A romák hátrányos helyzetének egyik legfőbb oka, hogy őket sújtotta leginkább a rendszerváltás idején az állami munkahelyek megszűnése - hangzott el egy nyíregyházi fórumon.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mintegy 580 ezer lakosának 13-14 százaléka roma származású, ezért ebben a megyében kiemelten fontos a foglalkoztatáspolitikai, területkiegyenlítési és esélyegyenlőségi programok megvalósítása. Ez volt a rövid summázata annak a szakmai egyeztető fórumnak, amelyet Teleki Lászlónak, a Miniszterelnöki Hivatal romaügyi politikai államtitkárának a részvételével tartottak a napokban Nyíregyházán.
Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, szocialista parlamenti képviselő ezzel kapcsolatban elmondta: a romák hátrányos helyzetének egyik legfőbb oka, hogy őket sújtotta leginkább a rendszerváltás idején az állami munkahelyek megszűnése. Mint mondta, az átalakulást Szabolcs-Szatmár-Bereg azóta sem tudta kiheverni, a GDP-ből való részesedés tekintetében sereghajtónak számít a megyék rangsorában. Az elnök úgy vélte: elengedhetetlenül fontos a megyében egy roma szellemi központ kialakítása, amely szerepet vállalna a pályázatok figyelésében és elkészítésük segítésében. Kijelentette: "kísérleti mintamegyeként" Szabolcs szívesen állna az élére egy újfajta romaprogram megvalósításának. E program részeként szerinte külön kollégiumot is létre lehetne hozni a roma diákok számára. Elmondta azt is: jelentős forrásokat szánnak a roma óvodai program folytatására is, mert az a céljuk, hogy a cigány gyerekek az óvodákból felkészültebben, iskolaérettebben kerüljenek az általános iskola első osztályába. Hozzátette: a romák foglalkoztatásának javításában előrelépést jelentenek az idén megvalósuló közmunkaprogramok, amelyek keretében sok cigányt alkalmaznak majd az autópálya-építéseknél és a Vásárhelyi-terv megvalósítása során.
Az oktatás szerepét hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Teleki László államtitkár is, aki elmondta: a romák életkörülményeinek javítása szempontjából nagyon fontos lépésnek tartja a térítésmentes óvodai ellátás biztosítását a rászorultak számára, valamint a roma diákok ösztöndíjaira szánt források növelését. Mint mondta, a korábbi években erre a célra mintegy 300 millió forint állt rendelkezésre, így az ösztöndíjakat mintegy tizenegyezer roma tanuló vehette igénybe, az idén viszont 970 millió forintot osztottak szét csaknem huszonkétezer diák között. Kiemelte, hogy az ösztöndíjasok között már elérte a 3600-at a nappali tagozatos roma egyetemisták, főiskolások száma, míg korábban ez a szám csak mintegy 1700 volt. Az államtitkár hozzátette: évtizedekkel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy idővel cigányok is dolgoznak majd az állami közigazgatásban. Mint mondta, örvendetes tény, hogy ma a felső szintű állami közigazgatásban már 35 roma dolgozik. Teleki László szerint nagyon sok múlik azon, hogy a cigány népesség tud-e élni az uniós pályázati források lehívásának lehetőségével, de a sikeres munka érdekében képzésre és átképzésre van szükség. Hozzátette: az utóbbi években érezhetően javult a romák foglalkoztatása. Mint mondta, pontos számokat nem tud mondani, hiszen a munkaügyi központokban tilos a származás szerinti regisztráció, de a tapasztalatok erről tanúskodnak.
A Vas megyében zajló ipari szerkezetváltás feszültségeinek oldására a szaktárca harmincmillió forintos felnőttképzési támogatást, valamint több tízmillió forintos bértámogatást nyújt - jelentette be az elmúlt napokban Szombathelyen Burány Sándor. A szakminiszter kifejtette: reményei szerint a felnőttképzési támogatással százan találhatnak új szakmát. A bértámogatást pedig azok a cégek kaphatják, melyek új munkahelyek létesítésében vagy továbbfoglalkoztatásban érdekeltek. A miniszter elmondta: egy szombathelyi vállalkozás vezetőjével tárgyalva úgy látja, hogy a közeljövőben komoly létszámfejlesztésekre lehet számítani a megyeszékhelyen. Bejelentette: a tárca 2010-ig tartó stratégiát dolgoz ki a felnőttkori tovább- és átképzések új rendszerére, hogy könnyebbé tegyék a szakmaváltást, növeljék az elhelyezkedés esélyeit.
