Tizenhárom vádlottja van annak a csalássorozatnak, amelyben roma kisebbségi képviselők, valamint települési polgármesterek is érintettek, értesült az MTI a Zala megyei ügyészség szóvivőjétől.

Tizenhárom vádlottja van annak a csalássorozatnak, amelyben roma kisebbségi képviselők, valamint települési polgármesterek is érintettek, értesült az MTI a Zala megyei ügyészség szóvivőjétől. Kövesi Vilmos, a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége korábbi alelnöke az Indexnek elmondta: bár volt ellene is rendőrségi viszgálat, az ügyszség már határozatban közölte vele, hogy megszünteti a vizsgálatot. Kövesi közlése szerint a vádlottak között van viszont az általa vezetett önkormányzat egyik képviselője és a Vas megyei szervezetek egyik elnöke.

A vádlottak az Osztrák Megbékélési Alap és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány közötti megállapodásban rögzített feltételekkel éltek vissza.

A Wolfgang Schüssel kancellár által vezetett Osztrák Megbékélési Alapot az 1944 és 1945-ben Magyarországról és még öt országból a Bécs környéki koncentrációs táborokba vagy ausztriai kényszermunkára hurcoltak kárpótlására hozták létre.

Tízezerrel több kérelem

Az alapítvány tavaly 2,5 milliárd forintnyi jóvátételt fizetett ki magyarországi zsidó és roma túlélőknek. Az utalások azonban 2003 végén lelassultak, amikor kiderült, hogy az eredeti, 2002 novemberi határidőn túl, kifejezetten a cigányság számára meghosszabbított jelentkezési időben igénylési boom alakult ki.

Az érintetteknek ugyan dokumentumokkal kellett igazolniuk, hogy valóban megaláztatás érte őket, ezek hiányában azonban az alapítvány két tanú nyilatkozatát is elfogadta, a visszaélők ezt a kiskaput használták ki.

A történeti kutatások és különféle aránykalkulációk alapján Magyarországon legfeljebb kétezerre tették a deportálások cigányszármazású túlélőinek számát, de 2003 decemberére a hirtelen megindult igénylésözön ezt tízezerrel meghaladta

Az ügyet az robbantotta ki, hogy az egyik megkörnyékezett nem vállalta a csalást, és bejelentést tett a rendőrségen. Hasonló ügyben az ország több megyéjében, Fejér, Győr-Sopron, Zala és Veszprém megyében, valamint Szombathelyen és Nagyatádon is folyik nyomozás. A zalai kárpótlási csalás ügyében ősszel kezdődik a bírósági tárgyalás, és a jövő év elején várható ítélet.