői a bolgár fővárosban.
Február másodikán Szófiában ünnepélyes megnyitóval hivatalosan is elkezdődik a Roma Integráció Évtizede Program. A ceremónián az érintett államok legmagasabb szintű vezetői mellett a program finanszírozói: a Világbank, a Nyílt Társadalmi Intézet (OSI), valamint az Európai Uniós Bizottság képviseltetik magukat és hitelesítik aláírásukkal szándékukat, mely szerint hathatós lépéseket tesznek a jövőben a romák társadalmi és gazdasági hátrányainak megszüntetése érdekében.
Magyarországot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Göncz Kinga az Ifjúsági, Családi, Szociális és Esélyegyenlőségi miniszter, Teleki László az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi minisztérium politikai államtitkára, Daróczi Gábor az Oktatási Minisztérium hátrányos helyzetű és a roma gyerekek integrációjáért felelős miniszteri biztosa, a Miniszterelnöki Hivatal egyik politikai államtitkára és egy roma civil delegáció képviseli.
A négy prioritás - egészségügy, oktatás, foglalkoztatás és lakhatás - köré csoportosuló nemzeti cselekvési tervek finanszírozása az egyes országok költésvetéseire épül, amelyet a Világbank valamint az OSI egészít ki újabb forrásokkal.
A kormányszóvivő közölte: a nemzeti cselekvési tervet nyáron fogadhatja el a Parlament, miután nyílt társadalmi vitában egyeztették azt roma civil szervezetekkel.
A kományszóvívő Batiz András súlyos problémának tartja, hogy "Magyarországon ötvenszer kisebb az esély arra, hogy egy roma diák diplomához jusson, és tíz évvel kevesebb a romák várható átlagéletkora. Sok feladat van, ugyanakkor idén a tavalyinál egy milliárd forinttal több jut a roma ügyekre.
Az "Évized Program" Magyarországnak a cselekvési tervek megvalósítása mellett egy fontos feladatot is jelent azáltal, hogy a Roma Oktatási Alap operatív irányító tevékenysége magyar székhelyű lesz, így hazánk éves szinten 43 millió dollárt ítélhet oda a résztvevő országok oktatásfejlesztési programjaira. Az Alap Magyarországra kerülését azért is üdvözli a kormányszóvivő, mert a kiemelt fejlesztésre váró területek közül is a legfontosabbnak tekinthető szerinte az oktatás romákra vonatkozó reformja. Elmondta: "itt a legégetőbbek a problémák, a homogén cigányosztályoktól kezdve az indokolatlanul enyhe fokban fogyatékosnak minősített, gyerekekkel bezárólag. Hihetetlennek tartom, hogy míg az Európai Uniós országokban a 14 év alatti gyerekek 2-2,5%-a minősül fogyatékosnak, addig Magyarországon a gyerekek 5,3%-át nyilvánítja fogyatékosnak a rendszer. Azt pedig egyáltalán nem tartom valószínűnek, amelyet egy 1998-ban végzett vizsgálatban olvastam, miszerint Borsod megyében az eltérő tantervű iskolába járó gyerekek több mint 94%-a roma. Nem a vizsgálat hitelességét vonom kétségbe, hanem a tényt. Erre persze indult program, amely bebizonyította, hogy rengeteg roma gyerek nem fogyatékos, őket vissza is helyezték általános tantervű osztályokban."
A romák teljes körű társadalmi és gazdasági integrálása azonban minden erőfeszítés ellenére lassú folyamat. "Ebben az ügyben egyszerre nem lehet minden problémát orvosolni, annyi a tennivaló. Az azonban fontos, hogy tavaly 10 milliárd forintot költöttek a roma foglalkoztatás javításra, valamint a kormány 2004-ben elfogadott egy komplex csomagot, amely kiterjed azokra a területekre, amelyről a Roma Évtized program is szól. A 2005-ös költségvetésben jelenik meg először a telepeken élő romák integrálását elősegítő intézkedésekre elkülönített nyolcszázmillió forint" - sorolta a teendőket a kormányszóvivő.
Az Évtized programmal kapcsolatban Batiz András azt is fontosnak tartotta, hogy összehangolt tájékoztatást kapjon a többségi társadalom. A magyar kormány már a programot megelőzően hatékony kommunikációba fogott, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi minisztérium szervezte "Összetartó Társadalomért" kampány keretei között. Ezzel kapcsolatban a kormányszóvivő elmondta: "az első lépcsőn már túl vagyunk, többségében uniós pénzeket felhasználva, televízióban és plakátokon megjelenő társadalmi célú hirdetések hívták fel arra a figyelmet, hogy milyen nagyok a romák és nem romák esélyei közötti különbségek. A következő lépésben a kampány már a megoldási javaslat felé kanyarodik, majd oktatási programok indulnak kísérleti jelleggel. Ezek egymásra épülnek, és egymást erősítik. A Roma Évtized célkitűzései pedig egybeesnek a kormány, romák integrációját elősegítő elképzeléseivel."
Batiz András hozzátette: "a program legfontosabb célja a plusz pénzek bevonása mellett a tervek megvalósítása. A Roma Integráció Évtizede Program közösen átgondolt lehetőségei adnak esélyt arra, hogy olyan megoldások is kimunkálásra kerüljenek, amelyekre az egyes országok egyébként nem gondoltak. A nyolc országban legalább 5 millió roma életminőségén, esélyein kell javítani, hogy a kirekesztettségből a többségi társadalom hathatós segítségével törhessenek ki."
A Roma Integráció Évtizede Program a "Romák a bővülő Európában. A Jövő kihatásai" című 2003. júniusában lezajlott konferencia eredménye, amelynek vendéglátója a magyar kormány volt. A program 2005-2015 között zajlik majd, melynek folyamán a résztvevő országok (Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Szerbia-Montenegró, Horvátország, Macedónia, Magyarország) saját gazdasági, szociálpolitikai terveikkel valósítják meg integrációs politikájukat a romák társadalmi és gazdasági helyzetének javítása érdekében. A Roma Integráció Évtizede Program a nemzeti romastratégiák összehangolását, közös alakítását, akciótervek kidolgozását és folyamatos ellenőrzését, a romaügynek való nagyobb figyelem szentelését jelenti. A program négy fő területre koncentrál majd, melyek az oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy. Továbbá a program középpontjában állnak még a szegénység, diszkrimináció, valamint a nemek közötti társadalmi egyenlőség cselekvési területek.
