Polt Péter szerint a fokozott ügyészi felügyelet alatt folyó nyomozások jelenlegi állása alapján nem lehet megbecsülni a bűncselekmények számát.

Az ország tíz megyéjében és a fővárosban indult vizsgálat a II. világháborús roma üldözötteknek nyújtott kárpótlással kapcsolatos csalási ügyekben. Polt Péter legfőbb ügyész az országgyűlés roma kárpótlási ügyeket vizsgáló ad hoc bizottságát tájékoztatta az Osztrák Megbékélési Alap által nyújtott jóvátételi pénzeket érintő visszaélésekről.

Tipikus elkövetési mód

A 2000 októberében megkötött osztrák-magyar államközi a bécsi székhelyű szervezet megállapodás alapján a kétezer zsidó származású egykori áldozatnak nyújtott kárpótlást. A Megbékélési Alap a romákkal együtt eddig 7200-7300 személynek fizetett ki a - háborús kényszermunka típusa szerint három különböző kategóriába sorolt - jóvátételi pénzt, az igénylők átlagosan 1 millió forint körüli összeget kaptak - idézte az Index adatait Polt Péter. A legfőbb ügyész elmondta, hogy a bizalmi alapon zajló kárpótlási processzusban az első probléma akkor jelentkezett, amikor a történészi becslések szerint várható legfeljebb 2 ezer károsult helyett több mint 10 ezren adtak be igénylést.

Az első feljelentés 2003-ban, Püspökladányban érkezett a rendőrségre: az egyik igénylő tett feljelentést egy csoport ellen, akik megszervezték a számára kárpótlási kérelem beadását, majd a megítélt összeg jelentő részét elvették tőle.

Polt Péter szerint az eddigi adatokból kiderül, tipikus elkövetési mód volt, hogy egymással érintkező, információkat egymásnak átadó csoportok idős, sok esetben nem is roma származású embereket kutattak fel, és felajánlották nekik a kárpótlás megszerzését.

Nem lehet megbecsülni

A legfőbb ügyész elmondta, hogy a püspökladányi esetet követően a hajdú-bihari ügyészség kérésére elvi állásfoglalást adott ki, amelyben leszögezte, hogy az ügyekben az Osztrák Megbékélési Alap tekintendő sértettnek, a hamis kérelem benyújtója esetében pedig általában csalás és okirat-hamisítás vádja áll meg. Polt Péter elmondta, hogy az ország 10 megyéjében és a fővárosban indult összesen 13 nyomozás, vádemelési szakaszba pedig négy helyen, Veszprém, Vas és két esetben Zala megyében jutott az ügy.

Bírósági ítélet eddig egy helyen, Nagykanizsán született, az az ügy azonban a legfőbb ügyész szerint nem tekinthető tipikusnak az ismertté vált esetek alapján. A legfőbb ügyész információi szerint eddig kilenc roma önkormányzati elnök vagy képviselő érintettsége vetődött fel az ügyekben. Õk sok esetben nem részesei közvetlenül a csalásoknak, hanem a lehetőségeket ismertették, és információkat adtak az elkövetőknek. Polt Péter az Index kérdésére elmondta, hogy jelenleg néhány száz igénylés került a bűnüldöző szervek látókörébe, a bizalmi elvre épülő rendszer miatt viszont nem lehet megbecsülni a csalások nagyságrendjét.