Mintegy 3 ezer ember kapott védőoltást két kelet-magyarországi településen, miután az elmúlt közel fél év alatt Alsózsolcán és Hajdúböszörményben összesen 65-en betegedtek meg hepatitis-A vírustól.
Fertőtlenítő kézmosással kezdték a tanévet az alsózsolcai általános iskolába és óvodába járó gyerekek. Az óvintézkedésre azért volt szükség, mert a Miskolc melletti településen az elmúlt néhány hónapban megugrott a hepatitises megbetegedések száma. A megelőző akció a múlt héten tovább folytatódott: több mint ezer iskolás és óvodás gyereket vittek szüleik a rendelőbe, hogy megkapják a legalább tíz évre szóló védettséget biztosító oltóanyagot a járvány ellen. Zsíros Sándorné, Alsózsolca polgármestere szerint a megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) augusztus elején jelezte az önkormányzatnak, hogy van néhány megbetegedés, de közölték: nincs járvány. Az újabb esetek láttán aztán az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) térítésmentesen biztosított 1100 adagnyi oltóanyagot az alsózsolcaiaknak (a gyógyszertári ár 3350 forint, az oltást hat hónap múlva meg kell ismételni, hogy teljes legyen a védettség).
„A betegek környezetében a szükséges járványügyi intézkedések idő szerint megtörténtek" - közölte az ÁNTSZ. Az oltás napján a helyi rendelő előtt toporgó szülők némelyike szerint viszont már korábban el kellett volna rendelni a védőoltást, mert az első megbetegedéseket tavasszal jelentették a település határában lévő Tanya nevű cigánytelepről, amelynek legszélső utcája alig 20 méterre van a szemétteleptől. Ezt várhatóan felszámolják a közeljövőben: futballpályát és játszóteret építenek a helyére abból az 1 millió forintból, amit pályázaton nyert a falu és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat. Addig is veszélyforrást jelent a Tanya, amelynek utcáiban csatorna és vízvezeték van ugyan, csakhogy az itt élő mintegy hatszáz roma közül kevesen csatlakoztatták lakásukat a közművekre, többségük az utcák végében található öt közkutat használja. A környéken főleg udvari árnyékszékeket használnak az emberek, ami még a nagyobb gyerekek számára is veszélyes, ugyanis bele lehet esni, ezért az ott lakók a kisebbeknek azt tanácsolják, használják inkább a vécék környékét, ami alighanem a megbetegedések egyik oka.
Az OEK járványügyi osztályán elmondták: az elmúlt évek statisztikája alapján Magyarországon a hepatitises májgyulladásos járványokat nézve csökkenés figyelhető meg. Az 1990-es évek elején évente átlagosan 2500 volt a megbetegedések száma, ez 2003-ra 797-re esett vissza (a számok a hepatitis A, B és C variánsai által megtámadottakat egyaránt tartalmazzák). A csökkenés okát elsősorban a higiéniás helyzet javulásában látják, de bizonyára közrejátszik az is, hogy a korábbi években beadott védőoltások 10-15 évre védelmet nyújtanak. A hepatitis-A-s megbetegedés 2003-ban 556 volt, ebből 389 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Egy másik jellemző adat szerint országosan 100 ezer emberre 5,5 megbetegedés esik, míg Borsod megyében 52,3.
Gond más megyében is akad. Mint a közelmúltban kiderült, Hajdúböszörményben is április végén kezdődtek az első megbetegedések (HVG, 2004. szeptember 11.). A gócpont a főleg romák által lakott Bolyai utcai sorházak egyike volt. Ezek hat-hat 40 négyzetméteres lakásból állnak, s az egy-egy sorházban élő negyven-ötven ember közösen használ három, az udvaron lévő árnyékszéket. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az udvarokon lévő kerti csapokat a környezetvédelmi tárca Zöld Forrás pályázatán elnyert összeg egy részéből augusztusban visszaállíttatta a települési önkormányzat (amit augusztus elején megsürgetett a Hajdú-Bihar megyei ÁNTSZ is egy levelében). A pályázati pénzből egyebek között a sorházak udvarán lévő szemetet szállították el, rendbe tették az árnyékszékeket, és patkányirtás is volt mind a kilenc sorház udvarán. E munkálatok már a járvány idején zajlottak, s szeptember elején 1600 járó gyerek kapott védőoltást.
Az Alsózsolcán és Hajdúböszörményben megbetegedett emberek hasonló sorban élnek, mint az a 70 ezer roma - a cigányok több mint 10 százaléka -, akik az ország több évtizede felszámolásra váró, közel félezer romatelepén tengődnek. A legutóbbi kormánytervek szerint 2006-ig mintegy 15 milliárd forintot költene az állam erre, részint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól felveendő hitel segítségével, s így a telepek negyedét eltüntetnék (az idei költségvetésben 1 milliárd forint szerepel e célra).
A cigányok lakásviszonyai javultak ugyan a korábbi évtizedekhez képest, de a Kemény István szociológus vezetésével készült 2003-as reprezentatív cigányvizsgálat (HVG, 2003. november 29.) alapján a romák mintegy 30 százaléka él egyszobás lakásban. Villannyal el vannak ugyan látva a cigányok lakásai is, de csak 70 százalékukban van vízvezeték, s mindössze 50 százalékban vízöblítéses WC. A lakóhelyi elszigeteltség ugyanakkor fokozódott, a felmérés szerint a cigányok lakta lakások 42 százaléka az adott település szélén helyezkedik el, 22 százaléka pedig ugyan a település belsejében, de úgy, hogy a szomszédok többsége cigány.
Ürmös Andor, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Romaügyi Integrációs Igazgatóságának vezetője - aki korábban az egészségügyi és családügyi tárca főosztályvezető-helyettese volt - szerint az, hogy a hepatitises járványok leginkább a cigánytelepekről indulnak el, nem a higiénés szokásokat, mint inkább a higiénés lehetőségek hiányát jelzi. A telepek felszámolása ezért a járványügyi rizikót is jelentősen csökkentené - állítja.
