2024 April 25., Thursday/Márk napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Roma hálapénz, erőn felül is
2004. 09. 07. 00:00

A romák sokszor erejükön felül adnak hálapénzt. Várható élettartamuk tíz évvel elmarad a magyarországi átlagtól - állapította meg

A romák sokszor erejükön felül adnak hálapénzt. A Delphoi Consulting felmérése szerint viszont gyakran előfordul, hogy ügyeleti időben cigány családokhoz nem megy ki az orvos.

A szegénység csapdájában címmel több részből álló országos vizsgálatot készített a romák egészségi állapotáról és szociális helyzetéről a Delphoi Consulting tanácsadó cég. A kutatást Babusik Ferenc pszichológus vezette.

A felmérés legújabb eredményei megerősítették, hogy a romák várható élettartama tíz évvel elmarad a magyarországi átlagtól.

A felnőtt cigány népesség kétharmada szenved valamilyen betegségben. A daganatos betegségek például csaknem kétszer olyan nagy arányban fordulnak elő a cigány, mint a nem cigány lakosság körében. A romák között mintegy tizenötször nagyobb a látáskárosodásban és a vashiányos vérszegénységben, csaknem tizenháromszoros a tbc-ben és a tüdő más fertőző megbetegedéseiben szenvedők aránya.

A felmérés szerint - jövedelmi helyzettől függően - a romák jelentős része, éljen bármilyen nehéz körülmények között is, ad hálapénzt az orvosnak. A paraszolvenciát fizető cigányok aránya a legszegényebbek között is meghaladja a 40 százalékot, de vannak olyan módosabb rétegek, ahol ez a 70 százalékhoz közelít. Az alkalmanként fizetett hálapénz összege átlagosan 1400 és 4300 forint között mozog.

Gyógyszerre annyit költenek, amennyit tudnak, s korántsem mindig annyit, amennyit kellene: a legszegényebb és a legjobb helyzetű roma családok között ötszörös a különbség. Babusik Ferenc szerint az adatok alapján úgy tűnik, hogy a romák egy része a gyógyulás reményében erőn felül ad hálapénzt, még azt is vállalva, hogy a fontos gyógyszerekre kevesebbet tud költeni. Kétharmaduk úgy gondolja, hogy a paraszolvenciának köszönhetően jobb ellátást kapott. Azt, hogy az állítás megfelel-e a valóságnak, a vizsgálat készítője szerint képtelenség bizonyítani.

A megkérdezettek ötödének már volt olyan tapasztalata, hogy ügyeleti időben - este vagy hét végén - az orvos nem ment ki a cigány beteghez. A "nagyon zsúfolt körülmények között" élő romák közül még többen panaszkodtak hasonlóra. Az orvosok egy része nem biztosítja ügyeleti időben az egyenlő hozzáférést - vélekedik Babusik Ferenc. Riasztónak tartja, hogy az esetek egy részében az orvos akkor se ment ki a roma családhoz, ha gyerekhez hívták. Leginkább időhiányra hivatkoztak, vagy jobbnak mondták, ha a beteg megy be a rendelőbe. Sokszor viszont egyáltalán nem adtak magyarázatot.

A szakrendelőkben és a kórházakban a romák negyede érzékelt cigányellenességet, a háziorvosok esetében jóval többen, a megkérdezettek mintegy 44 százaléka. A diszkrimináció mértéke jelentősen befolyásolja, milyen például a roma nők részvételi aránya a nőgyógyászati szűréseken. Azok a nők, akik nem tapasztalnak cigányellenességet, lényegesen többen mennek el szűrővizsgálatra.

A kutatás megállapította, hogy - a közhiedelemmel szemben - a roma nők túlnyomó többsége védekezik valamilyen módon a nem kívánt terhesség ellen. A cigány gyermekek számát nem a védekezés hiánya, hanem demográfiai tényezők határozzák meg. A 19-55 éves roma nők több mint 15 százaléka azért nem használ fogamzásgátló tablettát, mert nincs rá pénze. Tabletta helyett más módszereket alkalmaznak. A kevésbé biztonságos fogamzásgátló eljárások használatának aránya az iskolai végzettség emelkedésével csökken, és ugyanez igaz az abortuszok számára is.

A felmérés szerint sok esetben a leginkább rászoruló cigány családok nem jutnak hozzá alapvető szociális juttatásokhoz. Ez részben a törvényi szabályozás elégtelenségével indokolható, részben azzal, hogy a legkilátástalanabb körülmények között élők nagy része nem tudja, milyen támogatásra jogosult.

A kutatás kitért arra is, hogy a cigányság körében tapasztalhatók-e előítéletek más csoportokkal szemben. Kiderült, hogy a romák leginkább a feketékkel és a zsidókkal éreznek közösséget, de miközben a feketék elismertsége a cigányok körében alacsony, a zsidóké nagy. A romák nem idegengyűlölők - állapítja meg a vizsgálat -, a melegekkel szemben viszont erősen elutasítók.