2024 March 28., Thursday/Hajnalka napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

A fogyatékosiskolák harmada törvényt sért
2004. 06. 07. 00:00

A hatályos jogszabályok legfeljebb három osztály összevonását engedélyezik, és gyógypedagógus alkalmazását is előírják az eltérő tantervű tagozatokon.

Az ilyen körülmények között tanulók többségének ez egyenes utat jelent a munkanélküliséghez. A fogyatékostagozatokon tanulók 84 százaléka pedig roma származású. Az ország 380 olyan iskolájában, ahol a normál mellett fogyatékostagozat is működik, több mint 11 ezer diák tanul - derül ki az Országos Oktatási Integrációs Hálózat friss vizsgálatából.

A hatályos jogszabályok legfeljebb három osztály összevonását engedélyezik, és gyógypedagógus alkalmazását is előírják az eltérő tantervű tagozatokon. Ehhez képest a minisztériumi felmérés szerint a fogyatékososztályokban oktatók harmada sem rendelkezik gyógypedagógus-oklevéllel, 17 iskolában elsőtől nyolcadikig, 67 iskolában az alsósokat, 74 iskolában pedig a teljes felső tagozatot zsúfolják össze egy csoportba.

Egy négy éve készült felmérés szerint a roma gyerekek után járó többletnormatíva meghatározó szerepet játszik a szegregált osztályok létrejöttében. Magyarországon több mint hétszáz tisztán roma osztály van. A Roma Sajtóközpont munkatársai két iskola eltérő tantervű tagozatát végigjárva, a roma gyerekek teljes elkülönültségét tapasztalták.

Gondoltam egy számot, hozzáadtam ötöt, és kilenc lett. Melyik az a szám? - a Pest megyei Bag második kisegítős osztályában ezzel az egyismeretlenes egyenlettel kell megküzdeniük a nebulóknak. Egy fiúnak azonban még a kilences számjegy leírása is megoldhatatlan feladat. A teremben csak roma gyerekek ülnek, az egész tagozaton ötvenhárom, kizárólag roma diákot oktatnak. A bagi iskolába összesen háromszáz gyerek jár, a normálban tanulók közül csak minden ötödik roma.

Az iskola igazgatója, Fodor Mihály szerint van egy-két nem roma fogyatékos is a településen, ám őket más településre hordják át a szüleik, "bárhová, csak cigányok közé ne". Az igazgató a gyerekek alultápláltságából eredő szellemi és fizikai visszamaradással magyarázza, hogy csak romák tanulnak a fogyatékostagozaton.

A faluszéli telep valóban siralmas képet mutat: alvázszaggató földút, két közkút négyszáz emberre, gáz sehol, csatornáról nem is beszélve. A nyomornegyedi lurkók lakóhelyi elkülönültsége az iskolában sem változik: a négy kisegítő osztályból csak egy kapott helyet a "rendes" iskola főépületében, a többi tantermet a melléképületekben alakították ki. A gyerekek épp májkrémes kenyeret majszolnak az osztályteremben. Ez az ebédjük. A "normálisak" az ebédlőben esznek. "Nincs megoldva az ebédeltetésük, talán őszre sikerül - mondja az igazgató. - Ôk azt a fajta ebédet nem eszik meg, de ha visszakérdez az okára, nem tudok válaszolni."

Az iskola a szülők helyett is eldöntötte, hogy erősíti a roma gyerekek identitását. A fogyatékosság és a származás közötti egyenlőségjel-érzetét keltve a kisegítő osztályok falain roma zászló, romákról szóló cikkek, kosárfonókat ábrázoló képek díszelegnek. "A tanulás és a munka a cigányoknak segíthet!" - akad meg a szemünk egy szlogenen. "Ön szerint baj, hogy ott van a cigány jelkép a tanteremben? Mert ha igen, már holnap levesszük. Más meg azt mondja, mért nincs ott!" - értetlenkedik értetlenkedésünkön az igazgató.

A fogyatékosok ötvenhárom fős létszámához képest az iskolát fenntartó önkormányzat hetvenkét gyerek után kért és kapott fejenként több mint 250 ezer forintos többlettámogatást. A "civilben" alpolgármester igazgató nem érti, miért szerepel több gyerek az államkincstári adatokban, a különbséget - ígéri - majd visszafizetik.

A szintén Pest megyei Isaszeg Madách Imre Általános Iskolájában tízből "mindössze" nyolc gyerek roma a kisegítőben. Az iskolában a nagyon alacsony IQ-jukkal, a rossz életkörülményeikkel és a szülők alacsony értelmi képességével magyarázzák felülreprezentáltságukat a tagozaton. "Tekintettel arra, hogy óvodába nem járt, elsősorban cigányul ért, tanulmányait az enyhe fokban értelmi fogyatékosok nevelését, oktatását ellátó általános iskolában folytassa" - a megyei tanulási képességeket elemző bizottság javasolt intézkedése ennyiben merül ki egy egyébként "megfelelő szocializáltságú" roma kislány vizsgálata után. Isaszegen tíz év alatt csaknem két és félszeresére nőtt a papíron "gyogyós" gyerekek száma. A 428 fős iskola hetvenkét fogyatékos nebulója a normál iskolások épületétől kétszáz méterre lévő, egykori fogorvosi rendelőből kialakított tantermek padjait koptatja. Számítógépük nincs, a komputerek kezelése csak a "normálisoknak" adatik meg, noha igény talán lenne rá a kisegítősök körében is. A fogyatékosok tagozatán az elsősök és a másodikosok szólóban, a harmadikosok azonban már a hetedikesekkel, az ötödikesek a hatodikosokkal, a nyolcadikosok pedig - a nagyobbak hadd gardírozzák a kicsiket pedagógiai elv alapján - a negyedikesekkel tanulnak egy osztályban. A nyelvi problémákkal küzdő negyedikes fogyatékosoknak - a normálos nyolccal szemben - három magyarórájuk van egy héten (egy negyedikes fiú a J betű írásánál tart). Írásbeli házi feladatot nem kapnak a "fogyisok", mert az iskola szerint "annak az a vége, hogy összekoszolják, elhagyják, széttépik, begyújtanak vele".

Az elmúlt öt évben a szaktárca által vizsgált iskolák negyedében történt visszahelyezés, de - csakúgy, mint Bagon és Isaszegen - ez az esetek többségében csak egyetlen tanulót érintett. Az eltérő tantervű osztályokban tanulók fél százalékának vezetett az útja gimnáziumba, több mint hatvan százalékuk vagy speciális szakiskolában, vagy sehol sem folytathatta tanulmányait. "Onnan egyenes út vezet a munkanélküliségbe" - állítja Havas Gábor, a kutatás vezetője.