HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Mit ér a diplomás, ha cigány?

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  cigány, roma
2004 Október 04    Forrás: Délmagyarország Online


Ez a cikk archív

Hat apátfalvi cigány fiatal tanul egyetemen vagy főiskolán az idei tanévtől. Közülük ketten már dolgoztak is azért, hogy most több mint negyven helybeli általános és középiskolás fiatal kapjon ösztöndíjat - jó tanulmányi eredményért. A példának - ha jó, ha rossz - ebben a közegben nagy a hatása. Sok múlik azon, hogy a diplomások zöme valóban el tud-e majd helyezkedni.

Hirdetmény

Elit nélkül nincs fejlődés - idézi kedvencét, Bibó Istvánt az egyik apátfalvi cigány fiatal, amikor arról beszél, mi a szerepe ebben a közegben a megszerzett diplomának. Az idei tanévtől hat apátfalvi cigány fiatal jár főiskolára vagy egyetemre. Ez nagy szám: Apátfalván háromszáznyolcvanan vallják magukat cigánynak, ez az összlakosság tíz százaléka.

A jó ösztöndíj: ösztönöz

Bár egyszerre ilyen sok továbbtanuló korábban nem volt, ez az eredmény nem előzmény nélküli: a helyi cigány kisebbségi önkormányzat már a kilencvenes évek elején kihasználta az ösztöndíj adta lehetőségeket. Károlyi Sándor elnök arról beszél, hogy akkoriban alig lehetett néhány cigánygyereket találni, aki elérte volna a küszöböt: a 3,5-ös átlagot. Ma - hála az összes eddigi kormánynak is - több mint negyvenen kapnak ösztöndíjat a faluban, közöttük általános iskolások, Makóra járó középiskolások, s a hat hallgató. A Magyarországi Cigányokért Közalapítványon keresztül megpályázható segítség nem a diák szociális helyzetét, hanem tanulmányi eredményét veszi alapul. Szerencsére, véli Károlyi. Így ugyanis azt mondhatják a diáknak: nem a pénz a fontos, amit a jó bizonyítvány fejében kaphat, hanem a boldogulás lehetősége.

A kisebbségi önkormányzat korrepetálást szervez a gyöngébben tanulóknak, és tesz azért is, hogy minden óvodáskorú cigány gyermeket beírassanak az óvodába. Bár ötvennégy évesen maga is beül az iskolapadba, Károlyi Sándor azt vallja, a jövő a fia korosztályáé és a diplomás fiataloké. Ifjú Károlyi Sándor, amellett, hogy önkormányzati képviselő, s a kisebbségi önkormányzat referense, családapa, s pedagógia szakon tanul. Ő, és a másik referens, a szociális munkát vállaló Nagy Zoltán is a hatba tartozik, de ők már szinte "öregek". Rajtuk kívül Károly Gábor, Károly Melinda, Nagy Kitti és Nagy Nándor tanul felsőoktatási intézményben.

Nándor a szegedi egyetemen informatikát tanul, ebben a szakmában is szeretne elhelyezkedni, komolyan jelenti ki: semmiképp sem szeretné itt hagyni Magyarországot. Kitti a szarvasi Tessedik Sámuel főiskola levelező hallgatója, óvónő lesz, és mivel már dolgozik is a helyi óvodában, tudja, türelme is van a gyerekekhez, nem csak szereti őket. Azt mondja, nagyon nehéz helyzetbe kerülne, ha nem kapná meg azt a hatvanezer forintot félévente.

A fiatal Sándor házában beszélgetünk: a falakon a házigazda festményei, odabenn, a gyerekek szobájának falán térképek a történelmi Magyarországról; Sándor később történelmet is szeretne tanulni az egyetemen, most viszont azért tanul, hogy segíthessen.

Törődésre lenne szükségük

- Sokan mondják, nem igaz, hogy nincs cigány értelmiség, hiszen ott van Bangó Margit, Zsigó Jenő, Daróczi Ági, Horváth Aladár, és mind elismert szakemberek. Ez igaz. Ők azonban még nem egy értelmiségi réteg tagjai, hanem kivételek - mondja Sándor. - A cigányságnak nem csak rájuk, hanem diplomás emberek tömegére van szüksége. Aki tanul, az idővel egyre ritkábban érzi a megkülönböztetést is.

Zoltán arról beszél, hogy amikor az iskolák is versenyhelyzetben vannak, sok helyen egyre kevesebb figyelem jut azoknak, akiknek - családi hátterük miatt - nagyobb törődésre lenne szükségük.

Magántanulók a süllyesztőben

- Egyre több diákból lesz magántanuló, főleg falun. Ha ezt a szót halljuk, többségünk arra gondol, hogy a tehetős szülők tanárt fogadnak a gyerekükhöz - mondja Zoltán. - A gyakorlatban ez másképp fest. Amikor kiderül az iskolában egy gyerekről, hogy nehezen kezelhető, az igazgató behívatja a szülőt, és javasolja, legyen a gyerek magántanuló. Ez azzal jár, hogy csak vizsgáznia kell bejönnie félévente, egyébként maradhat otthon, legalább nem balhézik az iskolában. Persze a vizsgán megbukik, mert otthon nem tanul. Aztán előbb-utóbb betölti a tizenhatot, és kész. Nem szabad hagyni, hogy ez a jelenség még jobban elterjedjen.

Szóval, a tanulás a legjobb gyógyszer a diszkrimináció ellen. Sándor és Zoltán azt mondja, igazán akkor válik majd el, hogy az a munka, amit a kisebbségi önkormányzat Apátfalván elkezdett, mennyire hasznos, ha a diákok megkapják a diplomájukat. Nem mindegy, hogy tényleg el tudnak-e helyezkedni, vagy úgy járnak, mint az a fiatal diplomás, aki közmunkára jelentkezett egy önkormányzatnál, s elküldték árkot nyesni, miközben a jelentkezők közül fölvettek hivatali munkára egy középfokú végzettséggel rendelkezőt, aki nem cigány. Mert a példának - ha jó, ha rossz - ebben a közegben tényleg nagyon nagy a közösségformáló ereje.

Másrészt - teszi hozzá Zoltán - a diplomás minimálbér még mindig nagyobb, mint a sima, s még mindig jobb, ha a gyerek tanul és elmegy máshová, mint az, ha nem tanul, csak várja a napszámot.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Ösztöndíj a cigány értelmiségért

  • A romák is a Fidesz-KDNP jelöltjeit fogják támogatni

  • Romagyilkosságok - Tíz éve történt a nagycsécsi támadás

  • A SOMNAKAJ NOVEMBERBEN UTOLJÁRA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

  • Ösztöndíj pályázat roma fiataloknak



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt