2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Roma vezetők ellenzik a kecskeméti barakkfelszámolási eljárást
2005. 01. 27. 00:00

Kovács István és Bódis Klaudia három gyermekükkel próbálnak emberi körülményeket teremteni az egyik hajlékban.

Agócsné Karádi Olga, a kecskeméti Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője elmondta, "azzal egyetértünk, hogy a barakkot fel kellett számolni, mert megérett rá, de az elvekkel, ahogy történt a felszámolás, azzal nem értünk egyet, és ezért fordultunk az ombudsmanhoz".

A polgármester szerint a lakók dönthettek

Szécsi Gábor, Kecskemét polgármestere az önkormányzat lakás-rehabilitációs programjáról az MTI-nek elmondta, erre 3 év alatt 130 millió forintot költött a város saját költségvetéséből, és 65 roma családnak biztosították a lehetőséget, hogy a barakklakásoknál lényegesen jobb körülmények közé kerüljenek.

"Két megoldás közül választhattak: vagy bérlakás formájában csereingatlant fogadnak el, tehát egy olyan bérlakást, amelyet a barakklakásért cserébe felkínáltunk, vagy a felkínált másfél millió forint készpénzt választhatták, mely segítséget adhatott lakásgondjuk megoldásához" - tette hozzá a polgármester.

Hangsúlyozta: egy a lényeg, hogy ők dönthettek, s akik cserelakást kértek, jobb körülmények közé kerültek.

Beszámolója szerint január 17-én az idei lakásgazdálkodást vizsgálta az illetékes bizottság, és a városban még meglévő, barakkszerű lakások felszámolásának folytatását fogadta el.

Szécsi Gábor azonban nem tartja valószínűnek, hogy Kecskeméten ebben az évben folytatni tudják a programot.

"A költségvetésben pillanatnyilag erre nem látok fedezetet, esetleg pályázati pénzek segítségével tudnánk folytatni a lakás-rehabilitációt" - tette hozzá a polgármester.

A lakásbizottság ülésén elfogadott anyagban a Szultán utcai, több mint húsz romacsalád lakhelyéül szolgáló telep felszámolása is szerepel.

Terepszemle

Az MTI tudósítója megnézte a telepet, ahol garázsokban és egyéb melléképületekben kialakított "lakásokban" élnek 3-4 gyermekes családok.

Kovács István és Bódis Klaudia három gyermekükkel próbálnak emberi körülményeket teremteni az egyik hajlékban. A önkormányzati bérlakásként nyilvántartott építményben a falon kívüli elektromos vezetékek és a beázott födém miatt életveszélyes élni.

Bódis Klaudia megmutatta a lakás bérleti díjának befizetéseit igazoló számlákat az elmúlt évekből, melyek összességében több mint százezer forintot tesznek ki.

"Egy ideig fizettünk, de semmit nem javított a lakáson az önkormányzat ingatlanait kezelő cég, ezért egy idő óta nem fizetjük a díjat" - tette hozzá a fiatalasszony.

"Erre azzal büntetnek minket, hogy nem ürítik a derítőt, és minden az udvarra és az épület egyik nem használt helyiségébe folyik" - panaszolja a roma asszony.

A szemben lévő lakásban Kovács István testvére és élettársa lakik. Pár hét múlva érkezik a negyedik gyermek.

Dorogi Anett, a szülés előtt álló fiatalasszony kijelentette, hogy szeretnék, ha az önkormányzat segítségével egy normális lakásba költözhetnének, ahol "nem kellene attól félnünk, hogy a lakásban az egerekkel, az udvaron meg a patkányokkal kell együtt élnünk" - mondta.

A megkérdezett telepiek elégedetlenek a kisebbségi vezetőkkel

Mindkét család tagjai egybehangzóan állították, hogy ismerik a helyi cigány önkormányzat elnökét, de a múlt nyáron látták utoljára.

Horváth Aladárnak azt üzenték, hogy a lakások felújításához korábban kellett volna segítséget nyújtania, de eddig egy lépést sem tett ezért.

Az MTI tudósítójának elmondták, hogy nem pénzt, hanem bérlakást szeretnének kapni.

"Mindegy, hogy a város melyik részén kapunk lakást, mert mindenütt lehet iskolát és orvosi rendelőt találni a közelben" - mondta Dorogi Anett élettársa, Kovács László.

"Itt mindenki azt szeretné, ha felszámolnák a telepet, de nem lenne jó, ha a roma családok egymás mellett kapnának lakást" - tette hozzá.